Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)

Tartalom

Az eső járása a magyar állam területén.*

(1 szövegábrával és a IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XL, XII. számú külön rajzmelléklettel.)

A folyók vízjárásának kiismerése a meteorologiai viszonyok tanulmányozása nélkül alig lehetséges. A gyakorlat minduntalan ráutalja a vízimérnököket, hogy a meteorologiai viszonyokat s főként a légköri csapadék járását figyelemmel kísérjék s az ide vágó adatokat munkálataiknál fölhasználják.

Az árvizek keletkezése és lehuzódása a csapadék járásával van szoros összefüggésben annyira, hogy a tudomány elöhaladásával napról-napra biztosabb törvényeket állíthatunk föl. melyek a folyók vízjárását és a csapadék járását összefűzik. És e törvényekben a mérnökök alapját vetették már meg az árvizek előre való megjóslásának, ami fontos tényezője a vagyon- és életbiztosságnak.

De ettől eltekintve is, alig van vízszabályozási kérdés, melynél a meteorologia fontos szerepet ne játszanék. A hegyi és síkvidéki folyók szabályozása, a hajózó csatornák építése és vízzel való ellátása, a folyóvíz eleven erejének ipari czélokra való felhasználása, a hidak nyílásának megállapítása, a lecsapolás, talajcsövezés és rétöntözés mind oly feladatok, melyek csak meteorologiai ismeretek alapján oldhatók meg sikerrel.

Már e fölsorolt vízimunkálatok egy része is szoros összefüggésben van a földmíveléssel, de a meteorologia még közvetlenebb kapcsolatban is áll vele. Hiszen a növények fejlődésénél az eső és a napfény játszák a fő szerepet s Daubrée szavai szerint minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az eső járása uralkodik a földmívelésen.

Anglia az ö kötött, agyagos földjével, hol az év legnagyobb része ködös, esős, hol a napfény ritka, a meleg sohasem nagy, a hideg sohasem erős, inkább' fünemüek tenyésztésére alkalmas. Francziaországban, hol a tengeri és szárazföldi kiima egyaránt föltalálható, hol az örökhó vidékétől a félig tropikus vidékig mindenféle tájék váltakozik, hol kötött és átbocsátó talajok egyaránt nagy kiterjedésüek, a legkülönbözőbb kultúra fejlődhetett, Olaszország kötött, nagy lapályán, hol az eső nem gyakori, az ég legtöbbször felhőtlen : a vegetáczió buja és erőteljes és föltalálhatók itt mindazok a mérsékeltövi növények, melyek hő napsugárt és erős földet kívánnak. Ugyanezen síkság

* Ez értékezés kivonata bemutattatott a M. Tud. Akadémia 1897. évi márczius 15-iki ülésén < Ombrométriai tanulmányok a Magyar Korona területén» czímmel.

talán óriási mocsár lenne olyan kiima mellett, mint anrinö a ködös Angliáé, hol az évi középhömér- séklet általában magas, de azért a szőlő már nem érik meg.

íme a tenyészel legfőképpen a kiima befolyása alatt van s a kiima speczializálja legtöbbször a vidékek terményeit,

Ami Magyarországot illeti, itt a meteorologiai viszonyok csak fokozzák azt a változatosságot és gazdagságot melyet a talaj kedvező alakulata és minősége idéznek elő. A Kárpátok klímája, bár a csúcsok nem érnek föl az örökhó határáig, hideg és esős, a hegyoldalak legnagyobb része erdős s a meleg évszakban hűvös nyaralókul kínálkoznak; a gyakori nyári esők portól mentessé teszik a levegőt s a dús fenvöerdök ozonl lehelnek ki. Tiszta, azúrkék ég borul a két Alföld rónáira, az erdélyi plató dombvidékére és a Kárpátok előhegyeire. A hő nap érleli meg gabonáink dús sikértartalmú magvait s teszi tüzessé borainkat. Míg a tengerpart enyhe klímájával, babérfa ligeteivel a téli hideg ellen nyújt kellemes menedéket,

A hegyek, a síkság, a tenger fekvése és a párával telt levegöáramlatok iránya az, mi az ország eső- járását és a csapadék eloszlását leginkább befolyásolja. De ezenkívül még számos tényező hat közre itt úgy, hogy általános és pontos szabályokat erre vonatkozólag nem igen állíthatunk föl.

Különben a magyarországi esők járását már azért sem tudjuk teljes részletességgel elbírálni, mert a csa- padékmérö állomások nincsenek kellő számban. 1891. évről csak 343 állomásról közli az adatokat a meteorologiai és töldmágnességi m. kir. központi intézet és az 1895. év végével is csak 426 csapadékészlelő hely volt fölállítva.

Míg Francziaországban* 1891-ben 2000, Angliában. mely az előbbinél jóval kisebb területű, legalább 3000 észlelöállomás volt. És Daubrée, a franczia meteorologiai intézet tanácsának elnöke megjegyzi, hogy a franczia állomások száma még kevés.

De a magyarországi 343 állomos közül csak 163 olyant lehetett kiválasztani, melyeken 10 évi észlelet adatai teljesen megvoltak, vagy oly kevéssé hiányzottak, hogy — azon szabály szerint, melyet legelőször Fonr* Daubrée : Rapport, lu le 8 juin 1892 á la séance géné- rale du Conseil du Bureau central météorologique de France («Annales» 1891).