Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

30 JELENTÉS HIESCHFELD SÁMUEL MINISTER! MÉRNÖK IS89. ÉVI PÁRISI TANULMÁNY ÚTJÁRÓL.. 10. ábra. előjelű folyam, ha pedig а К lemez jobboldali részével érintkezik a peczek, akkor a vonalba + jelű villamosság indíttatik. Ezen folyamelosztó művelet egy a hengerrel össze­kötött áramváltoztatóra (kommutátorra) van bízva. A jelek felfogására a táviró hivataloknál használat­ban lévő Morse-féle írógép szolgál; de ennek olyan be­rendezésűnek kell lennie, hogy a -p jelű áramnak meg- ! felelőleg más sorban, és a -— előjelűnek megfelelően is más sorban irja le a jeleket. E végből a gép két író­karral van ellátva, mind a két írókar pedig össze van kötve egy úgynevezett polarizált relaisvel, mely az érkező villamfolyam előjelének megfelelően vagy az egyik, vagy a másik írókar delejébe küldi a helyi telep folyamát. Ennek következtében, ha a papírszalag felső szélén támadnak jegyek, akkor azt tudjuk, hogy + folyam ke­ring a vonalban, tehát a peczek a henger baloldalán mo­zog, míg ha a szalag alján látjuk a jegyeket, akkor bizo­nyos, hogy a henger jobb oldalán csúszott végig a peczek; vagyis már a vízmagasságokat jelző jegyek helyzeti fekvéséből Ítélhető meg rögtön, hogy a vízszin a szabvá­nyoson felül vagy alul áll-e. — A tartány vízszinének a szabványoson felül vagy alul való állását még drasztiku­sabban mutatja a jegyek színe, mert a felső sorban meg­jelenő jegyek vörös, az alsóban megjelenők pedig kék színnel iratnak le. A mellékelt rajz (1. 10. ábra) az írógépből kikerült papírszalagok képét mutatja, a szerint, a mint a vízszin a szabványosnál magasabban, vagy alacsonyabban áll. Az alsó szalag ugyanis azt az állapotot ábrázolja, midőn a fémpeczek az ef vonalon mozgott, tehát a vízszín a nor­málisnál 25 cm.-rel magasabban áll, a másik pedig azt, midőn a vízszín 50 cm.-rel alacsonyabb a szabványosnál; ha a víz épen a kellő magasságban van, akkor a peczek az ab vonal (1. 9. ábra) mentén haladva, csakis a henger­forgásokat jelző jegyeket hozza létre. Hogy ez a vízállás-jelző működésbe hozassák, nem kell mást tenni, mint bárhonnan felszólítani a kérdéses tartány közelében lévő (s evvel sodronyvezeték által összekötött) állami táviró hivatalt, hogy a tartány veze­tékét kapcsolja össze a felhívó állomás vezetékével. A mint a távirdatiszt ezen czélból egy egyszerű áram­kapcsoló kulcsot megfordít, nemcsak hogy a kívánt veze­ték-kapcsolás megtörtént már, de egyszersmind a víz­jelző vezetékéhez tartozó helyi telep is működésbe ho­zatott, mely a kaucsuk hengert mindaddig forgásban tartja, míg az áramkapcsoló kulcs visszafordítása által az egész összekötés ismét fel nem bontattatik. III. A tengrerszín kőzépmagasságának meg­mérésére szolgáló készülék. (Medimai'émetre) Eltekintve azon magasabb czéloktól, melyeket a ten­gerészeti tudomány gyakorlatilag, a földnek, mint koz­mikus testnek, hidrológiai kikutatására irányuló fizikai tudomány pedig elméleti utón elérni törekszenek, van a tengerszín-változás ismeretének még bennünket is közvetlenül érdeklő más czélja is. — Az egyes országok területeinek felszíni alakulása ugyanis most már minden előrehaladottabb államban pontos magasságmérés utján felvétetik és mindenütt oly szándékkal, hogy a saját specziális czéljuk elérésén kívül, hozzájárulhassanak az egész Európát átölelő magasságmérési hálózat megálla­pításához is. Ez azonban természetszerűleg csak úgy vihető keresztül, ha minden mérés egy és ugyanazon alapsíkból indul ki, mely hosszú idők folyamán változat­lan marad, vagy melynek változását legalább számításba venni lehessen. Egy ilyen alapsíkot mindenütt legczélszerűbben a ten­ger vízszínében ismertek fel, noha erre sem lehet mon­dani, hogy mindenütt egyforma magas, vagy változatlan volna. — A mennyiben azonban alig létezik földi pont, mely relative állandóbb lenne a tenger színénél, kény- telenségből ezt választották kiindulási pontul, de a vál­tozásokat mindenütt figyelemmel kisérik és feljegyzik. —- Magától értetődik, hogy az alapsík nem lehet más, mint a nyugvó tenger középmagassága. — Szemben az idő­szaki és esetleges szüntelen mozgásokkal, a közép magas­ság eddig mindig komplikált számítások utján volt csak meghatározható. Ezen nehézségeket elhárítandó, Ch. Lallemand bánya­mérnök, az országos magasságmérési bizottság titkára egy készüléket szerkesztett, mely közvetlenül megadja a tengerszín közép magasságát, anélkül, hogy a hullám­zás arra legcsekélyebb befolyást gyakorolhatna. A készülék működése azon fizikai tünemény elvén alapszik, hogy hajszálcsövön, vagy likacsos közegen át­hatoló folyadék a kapilláris anyagon túl semmi, vagy csak igen sokkal kisebb kiterjedésű lengéseket mutat, mint az a vízszín, a honnan ez átjött. Ezt a tüneményt kézzelfogliatólag demonstrálta a fel­találó egy egyszerű kis készülék segélyével, mely a mel­lékelt ábrában vázlatosan fel van tüntetve: Két üvegcső A és В alul egy igen vékony harmadik csövei van összekötve és ez az így támadt közlekedő cső­szerkezet mintegy félig meg van töltve egy színes folya­dékkal. — Az A csőben levő folyadékoszlop egy villamos motor által — mintegy 30 cm. magasságig menő —-

Next

/
Oldalképek
Tartalom