Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
J06 ERDŐS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNYI''IMÁRÓL. gozásával, a mely vizsgálatok alapul szolgáljanak a még ki nem használt vízierö megállapítására. Ezen megbízás következtében a tanács az említett vizsgálat keresztülvitelére programmot és ennek alapján előirányzatot dolgozott ki a munkálatok költségeiről és tartamáról. A mi magát a vizsgálatot illeti, úgy az végeredményében föképen a következő három műnek összeállításából és füzetenként való közzétételéből fog állani: /. Táblázatos összeállítás a folyamvidékek területeinek nagyságáról. II. A vízfolyások hosszanti szelvényének ábrázolása. III. Táblázatos összeállítás a vízfolyások minimális víztömegeivé'!. A) Munkaprogramul a vízviszonyok megvizsgálásához. I. Táblázatos összeállítás a folyamvidékek területnagyságáról• Eltekintve az 1: 250,000 mértékű tájékoztató térképtől. mely a vizek, a határok, (vízválasztók) és a különböző folyam vidékek systematikus megjelölését továbbá a vízmércze-, esömérö- és meteorologiai állomások feltüntetését fogja tartalmazni; ezen összeállítás föképen táblázatokból fog állani, a melyekből gyorsan és biztosan kivető nem csak minden egyes erre vonatkozólag kérdésbe jöhető vízre, hanem a folyamhálózat minden fontosabb torkolati pontjára is a következő területek nagyságai: a) a csapadékterület, b) rétegvonalas terület, 300—300 méter tenger szin fölötti magasságú rétegekben, c) szikla-meredekek és hordalékkúpok, d) erdők, e) hegycsúcsok és glecserterület, f) tavak. g) egyéb terület. A táblázatok becsének emelésére, azok a b—g alatti terület-alosztályoknak absolut számértékein kívül ezeknek az egész csapadékterülethez viszonyított °/00 szerinti értékeit is fogják tartalmazni. Az egyes füzetekhez csatolandó tájékoztató térkép, az ismeretes 4 lapra reducált «Dufour»-féle térkép megfelelő átdolgozása által lesz elkészíthető. Az imént pontonként elősorolt területek nagyságának meghatározása pedig az úgynevezett «Siegfried» térképekből történik; csakhogy ilyen munkálathoz nem használhatók a kereskedésekben kapható közönséges lenyomatok, hanem az egész atlasz minden egyes lapjáról két-két lenyomat kiváló óvatossággal kartonra készítendő. Ezen lenyomatokon a vízgyűjtő területek határvonalai pusztán a földfelület alakulása, tehát a felületi vízválasztók alapján állapítandók meg. Ámbár a csapadékok a valóságban nem oszlódnak szét a vizekre abban a mennyiségben, a mint az a felszíni vízválasztók szerint kiadódik, hanem előfordulhat, hogy a földrétegek hajlása és alkotása szerint a meteorvíz, mely valami területre leesett, földalatti úton más gyűjtő terület felé folyik és itt kerül napszinre. Azonban ilyen területek nagysága, amelyeken a víz lefolyása jóformán megzavartatik, geológiai úton rendszerint biztosan meg nem állapítható, e mellett a földalatti, relative csekély hozzáfolyások többnyire a csapadék mennyisége és tartama szerint változók is. Még ha csupán a felületi vízválasztó vonalak meghatározásáról van szó, akkor is fordulnak elő esetek, a midőn a «Siegfrid» térkép nem elégít ki; példának okáért: széles völgyeletben, bonyolódott csatornahálózatnál, hordalékkúpoknál, a melyeken a vizek több ágban szétágaznak; valamely víznek mesterséges szétosztásánál vagy elvezetésénél és nevezetes tavaknál. a melyeknek nincsen fölszini lefolyásuk. Ily esetekben nem marad egyéb hátra, mint a szükséges felvilágosításokat helyszíni szemle, illetve alkalmas kísérletek vagy megfigyelések alapján beszerezni. A csapadékterületek elhatárolásával — tekintettel az egész vizsgálat föczéljára — a még tekintetbe veendő rész területtel, tehát azon területekkel, a melyek a terület statisztikának jóformán elemi részeit fogják alkotni, csak egy bizonyos határig mehetünk; e szerint oly vizek, melyeknek csapadék területnagysága 10 km.2-en alul van és a melyek eröhasznosítás szempontjából csak alárendelt értékkel bírnak, általánosságban nem lesznek külön kitüntetve. Ha minden egyes a lolvamhálózatban előforduló patakot az előadott módon feldolgoznók, úgy a munka és költség nagyon felszaporodna s azonkívül a nyert eredményeknek áttekinthetősége veszendőbe menne. Továbbá nagyon kívánatos lenne, részint hydro- logiai, részint egyéb szempontokból, ha nemcsak a fentebb c—f pont alatt megnevezett területosztályok térfogata határoztatnék meg, hanem azon területeknek nagysága is feltüntetve lenne, a melyeket a szőlő, szántóföld, mocsarak, köz- és vasutak, épületek és maguk a vízfolyások foglalnak el. Ezen területek nagysága azonban csak részben vehetők ki a «Siegfried» térképből, főleg a közlekedési vonalak szélessége abban nincsen feltüntetve. Különben a vízfolyások szélességei a vízállás változása szerint nagyon is változók lévén, ennek következtében ezen területek kiszámításához a kataszteri térképeket kellene segítségül venni. De mindezen művelési ágak, területeinek részletes határolása, kiszámítása és feltüntetése annyira időt rabló, hogy ennek a munkálatnak keresztülviteléről belátható idő alatt szó sem lehet. Ennélfogva a vízviszonyok vizsgálatának lehető gyors előmozdítása érdekében el kell tekinteni, hogy a folyamvidékek táblázatos összeállításában az említett mívelési ágak területeinek nagysága is kitüntettessenek és előnyösebbnek találtatott e területeket «egyéb területe gyűjtőnév alatt összefoglalni és kiszámítani. Itt még felemlítendő, hogy a gletscherek és tavak területeinek kiszámításánál tekintettel lesznek arra, hogy kívánatra minden nehézség nélkül a svájczi gletscherek és tavak terület- nagyságáról folyamvidék szerint rendezett kimutatás is közzétehető legyen.