Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
AZ ORSZÁGOS VÍZÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉST; 1898-IK ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. / Sorszám 1 A folyó neve A mérés Helyi vízállás 1 Vízállás váltó- I «о ‘S N Szelvény-terület Középsebesség Másodperczenként lefolyó víztömeg J e g у z e I helye ideje , В О hullámtéren О S3 ■Ji со :0 . 3 I hullámtéren О , A £ Ő3 в ° hullámtéren összesen m mm m* m‘ m* m m ne m3 me 126 Tisza T.-Püspöki III 25 +2‘59 + 10 1095 0 662 725 Részletező mérés. 127 (( CC 111/28 +2-56 — 7 1068 0-607 648 « (C 128 (C (( 111/29-f~2 * 50 + 2 1061 0-629 668 (( « 129 « (C 111/30 +2'66 + 22 1068 0-670 716 « « 130 « (C III/31-4-3-71 + 30 1250 . 0-793 991 « « 131 cc « IV/1 +4-22 + 15 13580-794 1080 « CC 132 « CC IV/2 +4-41 + 8 1397 0-793 1109 « <( 133 <( « IV/3 +4'53 + 2 1421 0-757 1076 « « 134 « « IV/4-j-4 ‘ 56 + 3 1393 . 0-770 1044 CC « 135 « CC IV/5-f-4 ‘ 65 + 3 1448 0-757 1097 « « 136 « « 1V/6 +4-82 + 8 1486 0-756 1126 « a 137 c< CC IV/7-f-5'04 + 8 1516 0-757 1149 CC cc 138 « (( IV/8 +5-13 + 5 1545 0-737 1138 cc « 139 « CC IV/9-f-5 ‘ 24 + 4 1562 0-751 1175 cc (C 140 (( « 1V/12 +5-33 0 1578 0-722 1139 cc « 141 « cc 1V/13 +5-35 + 3 1588 0-721 1146 « « 142 « « IV/14 +5-40 + 5 1596 0-735 1174 a cc 143 <( cc IV/15 —(-5 • 45 + i 1601 0-752 1204 « cc 144 « cc IV/16 +5-49 + 3 1610 0-736 1205 « cc 145 '« cc IV/19 +5-68 + 2 1648 0-772 1282 i « cc 146 « (C IV/20 +5‘72 + 4 1670 0-768 1282 « cc 147 « « IV/21 +6 -78 + 2 1674 0-786 1315 « « 148 « cc IV/22-J-5 * 83 + 2 1676 0-787 1318 « cc 149 « cc IV/23-f-5 ’ 85 0 1685 0-788 1328 « cc 150 « « Vl/25-f-5 • 85 — 1 1678 0-806 1353 (( cc 151 « cc IV/26-f-5-83 — 2 1676 0-787 1319 • « cc 152 « cc IV/27 +5-80 — ■í 1667 0-805 1342 « cc 153 cc cc IV/28 +5-72 — 5 1646 0-771 1269 « a 154 cc « IV/29 +5’62 6 1636 0-747 1224 « cc VI. Medernyilvántartás. 1. A Duna folyam medrének nyilvántartásra szolgáló részletes fölvételét ez évben tényleg megindítottuk olyképpen, hogy a Budapesttől Ti télig terjedő szakaszon 212 keresztszelvényt kitűztünk és ezek két végpontját állandó kövekkel megjelöltük. 2. A Duna folyam kisvízi hajóútjának megfigyelését, kitűzését, és ezekben a vízmélységek mérését, úgyszintén a talált vízmélységek adatainak közzétételét 1898-ban kiterjesztettük a dévény—budapesti szakaszra is, úgy hogy ez év augusztus 29-töl deczem- ber 24-ig — a Dévény—Zimonv közötti szakaszon — 25 helyen úgynevezett «.gázló»-nál hajtottuk végre a kisvízi hajóút nyilvántartására vonatkozó műveleteket; névszerint: Oroszvár, Körtvélyes, Vajka felső- és alsó, Sülv, Kis-Bodak, Bemete, Lipót felső és alsó, Varjas, Ásvány, Szap, Bajcs, Aranyos, istenhegy, Szalk. Apostag, Duna-Egyháza, Kis-Harta, Gemencz, Szekcsö, Stak- lár, Palánka, Szurduk és Banovczenél. Az imént elsorolt helyekről beküldött kisvízi hajóút vízmélységeit naponkint közöltük a «Vízjárások térképéin. Ezenkívül az I. cs. kir. szab. Dunagözhajózási társulat hajóállomásainál Pozsonyban, Gönyön, Mohácson, Drávatoroknál. Titel ben és Zimonyban fölállított hirdetőtáblákon is közöltük a kisvízi hajóút vízmélységeit, még pedig úgy, hogy a gázlók neve és vízmélysége a közlekedő hajókról is le legyen olvasható távcső segélyével. Ezen hirdetőtáblákon a vörös színű zászló kitűzése azt jelenti, hogy a hajózási akadályokról még külön szóbeli fölvilágosítás is szerzendö a nevezett állomások helyi ügynökségénél. Ezen ill fölsorolt intézkedésnek tulajdonítható az a kedvező eredmény, hogy az 1898. évi rendkívül alacsony vízállásnál is sikerült a dunai hajózást az egész őszi idő alatt fennakadás nélkül az egész magyar vonalon üzemben tartani.
