Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)

Tartalom

AZ ÁRVIZEKRE VONATKOZÓ STATISZTIKAI ADATOK BESZERZÉSE, GYŰJTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA.

d) Mennyi és mely védelmi anyagok voltak készletben és mennyi használtatott fel?

e) Mennyibe került egy társulatnál a védekezés ?

7. Mentés. Mennyi és mely mentési eszközök tartattak az 1 illető társulatok által készletben ? nevezetesen hány ladik, dereglye, tutaj, horgony, evező? sat.

II. A m. kir. belügyminister által részint a törvényhatósá- ! goktól, részint a községektől; az állam, vagy rendszeresen megalakult társulatok kezelése alatt nem álló folyókra nézve, következő adatok volnának kivánandók; nevezetesen :

1. Az árvíz érte község (puszta, telep stb.) neve?

2. Mi a község határát szegő vagy érintő folyó vagy patak neve ?

3. Mennyi a község határát képező terület ?

4. Mennyi ebből ártér? és pedig beltelek, szántóföld, rét, legelő, erdő és egyéb területek szerint megkülönböztetve.

5. Biztosítva van-e a község ártere árvíz ellen ? s ha igen legnagyobb, vagy csak az úgynevezett nyári árvizek ellen ?

6. Melyek a töltéseknek méretei, azoknak hossza, korona- szélessége a legnagyobb viz és a talaj felszínétől számított magassága, padkák elhelyezése ? stb.

7. Mikor és a legkisebb viz felszínétől számított mely magasságban lépte át a partokat, mikor és mely magasságban volt a vízállás a legnagyobb ? és mikor vonult vissza az árvíz medrébe ?

8. Mely vízállásnál hágta át a viz a töltéseket? mikor, hol, mely vízállásnál és mely szélességben szakította azokat át ? mily anyagból volt a töltés és különösen annak a szakadás körüli része ?

9. Mennyi a töltéseknek, illetőleg a töltéseknek és az ezekkel szemben levő magaslatoknak egymástóli távolsága ?

10. Az árvíz levonulása után mennyi terület maradt még viz alatt ? még pedig megkülönböztetve a szerint, a mint az illető terület az árvizek le nem folyt része, vagy belvíz, (eső, hó stb.) vagy fakadó (szivárgó) viz alatt állott. A mennyiben pedig vagy a belvizek vagy a fakadó és szivárgó vizek a nélkül is, hogy árvíz lett volna, ellepnek egyes területeket, az ezekre vonatkozó adatok szintén közlendők.

11. Mikor és mely vízállás mellett állott meg a jég? Mikor, hol és mely vízállás mellett kezdett zajlani? Mikor szűnt meg a zajlás egészen? Hol és mikor torlódott meg ajég? és mennyire duzzasztotta fel a vizet ?

12. A töltések védelme körül:

a) mennyi munkaerő volt alkalmazva; még pedig hány szekér és gyalog-napszám készpénz fizetésért ? hány szekér és gyalog-napszám az ingyenes közerőből és mennyi egyáltalában ingyen ?

b) Hány katona vett részt a védekezésben vagy a cs. kir. közös hadseregből, vagy a m. kir. honvédségből, vagy a m. kir. csendőrség részéről a rend fentartása érdekében?

c) mennyi és mely védelmi anyagok voltak készletben és mennyi használtatott fel ?

d) mennyibe került összesen a védekezés ?

13. Mennyi és mily mentési eszközök tartattak a község által készletben ? nevezetesen: hány ladik, dereglye, tutaj, horgony, evező stb.

III. Szintén a m. kir. belügyminister által úgy az állam,

39

; vagy társulati, valamint az állami és társulati kezelés alatt nem I álló, tehát valamennyi folyóra nézve a községektől volnának be- kivánandók a következő adatok :

1. Hány emberélet esett áldozatul árvíz következtében; és pedig: hány férfi, nő, gyermek ?

2. Mennyi háziállat veszett el és pedig o. é. forint értékben, hány darab ló, szarvasmarha, juh, sertés, s egyéb állat?

3. Hány épület dőlt be, vagy sérült meg egészben, vagy részben ? és pedig o. é. forint értékben hány templom, iskola, egyéb középület, gyár, lakóház, gazdasági épület, egyéb építmény (hid,

j áteresztő stb.)

Az elsodort, bedőlt vagy megsérült épületeknek értékén kívül kiteendő azon körülmény is, hogy mily anyagból volt az alap, és mily anyagból a földszin feletti falazat ?

4. Hány embert kellett házakból elszállítani? és pedig: hány férfit, nőt, gyermeket ?

IV. A m. kir. belügyminister által alkalmas módon kipuha- j tolandó volna:

a) hogy miféle pénzsegélyben részesültek az árvízkárosultak; még pedig hány forint adományoztatok vagyonosabb községek, idegen jótevők, vagy az állam által, vagy ő Felségeik kegyelméből ?

hj miféle élelmiszerek és ruházati czikkek szolgáltattak ki az ínségeseknek a vagyonosabb helybeliek, idegenek, a község, vagy az állam által ? még pedig: hány mázsa vagy darab kenyér, hús, szalonna egyebek és ruhanemű?

V. Végül a létrehozandó mü érdekességét fokozná, ha az a vizáradásokról szóló történeti adatokkal gazdagittatnék.

A nagyméltóságú m. kir. belügyminister úr által tehát a törvényhatóságok utasitandók volnának, hogy a mennyiben a törvényhatóságok, vagy egyes községek levéltárában, ide vonatkozó történelmi feljegyzések léteznek, azokat a mü szerkesztésével megbízandó közegnek ideiglenes használatára bocsássák.»

Az értekezlet véleménye szerint ezen intézkedések volnának, az árvizekre vonatkozó statisztika létrejövetele érdekében, a megnevezett két nagyméltóságu minister úr által, foganatositandók.

Az értekezlet fenti javaslata úgy a volt közmunka- és közle- I kedésügyi m. kir. minister ő nagyméltósága, valamint a m. kir. belügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli m. kir. minister úr ő nagyméltósága által elfogadtatván, ezen utóbb tisztelt minister úr magas kívánságára a gyűjtendő adatok közé az árvizekből származó megbetegedések száma és egyéb egészségügyi körülmények is felvétettek.

Az előadottak alapján a vízrajzi osztály feladatává vált: úgy a kimutatások alakja és tartalma, valamint az adatok beszolgál- ; tatásával megbízandó közegek és hivatalokhoz intézendő utasítások szövege iránt javaslatot tenni.

Ugyanis a szóban forgó adatok természetük szerint részben a folyammérnöki (vagy az állami első rendű vizmérczéket kezelő államépitészeti) hivataloktól, részint a törvényesen megalakult s a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister úr ő nagyméltósága felügyelete alatt állott ármentesitő, vizszabályozó és belvizlevezető társulatok mellé rendelt ministeri megbízottak — és a hol ilyenek kirendelve nincsenek, az illető ministeri biztosok, vagy végül a törvényhatóságok utján a közigazgatási járási tisztviselők által állitandók egybe és küldendők be.