Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)

Tartalom

Az árvizekre vonatkozó statisztikai adatok beszerzése, gyűjtése és feldolgozása,

(13 drb. kimutatással.)

A volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister úr 1888-ik évi junius hó 2-án 19,135. szám alatt kelt rendeletével egy értekezletet hivott egybe a végből, hogy az árvizekre vonatkozó statisztikai adatok miként történendő beszerzése s egybegyűjtése tárgyában tanácskozzék, és hogy ezen tanácskozás alapján a vízrajzi osztály állítsa egybe az ide vágó adatok kimutatásait.

Az ezen értekezletről felvett jegyzőkönyvben foglalt javaslat a következő:

«Miután az árvizek magasságát, tartamát, sat. befolyásoló körülmények, részint a természettől függő viszonyok folytonos átalakulása, részint az emberi erő által létesített munkák folytán, időről időre lényeges változásoknak vannak alávetve: szükséges az árvizeket előidéző okok kipubatolása és megismerése, továbbá az árvizek nagyságának csökkentése, és az azokból származó veszélyek lehető elhárítása érdekében beszerezni, gyűjteni és feldolgozni mindazokat az adatokat, melyek az árvizek lefolyási viszonyait jellemzik.

Ezen adatok részint a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által az ő ministeriumában létesített vízrajzi osztálytól, — továbbá a m. kir. államépitészeti és folyammérnöki hivataloktól, végül a fenttisztelt minister felügyelete alatt állott ármentesitő és belvizszabályozó társulatoktól, — részint a m. kir. belügyminister által a törvényhatóságoktól, illetőleg a községektől volnának beszerzendők, és a múltra nézve egyszersmindenkorra, a jövőre nézve pedig esetről esetre az országos m. kir. statisztikai hivatalnak feldolgozás végett kiszolgáltatandók. Még pedig:

I. A volt közmunka- és közlekedésügyi (jelenleg: földmivelés- ügyi) m. kir. minister által az országos m. kir. statisztikai hivatalnak rendelkezésére volnának bocsátandók a következő adatok :

1. A nagyobb folyók nevezetesebb állomásain létező viznaér- czéken észlelt magasabb vízállások; jelesen minden egyes áradásra nézve, dátummal együtt, azon vízállás, midőn a folyó a mederből kiáradva a partokat elöntötte; továbbá a legnagyobb vízállás és azon idő, midőn az ár ismét a folyó medrébe vissza vonult, végül: nagyobb áradásoknál az áradás tartama alatt a naponkinti vizállások.

2. Úgy a fennálló törvények értelmében megalakult ármen- tesitö és belvizszabályozó társulatok, valamint a magánosok által létesített védőművek (töltések) méretei, nevezetesen azoknak hossza, szakaszonként középértékben vett földszin és árvíz feletti magassága, a koronaszélessége, lejtője viz és száraz felé, a padkák elhelyezése és méretei, az illető társulatok és a társulat árterébe tartozó községek nevével együtt, még pedig, a mennyire lehetséges lesz, az összehasonlítás és következtetés érdekében nem csak a jelenben, hanem a múlt időkben bírt méretek is.

3". A nagyobb, illetőleg az állami kezelés alatt levő folyók ártéri viszonyai; nevezetesen:

a) az 1830., 1855., vajamint a társulatok ártérfejlesztése alapjául szolgált későbbi árvizek által borított ártér ;

b) az úgynevezett hullámtér, — azaz a töltések, vagy a töltések és az ezekkel szemben levő magaslatok egymástóli távolsága, még pedig például a Tiszán: a Tisza-Ujlaktól Tokajig, Tokajtól Szolnokig, Szolnoktól Szegedig, s Szegedtől Titelig terjedő szakaszon előforduló legnagyobb, közép és legkisebb távolságok ;

c) az árviz levonulása után is viz alatt maradt területek;: még pedig megkülönböztetve a szerint, a mint az illető terület

a) az árvíznek le nem folyt része, vagy

ß) belvíz (eső, hó), vagy végül

7) fakadó és szivárgó viz alatt áll, illetőleg állott.

A mennyiben pedig a ß) alatti belvíz, vagy a 7) alatti fakadó és szivárgó viz, a nélkül is, hogy árviz lett volna, ellep egyes területeket, az ezekre vonatkozó adatok szintén közlendők.

4. Mely pontokon lépte át az árviz a védtöltéseket, hol szakította át és mely szélességben ?

5. Ugyancsak az állami kezelés alatt álló folyókon :

a) mikor, hol és mely vízállás mellett állott meg a jég ?

b) mikor, hol és mely vízállás mellett kezdett a jég zajlani? mikor szűnt meg a zaj lás ?

c) hol és mikor torlódott meg a jég és mennyire duzzasztotta fel a vizet ?

6. A töltések védelme körül:

a) mennyi munkaerő volt alkalmazva? még pedig hány szekér és gyalognapszám, az 1885. évi XXIII. t. ez. 147. §-a értelmében, készpénzfizetésért? hány szekér és gyalognapszám, az 1885. évi XXIII. t. ez. 151. §-a értelmében az ingyenes közerőből?

b) Úgyszintén: hány katona vett részt a védekezésben a esés kir. közös hadsereg, vagy a m. kir. honvédségtől?

c) Hány katona volt kirendelve a cs. és kir. közös hadsereg, vagy a m. kir. honvédség, vagy a m. kir. csendőrség részéről a rend fentartása érdekében?