Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
A VÍZRAJZI osztály javaslatai és tanulmányai. 31 A folyó, vagy folyószakasz megnevezése a melyAz ézslelő állomás Eddig fennállott üj nek vízgyűjtő területébe esik az illető állomás törzsszárrm neve állomás neve (( __ __-219 Vinga __ __ __ __ __ Vinga Alsó-Tisza mell 220 Basahid __ __ __ __ __ Basahid Bega __ — 221 Nagy-Becskerek--- --- --Nagy-Becskerek Temes. __ ... 222 Buszkabánya ... Buszkabánya « __ __-223 Buziás __ ... Buziás « __ __ 22-1 Teregova... __ Teregova (( __ __ 22Ó Karánsebes... __ __ __ Karánsebes « __ __ 226 Lugos_ ............--- — __ — Lugos Poganis __ — 227 Duleo __ __ Duleo lierzava __ 22 s Resicza _ Besicza Moravicza — 229 Móriczföld ... __ __ __ Móriczföld Berzava __ — 220 Denta __ ... __ __ __ __ Denta « __ __ 231 Német-Bogsán Német-Bogsán Terézia-csatorna 232 Versecz ... ...--- --- --Versecz Alsó-Temes 233 Pancsova Pancsova Berzava.. __ 231. Kanak ... ..--- --- --Kanak Alsó-Temes 235 Bótos ... ... __ __ __ Bótos Terézia-csatorna 236 Dobricza __ .. __ __ __ _ Dobricza Alsó-Temes ... 237 Oppova...--- --- --Oppova « _ __ __ 23N Petrovoszeló .. — — --- --Petrovoszeló Összesen 238 I. rendű állomás 197 árvizjelző állomás 41 régi állomás: 97. uj állomás: 141 A többször említett szabályrendelet kiegészítő részét képezi még: a vízrajzi csapadékmérő és árvizjelző állomások felállítása, észlelése és kezelése tárgyában a meteorologiai m. leír. központi intézet igazgatósága által kidolgozott utasítás, a mely egész terjedelmében alább következik két darab mellékletével együtt. Végül még csak azt jegyezzük meg, hogy a javaslóit vízrajzi csapadékmérő és árvizjelző állomások már tényleg fel vannak állítva és utasítás szerinti működésüket 1889-ik év november elején tényleg meg is kezdették. Utasítás a vízrajzi csapadékmérő és árvizjelző állomások felállítása, észlelése és kezelése tárgyában, Érvényes ............................állomás számára. ELŐSZÓ. Tekintettel arra, hogy folyamszabályozási és ármentesitési tekintetben a csapadékviszonyok pontos ismerete főfontosságu tényezőt képez, a Nagyméltóságu közmunka- és közlekedésügyi m. kir. Minister elhatározta, hogy a Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén nagyobb számú uj csapadékmérő állomás állíttassák fel és a már eddig fennállókkal egy «vízrajzi csapadékmérő hálózat» szerveztessék. Azon körülménynél fogva, hogy a meteorologiai m. kir. központi intézet egyik főfeladatát úgy is az ország klimatológiai viszonyainak megállapítása képezi, a szervezendő ügyelő hálózat — mint ilyen — a nevezett intézet hatásköre alá rendeltetett, mely okból az állomások vezetői minden, az észlelő állomást érintő ügyben (a műszerek felállítása és kezelése, az észleletek végrehajtása, netalán megrongált műszerek gyors kicserélése, nyomtatványok átküldése) a meteorologiai m. kir. központi intézet igazgatóságához fognak fordulni és az ettől nyert útbaigazítások szerint eljárni. Ezen vízrajzi csapadékmérőhálózat kétféle állomást foglal magában: 1. I-ső rendű csapadékmérő állomásokat. 2. Árvizjelző állomásokat. Hogy valamely állomás ezen két csoport melyikélje tartozik, az az illető állomásnak megküldött «Utasítás» czimlapján van feltüntetve. Az észlelő ezen Utasításnak csak azon pontjait köteles betartani, melyek áthúzva nincsenek. A kívánt siker elérését csak a nyerendő adatok teljes megbízhatósága fogja biztosítani, a mi ismét azt tételezi fel, hogy az állomások vezetői teendőik természete iránt egészen tisztába jöjjenek és azok teljesítésében telhető lelkiismeretességgel járjanak el. Ez okból az észlelők a jelen Utasítást már előre is gondos tanulmány tárgyává fogják tenni, hogy a műszerek vétele alkalmával azonnal azok felállításához és a rendszeres észlelés megkezdéséhez hozzáfoghassanak. Gondoskodás történt az iránt is, hogy az állomások — kifogástalan működésök ellenőrzése czéljá- ból — a meteorologiai intézet egyik tisztviselője által időnkint meglátogattassanak. Az ezen alkalommal az intézet kiküldöttje által adott utasítások pontosan teljesitendők. A vízrajzi csapadékmérőhálózat észlelői által gyűjtött ada- J tok és az árvizjelző állomások által küldendő értesítések a gya- j korlati életre messzekiható és hazánk tiszavölgyi részeinek fontos érdekét, sőt létkérdését képező intézkedéseknek fogják sokszor alapját szolgáltatni; e czélt szem előtt tartva, úgy a hivatalból utasítandó, mint az észlelések megtételére önként vállalkozó észlelőktől elváratik, hogy azok a jelen Utasításban foglaltak teljesítésénél nemcsak kötelességszerii lelkiismeretességgel, lian'eni oly buzgósággal is fognak eljárni, melyet az ügy fontossága és közhasznú volta megérdemel és mely nélkül attól üdvös eredményeket várni nem lehet. I. FEJEZET. Csapadék-mérés. 1. §. A csapadékmérő állomások czélja azon vizréteg magasságát (vastagságát) meghatározni, mely csapadék alakjában (akár mint eső, hó, jégeső, dara) a földre kerül. Ezen magasság egész és tizedrész milliméterekben az e czélra szolgáló műszer (esőmérő) segélyével határoztatik meg. 2. §. Az esőmérő leírása. Az esőmérőt három alkatrész képezi : a) a felfogó, b) a gyűjtő palaczk, c) a mérőhenger. a) A felfogó a lehulló csapadék felfogására szolgál; ez egy tölcséralaku bádogedény, melynek felső szélét egy kűpalaku gyűrű képezi (1. ábra). b) A gyűjtő palaczk a felfogóba hullott csapadék összegyűjtésére szolgál; ez szintén bádogból készült hengeralaku edény, mely egy szuronyzár segélyével a tölcsér alá illeszthető (2. ábra). A palaczk térfogata olyan, hogy 55 —60 mm. magasságú csapadékból eredő vizet befogadhat. Közönséges viszonyok között ez elegendő is lesz; felhőszakadás vagy rendkívüli erős zivatar alkalmával azonban rövid nehány óra alatt ennél jóval nagyobb csapadék is jöhet létre. Ilyenkor tehát, nehogy a palaczk egészen megteljék és a még bekövetkezhető esőnek egy része veszendőbe menjen, az esőzésben beálló legelső szünetet arra kell felhasz-
