Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
6 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1889. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. Az eddigi és jövőbeni mércze-észlelések közötti összefüggés biztosítása végett pedig az elsőrendű víz- mérczék közelében addig is, míg a javasolt magasság- mérés keresztül vitetik, szilárd fixpontok állítandók fel, hogy 0 pont feletti magasságuk a jelenlegi vízmérczók szerint megállapíttatván, a mérczék esetleges elpusztulása esetén azok ismét előbbeni magasságukban félállíthatók legyenek. 3. A Szávánál és Kulpánál szintúgy, valamint a Szt. István koronája területén levő többi folyóknál is elsőrendű vízmérczék csak általános jelentőséggel biró oly helyeken szervezendők, a hol meg vannak mind azok a kellékek, melyeket az észlelés biztossága és gyors kezelése megkövetel; még pedig azon helyeken, melyek észlelése a befogadó főfolyó vízlefolyás! viszonyaira hatással bírnak, magyar kir. állami elsőrendű vízmérczék állítandók fel, — azon helyeken pedig, hol a rendszeres észlelés inkább csak a folyamvölgy érdekeltségének, tehát a jelen esetben Horvátországnak, van érdekében, horvát országos elsőrendű vízmérczék rendszeresítendők. Ezek szerint elsőrendű magyar állami vízmérczék gyanánt továbbra is fentartandók: A Száva folyóban: a) Mitroviczán, a hol már a gőzhajózás megindulása, tehát a 40-es évek óta van vízmércze-állomás és fentar- tása jövőben is szükséges, mivel itt a Száva összes mellékvizeit már magába fogadja s a Dunától való jelentékeny távolságánál fogva a Duna visszahatása itt már nem észlelhető. bj Kobason, vagyis körülbelül középen Mitrovicza és Galdovó között, tekintettel e két niércze közötti 460 kilométernyi nagy távolságra. ej Sziszek-Galdovón, Sziszektől mintegy 1 '5 kilométerre és 2'5 kilométerre a Kulpa beömlése felett. Ennek a vízmérezének adatai Sziszek név alatt jelenleg is naponkint táviratilag közöltetnek a vízrajzi osztálylyal. Jövőbeni fentartása a felső Szávavölgy áradásainak a befogadó Duna folyam érdekében való előre jelzése, valamint a hajózás érdekében szükséges. A Kulpán: a) Szredicskón. E helyen régi idő óta, a m. kir. kormány által kezelt, állami vízmércze létezik. A Kulpa hajózhatóvá tétele, kapcsolatban a samacz-vukovári csatorna kiépítésével, nyílt kérdést képezvén, szükséges, hogy vízfolyási viszonyai legalább e helyen, 80 kilométerre a Szávába ömléstől, megfelelő pontossággal nyilvántartassanak. 4. Elsőrendű horvát országos vízmérczék gyanánt továbbra is fentartandók: A Száván: a) Boszutndl, a Boszut és Drina folyók beömlése miatt. b) Sarnacznál. Itt a 40-es évek óta van vízmércze, mely a horvát országos kormány által 1878 óta rendszeresen észleltetik. Fentartása a Boszna folyó beömlése folytán bir fontossággal. c) fíródnál. Itt van a Száva egyik legrégibb vízmér- ezéje, melyet a horvát országos kormány jelenleg is rendszeresen észleltet. Fentartása a Verbász és Ukrina beömlése miatt szükséges. dó) O-Gradiskánál. A Száva legrégibb vízmérezéinek másodika; jelenleg is rendszeresen észleltetik. Az egymástól távol fekvő bródi és jaszenováczi mérczék közt körűlbelől középen feküdvén, elsőrendű mércze gyanánt való fentartása fontossággal bir. e) Jaszenovácznál. Igen régi idő óta észlelt vízmércze. Az Unna beömlése miatt elsőrendű mércze gyanánt kezelendő továbbra is. f) Zágrábnál. Itt jön ki a Száva a hegyek közül és ezért, valamint a Horvátország fővárosának közvetlen közelsége miatt is elsőrendű jelentőségű. A Kulpán: a) Károlyvárosndl. E mércze a Kulpavölgy érdekében, mint nagy vízjelző mércze, elsőrendű gyanánt kezelendő. 5. Ezek szerint a Száván és Kulpán: a) Négy magyar állami vízmércze (még pedig a Száván: a mitroviczai, kobasi és sziszek-galdovói, — a Kulpán: a szredicskói) továbbra is, mint elsőrendű vízmércze fentartandó és kezelendő. b) Hét horvát országos vízmércze (a Száván: a bo- suti, samaczi, bródi, gradiskai, jaszenováczi és zágrábi, a Kulpán pedig a károlyvárosi) lesz továbbra is, mint elsőrendű fentartandó és kezelendő. Rendezés után tehát a Száván és Kulpán szabályszerűen kezelve lesz: mint elsőrendű magyar állami vízmércze: 4 « « horvát országos « 7 összesen: 11. II. A Tisza folyó mederalakulásának nyilvántartására szolgáló műveletek folytatása. A vízrajzi osztály évkönyveinek II-dik kötetében részletesen elő lévén sorolva mind az a munka, a mit a Tisza folyó mederalakulásának nyilvántartása czéljából végre kell hajtani, ez alkalommal csak azon munkáknak elő- sorolására szorítkozom, a melyek 1889-ik év végéig tényleg végrehajtattak. Úgymint: a) A Tisza medrének helyzetében létrejöhető változások nyilvántartására elkészült a Tisza medrét és hullámterét — Tisza-Ujlaktól kezdve a Dunába ömlésig — ábrázoló kataszteri térképek másolataiból két példányban 807 szelvénylap. b) A tiszai hossz- és keresztszelvények felvételének alapjául szolgáló magassági uj üxpontok a Tisza mentén lerakattak; még pedig Tisza-Ujlaktól kezdve a Dunába ömlésig lerakatott 167 darab uj kő-fixpont, és szilárd