Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
.ERDOS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANüLMÁNYÚTJÁRÓL. 117 léke és a hozzátartozó mellékfolyó vízállás mértéke között fönnáll. Az észlelt és a primer Rajna hullám közötti magassági különbség meghatározása. Minthogy a primer hullám megszerkesztésével ismeretes: miképpen és minő föltételek mellett lehetséges bizonyos folyamszakaszt határoló két állomás részére a felső állomás ismert vízállásából és beálltának idejéből. az ezzel egyenértékű vízállást az alsó állom ás szá mára levezetni; ennek következtében a közbeeső szakaszon betorkoló mellékfolyó által a második állomáson fölmagasított rajnai vízállásnak meghatározására nem kell egyéb, mint adott esetben megállapítani azt a vízszín- különbséget, a mely az alsó állomásra levezetett egyenértékű rajnai vízállás és az ugyanazon időben tényleg észlelt vízállás között mutatkozik. Ha például valamely folyamszakasz két állomására О és ÍJ-ra nézve, melyek között mellékfolyó torkolik a föfolyóba, bizonyosidö szakaszon belül, a vízállás változások lefolyása A0, C0, B0, illetőleg Av, CD, Bv vízállási görbék által adva van (lásd a 2. ábrát) és ismeretesek továbbá azok a viszonyok. melyek egyfelől e két állomásnak egyenértékű vízállás magasságai, másfelől pedig ezen vízállás magasságok és leérkezésük ideje között fönnállanak, úgy elsősorban az (o 1 Lo Qi N <0 0 "-Q fí <0 / / / __Z— \ C lo! A '• \ / /E / / э'о) \ ' \ \. ВЧ ! Ú) 03 2) 1 0 < h и -о / / 7 / > 17 •1 B0 N.. \ A!°J \ \ ___ 4 _ У С / dó 1 L ~>eos ztás A0, C0, B0 vízállási görbéhez tartozó, az alsó állomásra vonatkozó egyenértékű vízállási görbe vezetendő le, a melyet az A($, C(u}, B($ görbe ábrázol. Ha már most valamely — a vízállásváltozások lefolyása alatti időpontban — a felső mérczén a magasság á0; az ezzel egyenértékű tv _ 0 idővel későbben beálló vízmagasság az also mérczén: A^, s végül ugyanabban az időpontban 77-ban tényleg észlelt magasság: hv; akkor hu-h{($ különbözet megfelel a föfolyó vízállása fölmagasításának az alsó állomáson, a mellékfolyó behatása következtében. hv rendszerint nagyobb, mint h!^ és csak a legszélsőbb esetben, t. i. a midőn a mellékfolyó behatása elenyészik, lehet egyenlő utóbbival. Annak a lehetősége tehát, hogy valamely rajnai hullámnak a mellékfolyó által alkotott fölmagasítását amattól elválaszthatjuk, egyszersmind megadja a módját — ez elválasztó eljárás megfelelő ismétlésével — valamely állomáson minden rajnai hullámot alkotóira bontani, melyekkel a Rajna hullámának keletkezésében egyrészt az eredeti primér hullám, másrészt a mellékfolyók részesek. Ugyanis ha valamely 0 és 17-val jelölt felső, illetőleg alsó állomás közötti Rajna-szakasz három mellékfolyót határol, a mint ezt vázlatosan a 3-ik ábra föltünteti, Z1Z2Z3-a.t; és legyen a három torkolat között R és krajnai mércze- állomás akként köz- beigtatva, hogy az i?-ben lefolyó vízállásváltozásoknak az О-ban lefolyó egyenértékű vízállásváltozásokkal való összehasonlítása a Zx mellékfolyó által az R állomáson előidézett rajnai hullám fölmagasítását adja meg stb. Ha továbbá ismeretesek az egyenértékű vízmagasságok s e magasságok és leérkezésük ideje közötti viszonyok: 0 és U; R és U, valamint S és Г között, akkor a szétbontás következőképen hajt- ható végre (lásd a 4-ik ábrát). A vízállásváltozásnak (7-ban ismeretes és Av Cv Bv vízállási görbével ábrázolt lefolyásához levezetendő az U állomásra vonatkozó s O-val egyenértékű vízlefolyási görbe: A{°] С'ц5 B(\)]. E két görbe egyenlő metszőkéihez (idő) tartozó rendező 2. íibra.
