Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
AZ ESŐ JÁRÁSA A MAGYAR AI.LÁM TERÜLETEN. 51 nak és a Dunántúlnak nyugati részére. Viszonylagos esöeloszlására a következő tipikus példát hozzuk föl: A csapadék eloszlása Lepoglaván havonkint, per milleekben. c = о (Л к ■а s СП •с? s з . 3 1 3 < аз g о СО Ja •о 3 ja О Й Deczember | Egész év 37 28 76 107 88 112 84 102 82 127 90 67 1000 III. Nyári absolut maximális, őszi relativ maximális és téli minimális esők zónája. Az eső maximuma már nyáron júniusban van. az októberi maximum megkisebbedik, a minimum februárba esik. Az előbbi zónától csak keveset különbözik és átmenetet képez a II-ikból a IV. zónába. Kiterjed a Dunántúl nyugati részének, a Tátra vidékének és Erdélynek kivételével az egész Magyarországra, A viszonylagos esöeloszlásra tipikus példákul hozzuk föl Budapest (vár) és Békés- Gvilla állomásokat. A csapadék eloszlása Budapesten havonkint. per milleekben. Január Z ОЭ Lu со 1 •rt Április Május Junius Julius со 3 's 3 fcß < Szeptcmberj-Q % November I ja £ а о 03 . ,c Egész év 60 35 56 109 81 114 102 93 87 97 82 84 1000 A csapadék eloszlása Békés-Gyulán havonkint. per milleekben. Január Február Márczius Április a i . p £ Julius ti. 3 1 1 j I 1 1 1 1 November Deczember Egész év 48 35 74 88 105 129 102 86 74 109 69 81 1000 IV. A nyári maximális és téli minimális esők zónája. Az eső maximuma nyáron, legtöbbnvire júniusban. ritkábban júliusban és augusztusban, a minimum télen, januárban és februárban van. Az őszi relativ maximum vagy teljesen eltűnik, vagy alig válik érezhetővé. Ide tartozik a Tátra vidéke, hol a minimum februárban,a maximum júliusban és Erdély, hol a minimumjanuárban, a maximum júniusban van. A csapadék viszonylagos eloszlására két tipikus példát hozunk föl: a Tátra vidékéről Liplóujvárt, Erdélyből Kolozsvárt. A csapadék eloszlása Liptóujvórt havonkint, per milleekben. íg ! -я ! ■л m 2 w I o 11: 1 j I t 1 аз £ £ s<o ja £ 03 N Egész év — Л ■71 с. -со -< 3 5 1 < |l I jé 1 C С Й C3 Q 42 32 51 51 109 127 157 116 95i 92; 66 62 1000 A csapadék eloszlása Kolozsvárt havonkint, per milleekben. 1 CC 1 13 Január Február s о s-. ‘Й Április Május C 1 1 : § siti = | “ 1 sr 4 ! -5 45 | Október Novembí s 3 3 Egész év 26 33 45 70; 135 170 160 102 85; 71 56 47 10Q0. A felsorolt, néav zóna közül a II. és III. csak átmenetet képez az I-böl a IY-be, melyek fözónákul tekinthetők. Különben a II. és III. zóna eloszlása nem is nagyon szabályos és sok helyen megtörténik, hogy a 11. zónában foltonként a III. zóna és viszont a III. zónában foltonként a II. zóna lép föl. Pl. a II. zóna közepén Zágráb a 111. zónába tartozik; viszont Gvekés. Beszterczebánva, Óhegy, Hatvan. K.-Szt.-Márton. Püspók- Ladány. Szeged. Szentes a 111. zóna belsejében a II. zónához tartoznak. Legalább az 1882—91-ig terjedő decennium adatai ezt mutatják. Az esöeioszlás zónáinak fölsorolásánál föl kell még végül említenünk az V. zónát, mely igen szűk határok közt. Orsóvá és Herkulesfürdö környékén található föl. Itt a csapadék maximuma tavasz közepén áprilban. minimuma télen, februárban van; azonkívül októberben még egy relativ maximumot találunk. Tipikus alakját Orsóvá viszonylagos esöeloszlása mutatja: A csapadék eloszlása Orsován havonkint. per milleekben. Január •35 g 5, 3 •со 3 » 3 3 fcb 3 Си a> X Október November I C3 ja £ о ü Egész év 60 53 71 112 108 110 75 60 80 104 901 77 1000 Lehel, hogy e jelenség csak kivételesen az 1882—91. években fordult elő és épen ezért kiváló súlyt nem lehet reá helyezni. A csapadék negyedévenkénti eloszlására (I. az V. és VI. számú külön mellékleteket) a következők a megjegyzéseink: A téli, deczember elejétől február végéig terjedő negyed általában az egész országban a legkisebb csapadéku; a térkép a legvilágosabb színárnyalatokat mutatja. A legkevesebb csapadék Erdélyben van, hol a 75 inm.-es isohyeta majdnem , az egész medenczét körülzárja. A Nagy-Alföldet és a Dunántúl északi részét a 100 mm.-es isohyeta veszi körül. Az absolut minimum Oraviczán van, hol a téli csapadék 40 mm.-re sülyed. E jelenség annál föltünöbb, mert általában Oravicza nem mondható csapadékban szegény állomásnak és évi átlaga teljesen megfelel helyi fekvésének. A csapadék absolut maximuma Fuzsinén 517 mm.-t ér el. Relativ maximumok vannak a Nagy-Tátrában, a Tisza felső vidékén (hol Dombón 234 mm.-re emelkedik), a Moma- Kodru hegységben (hol Monyásza 214 mm.-t kap) és a krassó-szörényi hegyekben. A tavaszi, márczius. április és május hónapokra terjedő negyedév sokkal dúsabb csapadéku a téli negyednél; a térkép sötétebb szint mutat. Az Alföld legnagyobb része. Erdély és az északkeleti felföld egy része a 150 mm.-es isohvetán belül esik. Az absolut minimum Pécskán 103 mm.-re siilved. Az absolut maximum Fuzsinén 028 mm.-t ér el; jelentékenyebb relatív maximumok vannak a Nagy-Tátrában, hol Ó-Hegy 298 mm.-rel emelkedik ki, a Tisza felső vidékén, hol Dombó 284 mm. és a Moma-Kodru hegységben. hol Monyásza 327 mm. esőt> kapA nyári, junius, július és augusztus hónapokra terjedő negyedév általában a legdúsabb csapadékéi; a i*
