Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)

Tartalom

JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1895., 1896. ÉS 1897. ÉVEKBEN.

45

Az árhullámok kulminácziójának lehuzódása igen különböző ideig tartott az egyes mellékfolyók árhullámainak a föfolyó árhullámaival különböző módon és időben való találkozásai miatt.

Az 5 teljes árhullám tetözése közül a márcziusi 10 nap alatt, a márczius-áprilisi 21 nap alatt, a júniusi 5 nap alatt, az augusztusi 3 nap alatt, a szeptemberi 7 nap alatt tette meg útját М.-Szigettől Ti télig.

Az árhullámok száma az egyes állomásokon a

következő volt:

M. -Szigetnél ___ ___ ___ 44

Tekeházánál ___ ___ 74

T.-Ujl aknái _________ _ 63

Mező-Várinál __ ___ 57

Tivadarnál ___ _ 78

V.-Naménynál ______ 61

N. -Lónyánál _... ... 56

Záhonynál ___ ___ ___ ___ 51

Dombrádnál _ __ 50

Berczelnél ______ 45

Tokajnál ___ ___ ___ ___ _ 36

Takta-Kenéznél __ ___ __ 32

Polgárnál ___ __ 35

T.-Keszinél ___ ___ __ 35

T.-Fürednél ___ __ ___ ___ ___ 35

Taskonynál ..._ ___ „__ 27

T.-Beönél ___ 28

Szolnoknál _ ___ __ 25

Martfűnél ___ __ ___ ___ 22

T.-Ughnál __ 24

Csongrádnál ___ ___ 18

Mindszentnél ___ ___ ___ ___ 21

Algyönél — __ ___ ___ 22

Szegednél ___ __ ___ ___ 26

Zentánál ___ __. ___ .... 19

T.-Becsénél ___ ___ .__ ___ 26

Titelnél ... ___ ___ ... 19

A Tisza vízszínváltozásai márcziusban és októberben élénkek voltak, míg szeptemberben alig változott a vízszín.

A Tisza mellék/'’olyóinak árhullámai.

A Szamoson 1897-ben Kis-Sikárlón 50 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize áprilisban állott elő és 66—88 fok magasságot ért el. Legkisebb vizét nov- deczemberben észlelték s csak Nábrádon szállott 0 fok alá. Évi vízjárása, mint a Marosé, azt a feltűnő jelenséget mutatja, hogy február végétől augusztus elejéig az árhullámok egymást érték, a vízszín gyorsan emelkedett és szállott alá, míg az év többi részében alig mozgott a vízszín.

A Bodrogon Zemplénnél az év folyamán 35 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize márczius és áprilisban Zemplénnél 82. Sárospatakon 74 fokra emelkedett. Legkisebb vizét novemberben észlelték és 4-—11 fok magasságú volt. Vízszínváltozásai márczius, április és november hónapokon kívül igen lassúak voltak.

A Sajón Zsolczánál 43 árhullám jelentkezett az év folyamán. Legnagyobb vize márcziusban Zsolczán 80 fok magasságú voll; legkisebb vize nov. és deczember hónapokban csak 30 fokra süllyedt. Jan., febr. és szept.- decz. hónapokban igen lassú, a többi hónapokban élénk vízszínváltozásai voltak.

A Körösökön Békésnél 46 árhullám jelentkezett az év folyamán. A legnagyobb víz áprilisban Békésen 91, Gyomán 69. K.-Szt.-Mártonban 70 fok magasságot ért el. A legkisebb víz szept... nov. és deczember hónapokban állott elő és Gyomán. valamint K.-Szt.-Mártonban 0 fok alá süllyedt, ott —2. itt —1 fok magasságra szállván le. Vízszínváltozásai jan. végétől jul. végéig élénkek, az év többi részében lassúak voltak.

A Maroson Radnánál 47 árhullám jelentkezett az év folyamán. Legnagyobb vize júniusban állott elő és az egyes állomásokon csak 72—92 fok magasságot ért el. Legkisebb vize nov.—deczemberben állott elő. de csak Perjámoson szállott 0 fok alá és itt —3 fok magasságra süllyedt. Vízszínváltozásai márcziustól augusztusig élénkek, az év más részében lassúak voltak.

Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása1897-ben a Tiszának és mellékfolyóinak kölcsönös egymásra hatása feltűnőbb jelenségeket nem mutatott.

Jég V iszonyokA Tiszán és mellékfolyóin az év elején igen kevés jég mutatkozott; később a zajló jég mennyisége fokozódott. Az állójégnek igen kevés szerepe volt; mindazonáltal a Bodrogon, Szamoson, a Tisza Csap Szolnok közötti szakaszán és a Sajón is mutatkozott álló jég.

Az álló jég vastagsága az év elején a Tiszán 10-28 cm., a Szamoson 5—16 cm., a Bodrogon 4—28 cm., a Sajón 10—30 cm. volt.

Az év végén már nov. 10-én megkezdődött a jégzajlás és úgy a Tiszán, mint minden jelentékenyebb folyóján mutatkozott. Később helyenkint beállottak a folyók. A Tiszán 3—24 cm., a Szamoson 2—16 cm., a Bodrogon 5 — 13 cm., a Sajón 9—35 cm., a Körösökön 5—15 cm., a Maroson 4—20 cm. volt a jégvastagság.

Péch József, Bogdánfy Ödön.

miniszteri oszt. tanácsos. kir. mérnök.