Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
ERDŐS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚTJÁRÓL. 123 A mellékfolyó hatásos magassága tehát az ö általa előidézett Rajna-fölemelkedéshez oly viszonyban áll, a mely majdnem valamennyi mellékfolyónál egyszerű számmal fejezhető ki. Ezeket az arányszámokat egynéhány mellékfolyóra nézve a következőkben közlöm : a Kinzigre 040, az Ilire 0’45 és a Murgra 0'20, a melyek ugyanazok maradnak, s érvényesek minden Rajna és mellékfolyó vízállásra. A Neckárra e tényező 300 cm. speieri vízállás mellett 0'39 és 650 cm. Rajna vízállásig egyenletesen fogy 0’25-re; ez áll valamennyi Neckar vízállásra egészen az elárasztás határáig. A Nahenál a tényező: 0'29, illetőleg 0-38. 600 cm.-en aluli, illetve 600 cm.-en felüli kinzigi vízállás mellett és valamennyi rajnai vízállásnál stb. A Rajna vízállásának az alsó állomásra való levezetése, a felső állomás és a mellékfolyó állomás mindenkori összetartozó vízállásaiból a 9 értékek használhatóságának megvizsgálásán kívül, egyszersmind fontos alkalmazást nyer az előző vizsgálatokkal megállapított, a Rajnának és a mellékfolyónak vízállásai között fennálló viszonyok föltüntetésére. Ezért nem lesz fölösleges ennél a levezetésnél követendő eljárást, mely lényegében tulajdonképpen nem egyéb, mint összefoglalása az eddig egyenkint tárgyalt eljárásoknak, a maga összefüggésében tárgyalni. Ugyanis ismeretesnek tételezhető föl a Rajna vízállásváltozásának lefolyása a felső állomáson ( O) és az ezzel egyidejű vízállásváltozás a mellékfolyó Z állomásán; úgyszintén az illető vízállások magassága és leérkezésének ideje közötti viszony: az О és U között, valamint Z és U között. Ezek után az О állomáson a vízszín változásnak valamely tetszőleges t„ időben észlelt II0 Rajna-magasságához első sorban megállapítandó az ezzel összetartozó, s vele az (V) alsó állomáson találkozó mellékfolyó vízállás. A mellékfolyónak ez a vízállása a Rajna-hullámnak 0 és U és a mellékfolyóhullámnak Z és U közti haladási ideje közötti különbséghez képest előbb vagy később érkezik U-ba, mint a H0, s ennek megfelelően éri el az észlelt hz magasságot. A //,,-val és hz-xe\ korespon- deáló Rajna magasság az alsó állomáson, er szerint tehát összegezödik azokból a részlet magasságokból, melyek Г-ban a két folyó által egyenkint elöidéztetnek. Nevezetesen a H0 Rajna-magasságot egymagában tekintve, ennek megfelel I -ban a vele egyenértékű magasság, ellenben a mellékfolyó h7 vízállásának oly érték felel meg, melyet a következő szorzat állapít meg: (h—mhz) %, s a melyben mh7 a mellékfolyó minimális hatású magassága és <pz a mellékfolyó emperikus koefficiense, mindkettő pedig érvényes az egyidejű H0 vízállásra. A ily) és (h.—m/?z) fflz magasságok összegezése megadja aztán az Г-ban levezetett Rajna-magasságot. Az egész eljárást grafikailag a mellékelt 5. ábra tünteti fel. Ugyanis: a derékszögű koordináta-rendszerbe, melynek abscissai az észlelési időt, ordinátái: a felső ábrában a Rajnának, az alsóban a mellékfolyónak magasságait ábrázolják, legelőbb felrakatnak a Rajna О állomásáról a vízállásváltozásnak lefolyását elö- tüntetö görbéje és az ezzel egyidejűleg lefolyt vízállásváltozásé a Z állomáson, vagyis: A0 C0 B0 illetőleg az Ey vízállásig mellett czélszerü mind a Rajna, mind a mellékfolyó számára az időbeosztást közösnek és a felső és alsó állomás számára pedig a magassági beosztást közösnek elrendezni. így azután az A0 C0 B0 görbén belül a II0 vízállásnak az alsó állomáson megfelel a val később beállóIIly Rajna állás; úgyszintén ez utóbbinál tv_z idővel előbb észlelt hz mellékfolyó vízállás: az Az Bz Cz görbén; hz az előző föltevések szerint Lr-ban //‘u’-val egyidejűleg jut érvényre; ez tehát II\j1 megfelelő ordináta meghoszszabbítására változatlanul átviendő. Melyből mhz levonásával fenmaradó v7iz-nek a <pz mértéke szerint való redukálása által előáll az E magasság, a melylyel a mellékfolyó hz magassága a Rajna vízállását Zr-ban fölmagasítja. Ennek az eljárásnak a Rajna és a mellékfolyó többi vízmagasságaira vonatkozó ismétlésével megkapjuk a sűrűn vonalozott zónát. Ennek ordinátái megadják a Rajnának a mellékfolyó által tetszőleges időpontban előidézett fölemelkedését, a melylyel tehát az illető függőlegesben fekvő H($ Rajna-:: agasságot meg kell nagyobbítani, hogy a levezetett Rajna-magasságot megkaphassuk. Ez az eljárás nem szenved változást akkor sem, ha a folyamnak felső és alsó állomása közötti szakaszon két vagy több mellékfolyó ömlik be, mert 16* Az By görbék.
