Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
A VIZRAJZT OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1889. ÉVI MŰKÖDÉSÉBŐL. 7 épületekbe falazva 90 darab щ vas-fixpont; ezekhez számítva a társulatoktól már elébb lerakott 1 3 kö-fixpontot és befalazott 13 vas-fixpontot: jelenleg 289 darab kő- és vas-fixpont van felállítva a Tisza mentén 760 kilométer hosszúságban felváltva a jobb- és balparton, úgy hogy minden 2'7 kilométer hosszúságra esik egy magassági uj fixpont. c) A keresztszelvények állandó megjelölésére beszereztetett 600 darab szelvénykő; a melyekből azonban csak 364 darabot lehetett, a téli idő beállta miatt, 1889-ben az illető helyeken beépíteni, a fenmaradt 236 darab | edig az 1890-ik évi tavaszi magas vizek elvonultával fog lieállíttatni. Az összehasonlítás megejtlietése czéljából a keresztszelvények lehetőségig azokon a helyeken jelöltettek ki, a hol a Tiszaszabályozás megkezdése előtt is voltak már keresztszelvények felvéve. d) A Tisza folyó másodperczenkinti vízemésztése meghatároztatott közvetetlen mérések útján 1889-ben: Tisza-Ujlaknál a Tisza folyónak szabályozás alá vett legfelsőbb pontjánál, —továbbá: Tivadarnál a Szamos beömlése felett, — Vámros-Naménynál a Szamos be- ömlése alatt, — Szabolcsnál a Bodrog beömlése felett, — Tisza-Eszldrndl a Bodrog beömlése alatt és a Sajó beömlése felett, — Tisza-Palkonyáinál a Sajó beömlése alatt, — Puszta-Ballánál a Zagyva beömlése felett, — és Tisza- Vezsenynél a Zagyva beömlése alatt, összesen 8 helyen. A mely közvetetlen mérések alapján fognak a vízemésztések görbe vonalai megszerkesztetni az 1889-ik évben mutatkozott vízállások magasságáig. Miután azonban 1889-ben nem állottak be a víz- emésztések vonalainak teljes szerkesztéséhez múlhatatlanul szükséges legmagasabb vizek, — miután továbbá a megnevezett helyek között — idő és munkaerő hiányában — néhol aránytalanul nagy távolságok maradtak fenn, —■ minthogy végül a Tisza folyásviszonyainak felderítésére és megállapítására nélkülözhetetlen a mellékfolyók víztömegeit is ismerni: ez okokból szükséges a vízemésztéseknek közvetlen mérések útján való meghatározását még tovább folytatni a Tiszában és mellékfolyóiban. A közép és felső Tiszán 1889-ben végzett mérések eredményeit a következő kimutatásba foglalva van szerencsém köziem a végből, hogy addig is némi tájékozásul szolgálhassanak, míg a vízsebességmérések a Tiszán befejezve, feldolgozva és eredményei végleg megállapítva lesznek. Kimutatás a közép és felső Tiszán 1889-ben véghezvitt sebességmérések eredményeiről. Folyó szám A mérés Helyi vízállás Vízállás változás órán к int Szelvény terület Közép sebesség Másodperczenkiut lefolyó viztömeg Jegyzet Anya mederben Hullámtéren Összesen Anya mederben Hullámtéren Anya mederben Hullámtéren Összesen helye ideje m. mm. m2 m2 m2 m. m. m:1 Ш3 m3 1 Tisza-Ujlak III/12 0-39 0 202 0-366 74 2 (( « — 0-38 + 9 203 0-374 76 3 « III/13 0-15 + 30 217 0-544 118 4 « « 0-06 + 24 246 0-598 147 5 « III/15 + 0-87 __22 287 1-251 359 e « « + 0-79 — 8 306 1-196 366 7 « « + 0-71 — 21 333 1-129 376 CB 8 (( III 16 + 0-49 10 327 0924 302 'CD 9 (( (( + 0-46 — 11 325 0-911 296 'CD 10 « « + 0-42 11 317 0-858 272 11 « III 18 + 0-20 — 4 298 0-638 190 Я 12 « (( + 0-18 0 297 0-717 213 N 13 « « + 0-18 — 8 293 0-713 209 CB 14 III/19-1- 0-10 — 2 287 0-652 187 CD 15 « « + o-io — 5 293 0-635 186 io (( «-f 0-09 — 7 2<)2 0-627 183 17 « « + 0-06 — 10 271 0-661 179 18 « Ш/23 + 2-19 + 13 657 1-769 1162 19 « « + 2-24 + 15 673 1-756 1182 20 « « + 2-25 13 690 1-745 1204
