Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

m ERDŐS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTESE KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚTJÁRÓL. III. tábla. A rajnai árhullámok leérkezésének ideje órákban. Az egymásra kővetkező állomások neve és azok távolsága (s) a kezdeti állomástól Kezdeti állomás Az észlelés ideje cn r­£ Gi '• N £ О 7t 'Z, _„ < Hünningen 1 Rheinau 3 О Cauchsheim | i Maxau Speier Mannheim FrankenthaJ Mainz bJj s Caub Andernach Ronn Köln Düsseldorf Orsoy Emmerich év hó nap 65 157 189 204 257 296 320 327 393 423 440 507 547 580 636 684 743 Waldshut .. ... 1891 XI. 8 148 _ _ 22 — 31 — 39 1891 III. 25 150 —■ — 16 — — — 33 1892 XI. 25 172 — — 20 — — — ‘ 1894 IV. 27 174 — — 22 — 30 — * 1893 IX. 21 181 — 19 — 29 — 38­1890 IV. 19 187 — — 19 — — — 1893 VI. 18 190 — — 21 — 33 — 41 1890 IV. 18 196 — — 21 1891 IV. 23 198 — — 19 — 30 1893 IX. 10 220 — — 20 — 35 — 47 1891 X. 3 234 — — 20 — 30 — 49 1892 IX. 21 242 — — 22 — 35 — 48 1892 VIII. 26 259 — — 21 — — — 47 1893 VI. 6 262 — — 25 — 38 — 53 1893 V. 25 268 — — 22 — 36 — 55 1891 IX. 25 272 — — 19 — 35 — 48 1892 IX. 10 292 — — 21 — 34 ' — 50 1892 IX. 6 328 — — 26 — 46 — 60 1891 VII. 25 356 — — 23 — 38 — 66 . 1892 VI. 7 366 — — 27 — 49 — 64í 1894 V. 27 373 5 16 24 26 43 56 65 * * 1891 IX. 6 381 7 24 34 — 51 63 71 • 1892 VI. 17 408 7 25 33 — — ■ f 1892 VII. 22 440 6 23 33 36 51 69 72 — 88 92 94 1888 IX. 3 481 4 32 43 52 65 78 85 88 100 104 112 112 116 128 136 136 154 1890 IX. 2 518 7 19 43 48 71 92 100 103 119 — 125 129 — — — — 1887 VI. (571) — — — — — 101 119 1888 X. 572 — — — — — 91 100 102 126 126 123 1888 VIII. 584 — — — — — 126 132 136 1881 IX. 2 630 6 30 45 54 76 106 121 121 — — — 1852 IX. 18 634 5 33 — 61 84 114 132 138 174 175 — 180 1876 VI. 12 667 4 24 54 63 84 118 126 126 168 180 — 180 204 204 204 — 228 Andernach ... ... 1889 VI. 19 543 — — — — — — __ _ _ _ _ _ 4 8 18 22 30 1887 VI. 7 635 10 14 26 42 1892 I. 3 696 — — — — — — — — — — — — — 14 20 28 46 A primer rajnai hullámnak átalakulása a mellék­folyók által. A mellékfolyónak behatása az árhullám meg­növekedésére ama magassági különbség által jut kife­jezésre, a mely a folyó alsó állomásán a tényleg ész­lelt és az ugyanarra a helyre levezetett primer hullám között mutatkozik. A vizsgálódásokat tehát kiterjesztették ennek a magassági különbözetnek a meghatározására, s aztán egy lépéssel tovább menve megállapítják azt a viszonyt, mely a rajnai vízállás fölmagasítása s az ezt előidéző mellékfolyó vízmagasság között fönnáll, mert ezen viszony ismerete arra szolgálhat, hogy a primer raj­nai hullámnak a mellékfolyó által való átalakulása közvetetlenül a mellékfolyó vízmagasságából levezet­hető legyen, anélkül, hogy az alsó állomás vízállás­változásainak lefolyásáról ismerettel birnánk. Ezek a vizsgálódások kiterjeszkednek a követ­kezőkre : 1. megállapítani az alsó állomáson az észlelt és primer árhullám közötti különbséget minden tetsző­leges időpontban; 2. megállapítani a mellékfolyónak azt a víz­állását, mely meghatározott emelkedési idézett elő, és a fölmagasított rajnai vízállásnak hozzátartozója; 3. meghatározni azt az arányt, mely bizonyos időpontban a rajnai hullám felmagosításának mér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom