Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINISTERT MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNYUTJÁROL.

29

szilárd rúdon csúsztattatik le a kivánt mélységig (úgy mint Harlachernél, csakhogy nem hasított csövön).

2. Két métert meghaladó mélységeknél egy alul megterhelt sodronykötél használtatik vezetéknek.

A szárnyak bemérése (tarirozása) egy vele összekötött Darcy-féle csőnek és a szárny forgási számának együttes észlelése alapján történik.

2. Víz mély ség m érő.

Olyan vizek mélységének megmérésére, melybe egyéb mélységmérő eszközöket — akár a nagy mélység, akár a nagy sebesség miatt — függélyesen lebocsátani nem lehet, Ritter egy üres, alul megterhelt fémgömböt használ, melyben a levegő a víz mélységének megfelelő mértékben összeszorul. Ezen összeszorítás mértéke azután vagy közvetlenül egy manomóterről olvastatik le vagy pedig villamos utón, úgy mint az Л/4 alatt a tachyméter- nél előadva van.

3. Vízállásmérő.

Czélját tekintve, alig lehetne lényeges különbséget találni a vízállásmérö és vízmélységmérő között, mert mind a kettő egyszerűen csak egy vízoszlop magasságát méri meg; de míg a mélységmérő helyzetét minden leolvasás után megváltoztatja, addig az utóbbi egyszers- mindenkorra a folyam fenekére siilyesztetik és ott véglegesen és mozdulatlanul megmarad.

Vízállásmérőt két alakban láttam:

1. Egy légtartó edény, mely a folyam fenekére úgy van elhelyezve, hogy abba a víz csak alulról jöhessen;

a behatoló víz által összeszorított levegő nyomása egy higany- vagy fémmanométer segélyével olvasható le.

2. Ugyanennek egy módosítása olyanformán. hogy a légtartó edény helyét egy közönséges fémcső foglalja el, melynek alsó nyílása valami kapilláris anyaggal van elzárva, úgy hogy ezen csőben a víz megtisztulva és megcsen desiilve épen olyan magas állást foglal el, mint szabad helyen. A csőnek vízből kiérő vége azután légzáróan egy másik csővel van megtoldva, mely egy manométerbe vezet.

II. A Caméré-féle villamos vízállás jegyző.

Vízmütani felvételekre szolgáló eszköznek lehet tekinteni a Caméré által szerkeszett villamos vízállás-jelzőt is, noha ez nem is a vízállás folytonos változásának megfigyelésére való. Czélja ennek a műszernek főleg csak a zsilipkezelők ellenőrzése az országnak bármely pontjáról, anélkül, hogy azoknak az ellenőrzés megtörténtéről csak sejtelmük is volna.

A vízduzzasztó művekben oly gazdag Francziaország- ban, a hol az egyik tartány vízszinének a szabványosnál csak néhány centiméterrel nagyobb magassága szomszédjának érdekeit már érzékenyen érinti, valóban első rendű fontossággal bir a duzzasztott vízmagasságok legszigorúbb ellenőrzése; de épen az ellenőrzés nagy fontossága és a duzzasztó müvek nagy száma azt kívánj a, hogy a vízmagasság jelzésére szolgáló műszerek lehető egyszerű szerkezet mellett abszolút biztossággal működjenek, olcsón előállíthatok és minél kevesebb gondozással fentartliatók legyenek.

Mindezen előnyöket magában egyesíti a most bemutatandó Caméró-féle vízállás-jegyző, sőt a képzelhető legegyszerűbb módon megoldotta azt a kérdést is, hogy a jelzések miként továbbíttassanak automatice a rendes állami táviró hálózat által, anélkül, hogy a gépben valami lényeges változtatást kelljen eszközölni.

Szerkezete ezen készüléknek a következő:

Az ellenőrzendő víztartányban — elzárt helyen — el van helyezve egy fémből készült lencse-alakú úszó,

mely, mint a csatolt vázlatrajz mutatja, emelkedése vagy siilyedése által egy hegyes végű fémpálczát mozgat vízszintes irányban jobbra, vagy balra. Ezen fémpálcza egy alatta elhelyezett kaucsuk hengerre támaszkodik, mely az ellenőrzés megejtése alkalmával egy kis villamos motor segélyével vízszintes tengelye körül forgattatik. A — rajzban kifejtett állapotban feltüntetett — hengerbe, egvfonna elrendezéssel, két sor fémlemez (AA, BB, CQ DD, ЕЕ) van beeresztve oly módon, hogy az egy sorhoz tartozó lemezek között támadó hézag a lemezek szélességével egyenlő, hosszaságuk pedig mindig egy- egy lemez szélességgel kisebbedik.

Ezen 5 pár lemezen kívül be van eresztve a hengerbe még egy végigfutó — az előbbieknél azonban keskenyebb — lemez /v7v azon czélból, hogy minden henger- fordulatnál külön jegy képződjék e felfogó készülék papírszalagján.

Az egy-egy sorbeli lemezek egymásközt férni összeköttetésben állanak és sarkpontját képezik egy villamos áramkörnek, melynek másik sarkpontja a fent említett fémhegyben van.

A lemezsorok mindegyike más jellegű villamosságot küld a vonalba, vagyis ha a fémpeczek a baloldali lemezsort érinti, akkor + előjelű folyam kering a körben, ha pedig a jobboldali lemezsoron csúszik végig, — folyam küldetik a vonalba.

A KK lemez úgy van a vonalba kapcsolva, hogy a többi lemezekhez képest épen ellenkező értelmű villamosságot indítson, azaz midőn a peczek a hengernek baloldali részén mozog, akkor а К lemez érintésénél —