Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINIS TERI MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNY ÚTJÁRÓL. 17 rajz mellé írva, az illető mércze 0 pont magassága, az ezen észlelt kis és nagy vízszín magassága, a rendkívüli vízállások napjai stb. A grafikai ábrázoláson kívül a csapadékmérési adatok még ötíéle táblázatos kimutatásokban csoportosíttatnak: 1. A vízgyűjtő területek szerint összeállított táblázat tartalmazza: az egyes mellékfolyók csapadékterületén levő állomásokon észlelt évi csapadékmagasságot és az utolsó húsz évi átlagot. 2. A geológiai formácziók szerint rendezett táblázat mutatja: az egyes folyamszakaszok geológiailag elválasztott részeire esett évi középcsapadékot, ezeknek geometriai középértékét (vagyis a csapadék területrészek kiterjedéséhez viszonyított középértékét) mellékfolyónként és az egész folyamvölgyre összesen. Ugyanezen táblázatban fel lesz tüntetve a folyamvölgy évi csapadékának geometriai és aritmetikai (közönséges) középmagassága az utolsó 30 évről évenkint, valamint a 30 évi átlagban; végül pedig ezen kétféle középmagasság értéke hideg és meleg évszakok szerint felosztva, s a legutolsó három évben egymáshoz viszonyítva. 3. Egy további táblázat a Szajnavölgynek különböző régióiban fekvő állomások havonkénti csapadékösszegét tartalmazza a 3 utolsó évről és a megelőző 25—30 esztendőről középértékben és évi összegben; megjegyeztetvén minden régiónál: mekkora ennek térbeli kiterjedése és tenger fölötti magassága ? 4. Ugyancsak régiók szerint csoportosítva mutatja egy utolsó táblázat a 3 és 30 utolsó évben leesett közép évi csapadékmagasságot, ennek évnegyedenként és (hideg és meleg) évszakonként számított középmagasságát, valamint ezeknek a 30 évi átlaghoz viszonyított arányszámát. A vízállásokat körülbelül ugyanolyan táblázatokba szedik, mint azt a vízrajzi osztály kiadványaiban teszi; t. i. felülről lefelé haladó sorrendben a mérczéken észlelt 0 fölötti vízmagasságok számszerűit fel soroltatnak, a legmagasabb vízállások vastagabb számokkal tüntettetnek fel, a rovatok alatt pedig az eddig észlelt legnagyobb és legkisebb vízmagasságok közöltéinek. Végül pedig egy táblázat készül, mely az egyes hónapokban észlelt legkisebb napi hőmérsékletet tartalmazza a Szajnavölgynek legmagasabban és legalacsonyabban fekvő két észlelő állomásáról, feltüntetve a rovat alatt még a havi minimumot is. Ezen kimutatások folytatólagos összeállítása és az azokból rögtön vonható következtetések megbeszélése és megfogalmazása képezi a hidrometriai intézetnek hivatalos napi foglalkozását. ad 2. — Ezen kérdés, a mennyiben — az élőbbé- niek szerint — a légcsapadékból egyáltalán nem következtetnek még a várható víz magasságára, tárgytalanná vált. ad 3. — Az előrejelzéshez szolgáló képletek megállapításánál követett eljárás módozatait, mint azt már a bevezetésben felemlíteni bátor voltam, nem sikerült kipuhatolnom. Nem szenved azonban kétséget, hogy ezen képletek a rendelkezésre állott U/2 százados vízállási adatok számszerű összevetése által tisztán empirikus utón nyerettek, tekintetbe véve mindenesetre a Belgrand által kipuhatolt geológiai formácziók befolyását; a mennyiben minden képletből kilátszik, hogy azokban csakis olyan tényezők szerepelnek, melyek a Belgrand-féle osztályozás szerinti át nem bocsátó talajú folyókra vonatkoznak. A vizet átbocsátó talajú mellékfolyók, mint a melyek az árvíz előidézéséhez kevésbé járulnak hozzá, figyelmen kívül hagyattak. A vízállási adatokon és geológiai viszonyokon kívül azonban, úgy látszik a klimatológiai viszonyok is igen fontos szerepet játszottak a képletek megállapításánál, mert nem egyszer fordul elő az az eset, hogy az előrejelzési képletben szereplő tényezők olyan mellékfolyóra vonatkoznak, mely a kérdéses mérczeállomáson alul ömlik be a föfolyóba; a miből kétségtelenül következik, hogy az ilyen mellékfolyókról vett adatok csak azért vannak a képletben felhasználva, mert magukban foglalják a főfolyóra mérvadó vízgyűjtő vidéken uralkodó légköri viszonyok jellegét. így pl. a párisi vízállás kiszámítására szolgáló képletben szerepel a sainte-menehouldi és a vraincourti mérczeállás; pedig mind a kettő az Oise mellékfolyójában áll és az Oise — mint tudjuk — Páris alatt 70 km.-nyíre ömlik csak be a Szajnába; nemkülönben a Marne folyónak Dameryban várható magassága egy olyan képlethői számíttatok ki, melyben szintén az Oise egyik mellékfolyóján álló mércze-adat szerepel, pedig a Marne még Páris fölött ömlik be a Szajnába. Ez a körülmény tehát arra enged következtetni, hogy Belgrand csak kellő számú pontos adatok hiányában nem alapíthatta képleteit közvetlenül a csajiadékmagasságokra, hanem kénytelen volt, indirekt utón, a szomszédos gyűjtő területen eredő mellékfolyókon észlelt vízmagasságokat vonni be a képletbe, hogy a csapadékviszonyok befolyását érvényre juttassa. ad 4. — Hogy az előrejelzési képletnek másik — igen fontos —faktorát: az árhullám leérkezésének idejét miként és mily pontossággal állapították meg, arról a fentebb mellékelt vázlatos hossz-szelvény adhat némi felvilágosítást. Párisra nézve az árhullám lej ötté körülbelül 3 (pontosabban 3-4 napra van megállapítva; ez t. i. körülbelül a tekintetbe vett mérczeállomásoknál elhaladó hullámok leérkezési idejének középértéke. De ez a középérték meglehetős nagy határok között mozgó egyes levonulási időkből számíttatott ki és így nemcsak ezen oknál fogva van meglehetős nagy változásoknak alávetve, de az egyes árhullámok magassága szerint is nagyon ingadozik. Bizonytalan marad az árhullám leérkezési ideje, még azon okból is, mert a párisi árvíz, ha azt a Yonne, vagy a Grand-Morin folyók okozzák, mindig fél annyi idő alatt érkezik le, mint ha az a Marneból jön. Ugv látszik éppen ezen két legfontosabb mellékfolyóból jövő vízleérkezési idők (2—3 nap és 6 nap) közepe van körülbelül elfogadva a várható vízszin előrejelzésére. A leérkezési idők meghatározásánál követett ezen módozat természetesen meglehetős nagy és gyakori ellenmondásokat hozott létre az egyes állomásokra vonatkozó képletbeli leérkezési idők tekintetében : így pl. a párisi vízmagasság előrejelzésére használt következő képletben: Évkönyv. IV. 1889. 3
