Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
18 JELENTÉS HIRSCHFELD SAMUEL MINISTER! MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNYUTJÁROL. Paris = 2 Clamecy + Avallon + Aisy -f- Chaumont + St.-Dizier -f- Ste-Menehould -f- Vraincourt -f- Vitry 8 azonnal feltűnik, hogy egy és ugyanazon folyón (aMarne-on) egymástól 90 km. távolságban fekvő chaumonti és st.- dizieri mérczeállomások adatai, miként szerepelhetnek egy közös (3‘4 napi) leérkezési idővel? A damery-i Marne-magasság kiszámítására szolgáló képletben St.-Dizier és Damery között 200fm. viszonylagos hosszra 2'7 nap van felvéve leérkezési időnek, tehát a párisi képletben szereplő 3'4 naphoz hiányzó 07 nap alatt kellene a víznek Damerytől Párisba érkeznie, pedig ennek viszonylagos úthossza 5420 in. A chaliferti Marne-magasság előrejelzésére használt képletben St.-Dizier és Chalifertközött 6000 m. viszonylagos hossz mellett a leérkezési idő 5 napnak van felvéve és Chalifert még 50 km. távolságban fekszik Páris fölött. években elkövetett előrejelzési hibák között kisebb- nagyobb eltérések, ezek inkább a légköri viszonyok és a földi nedvesség folytonos változásainak tulaj donítandók, semhogy azt lehetne mondani, hogy az általános lefolyási viszonyok változtak volna meg. A viszonyok változásában gyökerező okokra lehet azonban visszavezetni azon sokféle korrektúrákat, melyeken az eredeti képlet által nyert eredmények keresztülmennek. A Grand-Morin folyó befolyását a párisi vízállásra, már röviden érintettem. Ezen folyó inkább csak a közép magasságú árvizeket befolyásolja, a nagy árvizeken, aránylag csekély víztömegével, nem sokat változtat; ezen oknál fogva kell a párisi képletet kis és középvízkor korrekczióhideg évszak 1889 jF&frrtl-ci?’ 5 AlárcziusS, 20 25 31 AjariUs. üizlÁkmÁ едыл /IGC/lsOTT А Ьъъ Ajég 3. ábra. Ilyenféle ellenmondások következnek a képletek megvizsgálásából a leérkezési időkre vonatkozólag; és ez képezi okát annak, hogy az egyes előrejelzett magasságok, ha el is vannak találva, miért következnek be sokszor más időben, mint a melyre előrejelezve lettek. Ezt a körülményt azonban már a képletek szerzői is észrevették és innen van, hogy az előrejelzési képletekben előforduló különböző koefficziensek használata épen ezen ellenmondások és káros következmények ellensúlyozása végett vált szükségessé. ad 5. — A vízfolyási viszonyok a (fejlődésében mondhatni végleg megállapodott) Szajnánál meglehetősen állandók lévén, a vízmagasságok között megállapított összefüggés is alig van valami változásnak kitéve. Ezt mutatják az intézetben nyilvántartott vízállási táblázatok, melyekre a tényleg bekövetkezett magasságok mellett a jelzett vízállások is fel vannak rajzolva; ezekből nem lehet ez időszerint még semmiféle határozott irányú változást felfedezni; mert ha észrevehetők is az egyes val ellátni, mely a Grand-Morin vízállását is tartalmazza. — Egy másik korrekczió szüksége beáll azonnal, midőn a víz a medréből kilép, a mennyiben a képletek mind mederben mozgó vízmagasságokra vannak csak megállapítva. Épen úgy kell a képletekből nyert eredményeket korrekcziónak alávetni, midőn többszörös árhullámokkal van dolgunk; azaz midőn az első árhullám a csekélyebb esésű szakaszon még végig sem ment és egy második hullám már reá jön. Hogy milyen korrekcziókat kell egyik-másik esetben alkalmazni, azt mindig a körülmények határozzák meg; ezen körülmények folytonos figyelemmel kisérése, a régiekkel való összehasonlítása s az előidézett hatások mérlegelése képezi az intézet egyik tudományosabb foglalkozási ágát. ad 6. — Azon 7 állomásra, melyeknek várható vízmagasságát a központi árvízjelző hivatal jelzi, a kiszámítások Párisban végeztetnek a hidrometriai és árvízjelző
