Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
49 AZ ESO JARASA A MAGYAR ALEAM TERÜLETŰN. Harmadik központ a N.-Ág, Talabor és Taracz forrásvidékénél, a Felsö-Tiszán van. hol az évi átlag majdnem az 1400 mm.-t éri el. Negyedik központ a Hargittánál van. hol Fancsal 1016 mm. évi esőt kap. Ötödik központot képez a Moma-Kodru hegység, hol Monyásza 1240 mm. évi csapadékkal magaslik ki és ettől délre a krassói hegyek mindenütt 900 mm.-en lelüli csapadékot kapnak. Ha még megjegyezzük, hogy az Alföldek, vagy az erdélyi fensík középpontjából húzott sugár mentén általában minden irányban emelkedő csapadékot kapunk. meglehetős áttekintő képét nyerjük a csapadék eloszlásának. Az évi csapadék területi eloszlásának emez általános vonásainál a vizek járása és a földmívelés szempontjából talán még nagyobb értékűek azok, melyek a csapadék időszakonként való eloszlását jellegzik. E tekintetben rövid szavakkal azt lehet mondani, hogy miként általában egész Európában, úgy Magyar- ország legnagyobb részében is nyáron van a csapadék maximuma. Havim Európa időszaki esöeloszlásáról írt értekezésében* melyet a nemzetközi meteorologiai kongresszus 1889 szeptember 24-iki ülésén mutatott be. kimutatja, hogy miként a hőmérséklet és az elpárolgás Európában legnagyobb nyáron és legkisebb télen, úgy az eső eloszlása is ezl a jelenséget mutatja; a legtöbb csapadék nyáron, a legkevesebb télen mutatkozik. Kivételt csak a tenger melléke képez. A tenger közelében a hőmérséklet kevésbbé hideg télen és ke- vésbbé meleg nyáron. Télen a tenger hőmérséklete melegebb, mint a szárazföldé és inkább kedvez a párolgásnak; a tengermellék hidegebb lévén, a párák mindjárt ott csapódnak le és beljebb a szárazra már sokkal kevesebb pára érkezik. Nyáron ellenkezőleg a tenger hőmérséklete alacsonyabb mint a szárazföldé, és a párák nem tudnak a fölmelegedett partvidékeken köny- nyen lecsapódni; ezért csak beljebb, hol a hegyek fölemelkednek, vagy ahol az éjjeli hő kisugárzás folytán a föld inkább lehűl, ott eredményeznek bő lecsapódásokat Es mivel a lecsapódások a légköri depressiókkai kapcsolatosak, a depressiókat pedig a meleg levegő fölszállása idézi elő: azt az általános tapasztalatot lették, hogy a depressiók nyáron majdnem mindig a szárazföldön, a nagy nyomások pedig a tengereken helyezkednek el. Télen ellenkezőleg a depressiók a tengerek lölött, a nagy nyomások pedig a szárazföldön észlelhetők. Léon Teüserenc de Bort, ki a cyklonok járását oly alaposan tanulmányozta, talán legvilágosabban mutatta ki** hogy e jelenség egész általános érvényű és némi tekintetben az időjárás megjóslására is segítséget nyújt. * V. Raulin: Sur les regimes pluviométriques saisonnaux en Europe pendant la période décennale 1871—1880. («Annales du bureau central météorologique de France» 1886.); és Sur les observations pluviométriques faites dans la Neustrie (plaine de la France septentriona’e) de 1688 к 1870. (Annales 1879.) ** Léon Teisserenc de Bort: Sur la prevision de temps (Annales du bureau central météorologique de France. 1886.) Es egyéb munkái. Ha az évet novembertől áprilisig terjedő téli és májustól októberig terjedő nyári félévre osztjuk, akkor Magyarországon a nyári félév az esős, a léli a száraz. A Duna, Tisza. Dráva és Száva nagy medenczéiben mind több a csapadék nyáron, mint télen. Kivételt csakis a tengerpart képez, hol megfordítva, télen esik több, mint nyáron. Es természetszerűleg e két zóna közölt van egy keskeny átmeneti zóna is, hol télen és nyáron egyenlő a csapadék. Különben úgy a téli. mint a nyári félév esötér- képe általában hasonlóságot mutat az egész év eső- térképéhez. A maximumok és minimumok majdnem ugyanazon helyeken lépnek föl mindhárom térképen. A csapadék absolut maximuma lélen Fuzsinén van és 1337 mm.-t ért el. Relativ maximumok vannak a Nagy-Tátrában. hol Ó-Hegy 472 mm.-rel, a Tisza felső vidékén, hol Dombó 551 mm.-rel, Krassó-Szörénv- ben, hol Orsóvá 431 mm.-rel, a Moma-Kodru vidékén, hol Monyásza 537 mm.-rel magaslik ki. 200 mm.-en aluli minimumok vannak Pécska környékén, a Dunántúl. a Duna-Tisza szögén. Oravicza környékén. Késmárk körül és Erdélyben, hol a minimum igen nagy terű- leire terjed ki. Az absolut minimum Pécskán 137 mm.-re sülyed. de ez nem valószínű. Az Alföld nagy részén és a dombvidékeken állag 250 mm. a téli csapadék nagysága. A nyári félév térképe éles ellentétet képez az ugyanolyan színskálában tartott téliével. Az egész térképen meglepő a sötét színárnyalat, mely a nagyobb csőmennyiségnek felel meg. A csapadék absolut maximuma nyáron is Fuzsinén van és 1153 mm.-t ér el. Relativ maximumok vannak: a Nagy-Fátrában, hol Ó-Hegy 678 mm.-rel, a Tisza felső vidékén, hol Turbat 919 mm.-rel, a Moma- Kodru vidékén, hol Monyásza 703 mm.-rel magaslik ki. 300 mm.-en aluli minimumok vannak Pécska körül és a Balaton északi részétől Komáromig terjedő zónán; 400 mm.-en aluli minimum van Erdély közepén. Az absolut minimum Pécskán 204 mm. (?) Az Alföld nagy részén és a dombvidékeken 300—400 mm. a nyári csapadék, az erdélyi medenczében 400— 500 mm. Az évszaki eső eloszlására Baulin az 1871-től 1880-ig terjedő decennium adataiból Európára nézve a következő 8 zónát állította föl. I. A nyári maximum és a téli minimum öve. ide tartozik Francziaország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Oroszország legnagyobb része. Ez a kontinentális időjárás öve. II. A téltől ősz felé emelkedő esők öve, mely a Földközi-Tenger felé az I. zónát övezi körül. III. Száraz tél és nyár erős őszi esőkkel, mely a Földközi Tenger felé a II. zónát veszi körül. IV. Száraz nyár erős téli vagy őszi esőkkel. Ide tartozik a Földközi Tenger vidéke. V. Kissé száraz tavasz és nyár erős őszi esőkkel. Ide tartozik az Atlanti Oczeán partvidéke. VI. Igen esős ősz és száraz nyár. E zóna csak he- lvenkint található az Atlanti és Földközi Tenger közt a Pvräneusok mentén. Lvküny Vili 7
