Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

8

AZ ORSZÁGOS VÍZÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE 1898-IK ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

3. A Szeged város melletti Tisza-meder nyilvántartása czéljából eddig évenkint teljesített keresztszelvényezésnél 1898-ban azt a módosítást kellett tennünk, hogy a Maros-toroktól Boszorkányszigetig terjedő szakaszon évenkint fölvenni szokott 63 szelvényt nem a régi mederre, hanem a legutóbbi időben végzett mederszabályozási müvekre vettük föl merőleges irányban. Továbbá: ugyancsak a mederszabályozási müvekre való tekintettel, a nyilvántartást kiterjesztettük a 90-ik számú (vedresházi) átvágás felső torkáig, úgy hogy ezen az új szakaszon, vagyis a Boszorkányszigettöl az átvágásig 21 új szelvényt vettünk föl a Tisza medréről, tehát a régiekkel együtt összesen: 84 szelvényt.

VII. Ipari czélokra használható vízierők.

Folytatva a hegyvidéki folyóvizeknek ipari czé- lokból való fölvételét, ez évben kiegészítettük fölvételeinket a Vágnál és három legnagyobb mellékvízénél, névszerint: az Árva, Kisucza és Turócznál; ezenkívül kiterjeszkedtünk a Vágvidék mindazon mellékfolyóira és patakjaira, melyek teljes kihasználás mellett kilo- méterenkint mintegy 50—300 lóerőt képviselve iparilag fontosak lehetnek. Fölvételeinket ez évben is három irányban teljesítettük. Nevezetesen:

1. A jelentősebb vízfolyások vízszínváltozásainak észlelése czéljából ez évben 10 vízmérczét állítottunk föl, névszerint: a Rajcsankán Bánfalunál (Bánóvá), a Revuczán Rózsahegynél, a Lubochnán Salatinnál, az Oraviczán Turdosinnál, a Bélán Liptó-Új várnál, a Boczán Király-Lehotánál, az Ipolticzán Koskovánál, a Zazriván Parniczánál, a Studenin Nádoraimnál, a Smrecsankán Okolicsánnál.

2. Az ipari fölhasználásra föltétlenül alkalmas folyók vagy patakok hosszszelvényeinek és a rajtok már meglevő kész vízimüvek helyzetének meghatározása czéljából kétszeres magasságmérést hajtottunk végre a Vágón a ruttkai kanyarnál 6 kilométer hosszúságban, a Fekete-Vágón 14, Fehér-Vágón 15, Turóczon 27, Rajcsankán 16, Revuczán 18, Lubochnán 15, Oraviczán 25, Bélán 22, Kopraván 1, Tichán 2, Boczán 8, Ipolticzán 6, Zazriván 9, Studenin 16 és Neczpálon 5, összesen 205 kilométer hosszúságban

3. Az egyes folyók és patakok vízemésztésének meghatározása czéljából szükséges vízsebességmérések egy részét még a tavaszszal teljesítettük a végből, hogy megállapíthassuk a már tavaly fölvett folyók középvízi tömegét; a nyár folyamán pedig ismételten és több helyen megmértük az idei munkálatok keretében fölvett mellékfolyók víztömegét, keresve főként a legalacsonyabb vízállásnak megfelelő vízmennyiséget. Ily czélból megmértük a víz sebességét a Vágón 23-szor, Fekete-Vágón 9, Fehér-Vágón 5, Árván 4, Fekete- Árván 1, Fehér-Árván 1, Kisuczán 3, Turóczon 9, Rajcsankán 5, Revuczán 7, Lubochnán 8, Oraviczán 10, Varinkán 3, Smrecsankán 1, Bélán 12, Boczán 7, Ipolticzán 4, Zazriván 6, Studenin 8, Rasztokán 1, Teplicskán 1, Neczpálon 2, Teichovkán 2, Tichán 2,

Koprován 2, Dikulán 1-szer, tehát összesen 137-szer mértük meg a vízsebességet 26 vízfolyáson. Ezenkívül meghatároztuk 37 vízimü kivételi csatornájának vízemésztését.

VIII. Tanulmányok.

1. A várható vízállások előre jelzése tekintetében tanulmányunkat ez évben is főleg a Dunára vonatkozólag folytattuk és annyira haladtunk, hogy a dunai árhullám levonulásának egyes állomásoknál várható kulmináczióit 1—9 nappal, a napi vízállásokat pedig 1—2 nappal tudjuk előre jelezni a gyakorlati élet szükségleteit eléggé kielégítő pontossággal. Ily állomások a Duna mellett: Pozsony, Komárom, Esztergom, Nagy-Maros. Budapest, Ercsi, Duna-Földvár, Paks. Fájsz, Baja. Mohács, Bezdán, Apatin, Gombos, Palánka, Újvidék, Pancsova, Baziás, Drenkova és Orsóvá. Miután e szerint vízjelzési tanulmányunkat a Dunánál már majdnem egészen befejeztük — a nélkül, hogy e tanulmánynyal egészen felhagytunk volna — visszatérünk a Tiszához, hogy megkezdett, de a Duna miatt félbeszakított vízjelzö tanulmányunkat a Tiszánál is mielőbb befejezhessük.

2. A vízsebesség meghatározása körül előforduló kérdések tisztázása czéljából megkezdett tanulmányunkat ez évben is folytatván. 75 mérést hajtottunk végre a Tiszában Dinnyéshátnál és Tisza-Püspökinél. E mérések eredményeit idei jelentésünk V. czikkében közöljük.

3. Az öntözésnél tényleg fölhasznált vízmennyiség meghatározása czéljából múlt évben megkezdett tanulmányunkat folytatva, ez évben megmértük azt a víztömeget, mely szükséges volt Mezőhegyesen 3 hektár, Komjáthiban 37 hektár, F.-Jutáson 158 hektár, P.-Osin 274 hektár, Mindszenten 9'8 hektár, P.-Péklán 407 kát. holdnyi terület egyszeri megöntözésére. Méréseink eredményeinek közlését a «Vízrajzi Évkönyvek» IX-ik kötetében már megkezdjük.

4. A Morva-szabályozásnak a pozsonyi vízállásra várható hatását vizsgálat tárgyává tevén, az ehhez szükséges adatok beszerzését már az előbbi években megkezdtük, a melyek alapján a várható hatást a múlt évben, egész általánosságban, meg is állapítottuk; ez évben pedig — a tárgy fontosságánál fogva — tüzetesebben tanulmányoztuk a fennforgó kérdést, de végeredményre még nem juthattunk.

5. A Tiszának tavaszi árvizei és a téli csapadék között létező összefüggés megállapításának tanulmányát ez évben befejeztük és eredményét a «Vízrajzi Évkönyvek» IX-ik kötetében közlendjük.

6. A Körös vidékén 189718-ban váratlanul jött nagyvíz okait tanulmányoztuk és az eredményt a «Vízrajzi Évkönyvek» IX-ik kötetében közöljük.

IX. Zsilipvizsgálatok.

A tiszai ármentesítö-társulatok belvízlevezetö zsilipjei közül 1898-ban megvizsgáltuk: a Hortobágy- Berettyó vidéki belvízszabályozó, a hosszúfoki ármen-