Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)

Tartalom

AZ KKÖ JÁRÁSA A MAGVAR ÁLLAM TERI LÉTÉN.

térkép igen sötét színárnyalatú. Csak az Alföld közepén van egy kis világosabb folt, de már az erdélyi medencze, hol az évi átlag csak kevéssel nagyobb az Alföldénél, egészen elütöleg igen sötét. E körülmény abban leli magyarázatát, hogy a Nagy-Alföldön a csapadék két maximumban oszlik el és nyáron és ösz- szel egyaránt nagy esők vannak; addig Erdélyijén csak nyáron van bö esőzés. Az Alföldet és a Dunántúl keleti részét a 200-as izohiéta fogja körül, benne

52

két eléggé kiterjedt terület 150 mm.-en aluli csapadékot kap; a csapadék absolut minimuma Pécskán 102 mm.-re száll le Az erdélyi medenczében a minimum 200 mm.-en fölül van s ez is Gy.-Fehérvár környékén csak igen szűk határok közé szorul. A csapadék absolut maximuma már többé nem Fuzsinén van. mint a többi évnegyedekben, hanem a Tisza fölső vidékén Turbáton, hol 526 mm. magasságot élei. És általában az északi és északkeleti Kárpátokban, az erdélyi medenczét és az Alföldet elválasztó hegységekben, a Szarkó hegységben és a déli Kárpátokban igen jetentékeny magasságra emelkedik a csapadék. A Magas Tátra és a Szarkó 550 mm.-en fölüli, a Moma-Kodru 375 mm.-en fölüli csapadékkal válnak ki. Mindazonáltal a tengerparton még ez évszakban is jelentékeny a csapadék; Fuzsinén 4-42 mm.

Az őszi, szeptember, október, november havára terjedő negyedév általános jellege némi hasonlóságot mutat a tavaszi negyedhez. A csa- padéki központok majdnem ugyanott lépnek föl mindkét negyedben s a csapadék nagysága sem sokat különbözik az ország nagy részében. De míg tavaszszal a csapadék minimuma az Alföldet kiterjedt nagyságban borítja el, addig öszszel a minimum inkább az erdélyi meden- czébe és az északnyugati felföld egy részébe szorul. Erdélyben Gy.-Fehérvár és N.-Szeben 125 mm.-rel, Cs.- Somlyó 112 mm.-rel válik ki. Az absolut minimum most is Pécskán van 103 mm.-rel. Az Alföld közepe azonban a 150 min.-es izohiétán kívül esik. Az absolut maximum Fuzsi- nén 903 mm.-re emelkedik és általában az egész tengerparton öszszel esik a legtöbb eső. Relativ maximumok vannak még a Nagy Tátrában, hol Ó-Hegy 342 mm., a Tisza fölső vidékén, hol Bradula 415 mm., a Moma-Kodru hegységben, hol Monyásza 310 mm. esőt kap.

A csapadék havonkénti eloszlása (1. a VII., Vili., IX., X., XI. és XII. számú külön mellékleteket) általában azt mutatja, hogy Magyarországon a csapadék februártól júniusig növekedik, innen kezdve fogy, októberben megint emelkedik, hogy aztán februárig ismét megfogyjon.

A legkevesebb csapadék februárban van; mindnyájan ismerjük a februári derült, verőfényes napokat. E hónap csapadéktérképén a legvilágon

V

zonczk

£№c

ЛУ1Р <XIC ICZCIC\ JU-------Г5-----------F3-----'J

о

ZoviÖÁ,

/PZOJWUX

• rS

J

i

as

1

4

1

•4'

s

á-i

"I

1

_>

r-*

*-*54

vjj

? • О

Q>

£

о

£

0

1

ÍKlZV' Ш,

in

íc rtoqCara.

f^iuiayicrt.

í^ckcr-ívyuta.

£цгил~11п\%г.

1. ábra.