Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
50 VÍZRAJZI MAGASSÁG-MÉRÉSEK. A lécz beosztása (fehér alapon centiméterenként fekete színnel) olyan, hogy a leolvasás mindig fehér koczkán történik, továbbá a centiméter középső két millimétere fekete színnel van befestve, miáltal a leolvasásnál a milliméterek becslése biztosabb alapon nyugszik, 4 mm. maradván a szemmel való beosztásra. Hogy a lécz-beosztás lehetőleg tartós legyen, annak védelmére a léczeket páronként teszszük el, a 6. ábrán látható módon összekapcsolva; ilyen kapocs-szerkezet a lécz hosszában 3 helyen van, még pedig mindkét élen, tehát összesen 6 pár kapocs tartja össze a számlappal egymásnak fordított két léczet úgy, hogy a számlapok között egy centiméternyi hézag marad. 8. ábra (1 : 30). csavarral (A) bárhol fixirozható; a czéltábla finomabb beállítására В fogas tengely szolgál; a beállítás megtörténte után a deci- és centimétereket a léczen, a millimétereket pedig a rézhüvelyen olvassuk le. A ezé!táblának a 9. ábrán látható befestése a fehér mező pontos felezését igen nagy távolságra lehetővé teszi. A lécz beosztott részén alul annak folytatásául egy (hl m. hosszú s 3 cm. átmérőjű rézhenger nyúlik ki, mely egy 0'6 m. hosszú, megvasalt hegyes karó ugyanolyan méretű felső üregébe illik; ezen karó szolgál át- kötési pont gyanánt, mi végből azt az illető helyen a földbe veretjük s bele állítjuk a czéltáblás léczet, melyet aztán a karó mellett földbevert faékek segélyével teszünk függélyessé. 10. ábra. A lécz függőleges állásának megítélésére egy kis gömb-libella van a fogantyú és egy pléh lemez jvédelme alatt felerősítve (7. ábra), hogy pedig ezen függélyes állás állandósítva legyen, a lécz két oldaláról (7. és 8. ábra) egy-egy pálczával támasztatik meg, a mely páleza felső vége kivájt s a figuráns által a lécz külső- hátsó éléhez szoríttatik, alsó hegyes vége pedig a kívánt helyen földbe van szúrva. — A gömblibella s ezen pál- czák segítségével a lécz — erősebb szélben is — függőlegesen s igen szilárdan áll meg. b) Czéltáblás lécz. A jobb és balparti mérések összekötő pontjainál, tehát ott, hol esetleg 200 méternél is nagyobb távolságra kellett nézni, czéltáblás lécz használtatott (9. és 10. ábra). A lécz 3'0 méternél valamivel hosszabb és 4‘2 centiméter vastag négyszögü keresztmetszete van. A lécz egyik oldallapja 3-0 m. hosszban centiméterekre van beosztva; a czéltábla — egy réz hüvelyre erősítve — a léczen végig tolható és azon egy szorítóc) A bemutatott kétféle léczen kívül még a magasságjegyekhez, — melyek mint tudjuk a rendes műszer magasságban vannak befalazva — egy 60 cm. hosszú 6 cm. széles lénia használtatott; ezen lénia egyik széles lapján lefelé 0-tól 0’4 m.-ig, fölfelé 0 tói 0'2 m.-ig terjedő milliméteres beosztással bir s rajta a «0» pontnak megfelelőleg hátul egy tü van, mely a vastábla keresztjeiében levő lyukba téve, a léniát a fal sikján függélyesen tartja. 3. Mérő kötél. A kötőpont és a műszer-állás egymástóli távolságának meghatározására az ily körülmények között szokásos távolságmérés helyett — időkim élés szempontjából — közönséges láncz-mérést alkalmaztunk, még pedig egy 50 m. hosszú és 4 mm. átmérőjű drótkötelet, mely 5 m.-ként van beosztva s két végén fogantyúval ellátva ; — mérésen kívül a sodrony-kötél egy csigaszerű fadobra csavartatott fel.
