Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
ER OOS FE R EN CZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNYŰTJÁRŐL. 107 Az 1895. év végével a svájezi vízmérezék reor- ganisatiója nagyjában végre lesz hajtva. Ezzel elérkezett az időpont, a midőn a mérczeállomások elrendezésének ismertetésére és közzétételére kerül a sor, a mi által egy sürgős szükségnek elég tétetik. Ez legczél- szerübben oly módon történhetik, hogy az időnként kiadásra kerülő «Táblázatos összeállítás a folyam- vidékek területnagyságáról» czímü mü füzeteihez függelékül táblázatok mellékeltetnek, a melyekben azok a mérczeállomások ábrázoltatnak, a melyek a tárgyalandó folyamvidékhez tartoznak. S igy lassan, de különös költségek nélkül czélhoz jutnak a vízmérezék ismertetésével is. Köztudomású, hogy valahányszor valamely nagyobb vízfolyás minimális vagy maximális víztömegének pontos meghatározásáról van szó, elkerülhetlenül szükségesek hosszabb időre terjedő mérczemegfigyelések. De éppen ilyen esetben, még ha a mérczeállomás kellőleg berendezve és biztosítva van, a leglelkiismeretesebb észleléseknek is csak viszonylagos az értékük mindaddig, míg az illető állomáson a keresztszelvény és a vízszin esése fel nem vétetik. Úgy az egyik, mint a másik csak ritka esetben marad állandóan egyenlő, hanem többé-kevésbbé változásoknak van alávetve. Mindaddig azonban, mig ezen szelvény és esésváltozások lefolyásai időről-időre ismétlődő fölvételek alapján figyelemmel nem kísérhetők, azon veszélynek lehetünk kitéve, hogy hamis végkövetkeztetésekre jutunk, ha a mondott beállható váll ozások tekintetbe vétele nélkül csupán a mérczeleolvasásokra támaszkodunk. A nevezett táblákban tehát mindenekelőtt az egyes mérczeállomásokról egy átnézeti helyzetrajz közöltetik, melyben a mérezének, az ellenőrző pontoknak (bronztáblák és bronzszögek) és az átfolyási keresztszelvények helyzete lesz föltüntetve. Ezeken kívül mind a mérezéröl, mind pedig az ellenőrző pontokról, úgyszintén a precisios nivellálás legközelebbi csatlakozási pontjáról a szükséges részletrajzok, továbbá a nevezett nivellmára vonatkozólag a mércze nullpontnak és az ellenőrző pontoknak magassági kottái s végül, lehetőleg egységes mértékben, az átfolyási keresztszelvény és a vízszinesés lesz közzétéve. A vízmérczeállomások kottái és helyzetrajzai — kevésnek kivételével — egész Svájczban föl vannak véve és földolgozva, úgy hogy azok közzététele könnyen, nehézség nélkül megtörténhetik; ellenben a legtöbb mérczehelyen az átfolyási keresztszelvény és vízszinesés majd csak ezután kerül fölvételre, a mi azonban — a mint később részletesen elő lesz adva — a hosszszelvény fölvétellel egyidejűleg történhetik. II A vízfolyások hosszanti szelvényének ábrázolása. Egy átnézeti térképből első sorban azon vízfolyások láthatók, a melyeknek hosszanti szelvényei fölvételre kerülnek; másrészt megjelölik alkalmas módon ezen vizeken egyfelől azon szakaszokat, a melyeken a vízi erő teljesen vagy részben már hasznosíttatik; másfelöl pedig azon szakaszokat, a melyeket a fölvétel idejében még ki nem használtak. Hogy az utóbb említett szakaszoknak mely részei lennének kiválóan alkalmasak a vízierö rationalis kihasználására az, hogy a vizsgálat eme fontos részének tárgyilagos jellege megóvassék, a térképben nem lenne különös módon föltüntetve, mivel erre vonatkozólag a hosszanti szelvényből sokkal tisztább és megfelelőbb kép lesz alkotható. Magától értetődő, hogy a hosszanti szelvények fölvételekor egyelőre csak olyan vízfolyások jönnek tekintetbe, a melyeken nagyobb vízierö vagy már hasznosíttatik, vagy előre láthatólag majd hasznosítható lesz, s ezen szempontból tanácsos mindazon vizeket, a melyekből vagy vízhiány, vagy elégtelen esés miatt legkevesebb 50 lóerő bruttó erő nem nyerhető, egyelőre egészen figyelmen kívül hagyni. Bizonyára nem volna értelme mindazokat a patakokat, a melyeken valamely lényegtelen vízimü létezik, vagy esetleg még létesíthető, belevonni a vizsgálat keretébe, miáltal a munka csak haszontalan módon megnehezíttetnék és elkészülése hosszú időre kérdésessé válnék. Ilyen kisebb és legkisebb vízierök fölvétele inkább a vízikönyvekbe soroztatik. Továbbá valamely vizsgálat alá veendő vízfolyásnak hosszszelvénye nem vétetik föl teljes hosszában, azaz a torkolattól a föforrásig, hanem a toroktól kezdve esetenkint csak addig a pontig vétetnek föl, a melyen túl már nagyobb gyártelep létesítése nem lesz lehetséges, tehát a még rendelkezésre álló erő 50 bP-n alul marad; vagy pedig a mely ponton túl fekvő rész már oly magasságban fekszik, hogy tekintettel a klimatikus viszonyokra, a vízierö hasznosítása nem valószínű. Visszatérve az átnézeti térképhez, megjegyzendő még, hogy abban a fennálló nagyobb vízerötelepek, valamint azok minősége konventionalis jelekkel föltüntetnek. Ebből a térképből egyszersmind kivehető, hogy az illető telep minő czélra szolgál. A mennyire lehetséges, illetőleg a mennyire a térkép mértéke azt engedi, minden nevezetesebb ipari csatorna vagy víztartány szintén feltüntetve lesz. Kisebb vízimü telepek csak olyan vízfolyásoknál jönnek tekintetbe, illetőleg fölvételre, a melyek erönyerés szempontjából elöbb-utóbb jelentékenyebb helyre juthatnak. Hogy tehát valamennyi követelménynek, a melyeknek e térkép megfeleljen, elég tétessék, annak nagy mértékűnek kell lenni; 1 : 100,000 egész 1:150,000-ig : költségkímélés szempontjából azonban a nem éppen szükséges alárendelt müvek kihagyásával, inkább vázlatosan készítendő. A mi már most magát a hosszszelvényeket illeti, úgy azokban rendszerint a következők lesznek föltüntetve . a) a részletes vízfolyási szakaszok hossza és a vízfolyások egységes kilőnie trirozása; b) a kis vízszín állapota és kottirozása, különös tekintettel a kis vízben előforduló esés-lépcsőkre; c) valamennyi az illető vízfolyáson fönnálló vízimü- telepek és azok rendeltetése (vájjon központi-e, világításra, erő- vagy vízzel való ellátásra, vagy szövőgyár, malom, fürésztelep-e stb.); d) a létesített ipari csatornák hosszszelvénye illetőleg az absolut esése, a víztartányok duzzasztó magassága ; 14*
