Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
Erdős Ferencz kir. mérnök jelentése külföldi tanulmány útjáról. (20 szövegábrával.) ж ISTagy méltóságú. Minister TJr! Kegye 1 rries T T1 *am! A nagyméltóságú földmívelésügyi m. kir. miniszter úr 46,152/895. számú kegyes rendeletével a Rajna- menti műszaki szolgálat helyszíni tanulmányozása végett Svájczba és Németországba méltóztatott kiküldeni azzal a meghagyással, hogy tanulmányutam eredményéről részletes jelentést terjeszszek fel. Különösen meghagyta, hogy a következő kérdések tanulmányozására fordítsam figyelmemet: 1. Minő újabb mozzanatok merültek föl a rajnai vízrajzi és hydrometriai szolgálatban és a netaláni újításoknak mik az indító okai? 2. Minő tanulmányok történtek a rajnai árvizek előrejelzése tekintetében? 3. Következtetnek-e a Rajna mentén a légköri csapadék mennyiségéből a vízállások magasságára? 4. Minő nevezetesebb szabályozási munkálatokat vittek végbe újabban a Rajnán? 5. Minő befolyása volt a szabályozási munkálatoknak a Rajna vízjárására, különösen a kisvízi meder kiképzödése és az árvizek magassága, valamint lefolyási viszonyai tekintetében? 6. Minő szervezete van a vízi műszaki szolgálatnak a Rajnán, tekintettel a külön országok hatáskörére ? 7. Minő szervezete van az árvédelemnek? 8. A Rajna menti védtöltések szilárdsága felöl mily tanulmányok tétettek? I. A svájczi iparilag hasznosítható vízierőkről. Általánosságban a hydrometriai szolgálat újabb mozzanatául üdvözölhető ama, a közvagyonosodás szempontjából kiváló fontosságú munkálat, a melyet Svájczban a folyóvízben rejlő erőnek ipari czélokra való rendszeres kiaknázása végett megindítottak. Ennek a czélnak megvalósítására tervezett munkálatok rövid ismertetése reánk nézve különösen tanulságos lehet, nemcsak azért, mert nálunk is már hangoztatták az ily irányú munkálatoknak szükségességét, sőt a legújabb időben az alapul szolgáló vízrajzi fölvételeket meg is indították, hanem főleg azért is birhat becscsel, mert nincsen ország, melynek ebben a tekintetben oly nagyszámú és praktikusan kipróbált létesítményei volnának, mint éppen Svájcznak, s alig van ország, mely népessége arányához képest annyi kiváló technikussal és gyárral rendelkeznék, mint épp a kis Svájcz, a kik és a melyek a technikának ezen a terén messze, országuknak határán túl is vezető állást, illetőleg irányadó helyet foglalnak el. A svájczi vízieröknek rationalisabb módon való kiaknázására* irányuló mozgalmat «Frei Land» nevű társaság kezdeményezte azzal a beadványnyal, melyet 1891-ben a svájczi szövetségtanácshoz nyújtott be, kérvén a következő szakasznak törvénybe igtatását: «Svájcznak valamennyi még használatlan víziereje a Szövetség tulajdonát képezi. Annak foglalása, nyerése és kiaknázása, valamint tovavezetése villamos vezetéken, vagy komprimált levegővel stb. úton a szövetségnek dolgát képezze. Ennek a monopóliumnak végrehajtása, valamint a belőle nyerendő tiszta jövedelemnek szétosztása iránt szükséges intézkedéseket szövetségi törvény határozza meg.» Nevezett társaság kérvénye megokolásában abból a föltevésből indul ki, hogy a még ki nem használt vízierő a svájczi népnek csorbíthatatlan tulajdonát képezi, s hogy ilyen még nem hasznosított erőből sok millióm lóerő nyerhető. Továbbá, hogy a motorikus erőnek átvitelével nagyobb távolságra, s az elektromos hajtóerőnek alkalmazásával, nevezetesen vasutaknál is, a technikának részint már elért előnyeivel, részint pedig kilátásban levő további haladásával, meg van * «Bericht über die. Wasserverhältnisse der Schweiz.» A svájczi szövetségtanács kézirata.
