Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)

Tartalom

VÍZRAJZI MAGASSÁG-MÉRÉSEK. 49 kenysége 3'54 mm. illetve 7,30''. A tárgylencse átmé­rője 28 mm. Átlagos lécztávolság 50—75 méter. A táv­cső és libella — mint a franczia műszernél — itt is leszedhető. Ezen műszer kevésbbé volt alkalmas a mi nagyobb szabású mérésünkhöz a messzelátó nagyításának gyen­gesége miatt; egyébként, szolid és finom szerkezetével, elég jól bevált. 3. ábra (1 :4.). A rajzban látható állvány a gömblibellával (A) együtt ezen műszerhez a franczia minta után utólagosan készít­tetett. d) Budapesti műszer. Az angol és franczia műszer előnyeinek egyesítése czéljából a budapesti mechanikai tanműhelyben készíttette a vízrajzi osztály e műszert 1 (4. ábra). A távcső nagyítása 36-szoros. A libella érzékenysége 1 *68 mm. illetve 3*47". A tárgylencse átmérője 36 mm. Átlagos lécztávolság 100 m. A messzelátó és libella mozdíthatlan, s az egész műszer egy kivájt homorú gömb felületén mozog, továbbá a libella buborékjának leolvasására e fölött egy 45°-nyi állásba felhajtható s fixirozható tükörlap (A) van alkalmazva. A messzelátó nagyítása teljesen megfelelő, de az egész műszer nagy súlya s általában a kivitel kellő finomságának hiánya, valamint a libella túlérzékenysége miatt igen nehézkes e műszer kezelése, és épen ezen nehézkességgel okozott lassú munka előhaladás miatt — bár mondhatjuk, hogy e műszer is pontos eredményt adott — legkevésbbé vált be. A Tisza mentén teljesített országos magasság-mérés­nél 1 angol, 1 franczia, 2 svájczi és 2 budapesti műszert használtunk. Évkönyv V. 1890. 4. ábra (1:45). 2. Nívó léczek. Ezeket a vízrajzi osztály egészen házilag készítette s annyira czélszerüknek bizonyultak, hogy az elért pon­tos eredmény egyik főoka ezek alkalmazásának tulajdo­nítható. a) A közönséges nivelláláshoz való önleolvaső lécz 3 m. hosszú s egy darab vörös fenyőből van készítve a rajzban (5. ábra) látható keresztmetszettel. 5. ábra (1 :3).

Next

/
Oldalképek
Tartalom