Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
32 A vízrajzi osztály javaslatai és tanulmányai. nálni, hogy a palaezk levétessék, a tartalék-esőmérő palaczkjával helyettesittessék és az elsőnek tartama azonnal leméressék. Tartalék-esőmérő hiányában a mérés tartama alatt más alkalmas edény állítandó a felfogó tölcsér alá. c) A mérőhenger a palaczkban összegyűlt csapadékvíz lemé- résére szolgál; ez egy hengeralaku üvegedény, mely külső falán beégetett foksorral (skálával) van ellátva (3. ábra). Ezen skála ngy van berendezve, hogy azon a csapadék magasságát közvetlenül le lehet olvasni, egész és tizedrész milliméterekben kifejezve. A számozott vonalok ugyanis egész millimétereket jelentenek; * két ilyen számozott vonal közötti tér ismét tiz egyenlő részre van osztva; a közbeeső, rövidebb vonalok tehát a milliméter tizedrészeit mutatják. 3. §. A felállítás helye. Az esőmérő egészen szabad helyen állítandó fel, hogy a csapadék minden oldalról akadálytalanul juthasson a felfogóba. A legközelebbi tárgyak (épületek, fák, falak stb.) legalább is oly távolságban legyenek az esömérőtől, mely ezen tárgyak kétszeres magasságáéul egyenlő. Ha pl. egy 8 méter magas ház vagy fa szomszédságát nem lehetne kikerülni, az esőmérőt ettől legalább 16 méternyi távolságban kell elhelyezni. Szükséges lesz tehát az esőmérő számára egy tág udvart, vagy konyhakertet választani, a hol egyúttal véletlen vagy szándékos megkárosítások ellen is biztosítva legyen. 4. §. A felállítás módja. Az esőmérő felállításánál ügyelni kell arra, hogy a felfogó nyílása vízszintesen és egy méterrel álljon a talaj fölött. A felállítás módját elég érthetően a 4. ábra tünteti föl. Két négyszögü, két méter hosszú és 15—20 cm. méretű faoszlop (a,b) kellő távolságban egymástól 1 méternyire a földbe leásandó; az oszlopok felső végén alkalmas kis mélyedés lesz kivágandó, hogy az esőmérőt kiálló orraival ezekbe be lehessen akasztani. A palaezk fenekétől 4 centiméternyi (1 Va hüvelyknyi) távolságban az oszlopokhoz két keresztlécz (иг, a rajzban csak az innenső látható) lesz csavarokkal megerősítve és az esőmérő a fenék és léczek közé tolt 4 cm. vastag fadeszkával (n) a szél általi rázkódtatás ellen biztosítandó. A leirt faszerkezetet az észlelő egy helybeli ács által fogja elkészíttetni és a felmerült költségről szóló bélyeges nyugtát a meteorologiai központi intézetnek kifizetés, illetőleg visszatérítés végett beterjeszteni. 5. §. A mérés. A palaczkban összegyűlt viz lemérése czéljá- hól a mérőhengert egy vízszintes asztalon lehetőleg függélyesen felállítjuk, a palaczkot az esőmérőről leveszszük, tartalmát a hengerbe öntjük és ennek foksorán a viz állását leolvassuk. A tapadás következtében a viz az üvegcső falán emelkedik; ez okból nem a fölemelkedett viz-szél, hanem a vizirányos felület olvasandó le; a leolvasásnál a szem ezen felülettel egy magasságban tartandó. Ha pl. a hengerbe öntött viz ab vonalig érne (3. ábra), akkor a leolvasás 5.3 mm. (5 egész és 3 tizedrész milliméter) lenne; cd állás mellett a leolvasás = 0.7 mm.; ha pedig a viz a mérőhengert ef vonalig tölti meg, a megfelelő csapadékmagasság = 9.0 mm. Ezen leolvasás a III. fej. 1. §-ban említett havi kimutatás 6. rovatában bevezetendő. A mérőhenger foksora 12 mm.-ig terjed; ha ennél nagyobb csapadék esik, az összegyűlt viz több részre osztva mérendő meg és az egyes leolvasások ösz- szege képezendő. Ha pl. a palaezk tartalmát öt részre osztva öntöttük a mérőhengerbe és egymásután 9.7, 10.5, 9.2, 9.6 és 6.3 leolvasásokat nyertünk, az összes csapadékmagasság lesz : 9.7 + 10.5+9.2+9.6+6.3 = 45.3 mm. mi ger keresztmetszetétől függ: minél keskenyebb a henger, annál nagyobb a vonalok közötti távolság, és megfordítva. Ilyenkor kivált kezdő észlelőknek különösen meghagyatik, hogy a már lemért vizet ne öntsék ki azonnal, hanem ürítsék egy más edénybe, hogy kétség vagy tévedés esetében a mérést ellenőrzésül ismételni lehessen. 6. §. A mérés ideje. A csapadékmennyiség megmérése mindig reggel 7 órakor (legkésőbb 8 órakor) teljesítendő és a leolvasott csapadékmennyiség a mérést megelőző napra jegyzendő, fel. így pl. ha május 15-ikén reggel az esőmérőben 24.2 mm. csapadékot találtunk, ezen mennyiség a május 14-iki napra írandó be. 7. §. Havas csapadék megmérése. Havazás után az egész, esőmérőt (felfogót és gyüjtőpalaczkot) a felfogóban összegyűlt hú megolvadása végett meleg szobába viszszük, annak nyílását könnyű fadeszkával vagy lemezpapirral betakarjuk* és addig hagyjuk, mig a hó egészen elolvadt. A megolvadás után azonnal az olvadási viz mérendő meg. Időközben a tartalék-esőmérő állit- tatik fel. Hasonló módon kell eljárni, ha a csapadék jégeső vagy dara alakjában esik. Tartós havazásoknál az esőmérőt napjában több Ízben (mindenesetre este 8—9 és reggel 7—8 óra tájban) kell kicserélni, nehogy a támadható szélvihar a már összegyűjtött havat a felfogóból kifújhassa. A csapadékmérőt mindennap reggel meg kell nézni, hogy éjjel nem volt-e kis csapadék. 8. §. A hóréteg vastagsága. Minden szombaton és minden erősebb havazás után a hóréteg vastagsága is megmérendő egy közönséges métermértékkel és a mérés napjára bejegyzendő. Elegendő ezen vastagságot csak egész centiméterekben kifejezni. A mérés oly ponton ejtendő meg, a hol a hó közepes magasságban rakódott le; mellőzendő tehát oly hely, a melyen a hó a szél által összehordatott, vagy melyről a szél által elsepertetett. Ha pl. a mérést január 24 ikén végeztük, ezen napon a havi kimutatás «Jegyzetek i) rovata alatt a mérés eredménye bejegyzendő,, ily módon: h. r. = 16 cm. vagy h. r. = 38 cm. 9. §. A megfigyelések feljegyzése. A reggeli 7—8 órakor leolvasott csapadékmennyiségen kivid meg a csapadék alakja is feljegyzendő a havi kimutatás 7. rovatában; erre a következő jelek használandók: • = eső ■+ — hó ж. = jégeső /X = dara. Igen kívánatos, hogy az észlelő még egyéb meteorologiai jelenségekre is terjeszsze ki figyelmét és azokat a kimutatás 7. rovatában jegyezze fel a következő jelek által: = - köd ■—i = dér ^ = harmat V = zúzmara +- = hófúvás К = égi háború (villám és mennydörgés) •i = villogás szivárvány = ólmos eső __uu = erős szél, vihar. * Az elpárolgás kikerülése végett. T T
