Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1888. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 15 2. Az ezzel járó költségek a közmunka és közlekedésügyi '(jelenleg: földmivelésügyi) m. kir. minister tárczájának terhére fedeztessenek. 3. A m. kir. meteorologiai intézet a vízrajzi osztálylyal egyetértőig állapítsa meg a rendszeresítendő állomások számát és helyét. 4. Ugyancsak ez a két hivatal együttesen dolgozza ki az állomásoknak kiadandó utasításokat, továbbá: a két hivatal közötti érintkezés módjára, — és úgy a már fennálló, valamint a még újonnan rendszeresítendő állomások folytonos felügyeletére -és ellenőrzésére vonatkozó szabályrendeletet. Ezeken kiviil az értekezlet kifejezte az iránti véleményét is, hogy a csapadékmérő állomások kezelésével kik volnának meg- bizandók. Az értekezlet ez alkalommal abban is megállapodott, hogy az elsőrendű csapadékmérő állomásokon: a csapadék (eső, hó, jég) és a hőmérséklet mérendő meg, illetőleg olvasandó le. Azon elsőrendű vízrajzi csapadékmérő állomások pedig, a melyek különös fontossággal bírnak, és árvizjelzésre lévén hivatva árvíz- jelző állomásoknak neveztetnek, erre vonatkozólag külön utasításokkal látandók el, és ez állomásokra nemcsak a csapadék mennyisége, a hó és jégréteg vastagsága, és a hőfok mérendő meg, hanem bizonyos nagyságú esőmennyiségek, valamint a hó-, illetve jég- olvadás ideje is feljegyzendő és jelzendő. Yégül az eső intenzitására vonatkozó adatok beszerzése czéljából az értekezlet czélszerünek, sőt szükségesnek találta, hogy 4—5 állomáson, úgynevezett önjelző esömérők is alkalmaztassanak. A volt közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister úr ő nagyméltósága kegyeskedett az értekezlet javaslatához hozzájárulni, és egyben oda utasította a vízrajzi osztályt, hogy a javaslatban előadottaknak tényleges foganatosítása végett, a meteorologiai intézetnek közreműködése, továbbá az ezen intézet és a vízrajzi osztály közötti kölcsönös érintkezés tárgyában egy szabályrendeletet dolgozzon ki, annál is inkább, mivel a meteorológia intézet működésének ilyetén kitelj esztését a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. minister úr is, mint a nevezett intézet fölöttes hatósága, megengedni kegyeskedett. Ennek alapján a szóban forgó szabályrendeletet a vízrajzi osztály egyetértőleg a meteorologiai intézettel kidolgozván és beterjesztvén, azt a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister úr ő nagyméltósága 1889. évi márczius hó 17-én 10595. szám alatt, — a vallás és közoktatásügyi m. kir. minister úr ő nagy- méltósága pedig 1889. évi február hó 27-én 5491. szám alatt kelt rendeletével, helybenhagyni méltóztatott. E szabályrendeletet, valamint a fenti előzmények kimerítőbb előadását a vízrajzi osztály évkönyvei jelen, IH-dik (1888-dik évi) kötetének II-dik részében van szerencsém egész terjedelemben közölni. A Duna, Tisza és Maros folyókon teljesített vizmű- tani felvételek. A Dunán — 1882. évi 2296. szám alatt kelt magas rendelet alapján — folyamatban levő vizmütani felvételek ellenőrzésén kívül, a volt közrn. és közlekedésügyi m. kir. minister úr ő nagy- méltósága, 1888. évi márczius hó 3-án 9353. szám alatt kelt rendeletével, méltóztatott azzal is megbízni, hogy a szolnoki és aradi folyammérnöki hivatalok folyamszakaszain folyamatban levő vízrajzi felvételeket, valamint azoknak a kitűzött czélra való belső feldolgozását, az illető hivataloknál átvizsgálva, megbíráljam, a feladat czéljainak meg nem felelő túlságos részletesség mellőzését elrendeljem, és általában oly intézkedéseket tegyek, melyeket a munka érdekében szükségesnek találok. Bátorkodom ennélfogva ezen munkák előhaladásáról a következőket mély tisztelettel jelenteni. Aj A Dunán. A vízrajzi osztály 1887. évi működéséről szóló jelentésemnek megfelelő részében volt szerencsém felsorolni azon felvételi és irodai munkálatokat, melyek az egyes szakaszokra nézve, az 1882. évi 22296 szám alatt kelt alaprendeletben megkivántat- tak és közvetlenül utána kimutattam azokat a munkálatokat, megyek az 1887. év végéig befejeztettek. Már ezen rövid kimutatásból magából, de főleg az ezen tárgyban 1888 február 15-én tett alázatos felterjesztésemből kitűnik, hogy daczára annak, hogy a folyammérnöki hivatalok a Programm betartása czéljából minden lehetőt elkövettek, még sem voltak képesek az évközben felmerült más irányú rendkívüli munkálatok következtében az előirányzott munkát teljességgel elvégezni; sőt a mint ugyanazon felterjesztésben kiemelni bátor voltam, reményleni sem lehetett, hogy a még hátralevő munkák oly terjedelemben, a mint azok az eredeti rendeletben előirányoz- tattak, 1888. évben befejezhetők legyenek. Miután pedig az idézett alaprendeletben hangsúlyoztatok, hogy ezen munkáknak gyors végrehajtására különös súly fektetendő és az 1887. évi ápril 6-án ad 5809. szám alatt kelt magas rendelet is azért bocsáttatott ki, hogy a kitűzött feladatnak megoldása még hosszabb és bizonytalan időre ne nyujtassék el, indíttatva éreztem magamat, fentemlitett felterjesztésemben, a munkaprogrammnak olyképeni módosítását javaslatba hozni, mely mellett mindazon munkálatok, melyek a kitűzött czél elérésére okvetetlenül szükségesek, legnagyobb részben még 1888-ban befejezhetők legyenek, a nélkül, hogy az eddigi felvételek által beszerzett igen becses adatoknak legcsekélyebb része is fel ne dolgoztatnék vágj7 kárba veszne. A volt közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister úr ő nagyméltósága indokoltaknak találva a felterjesztésemben elő- I adottakat, 1888. évi márczius 15-én 9814. szám alatt kelt magas rendeletével módosítani méltóztatott az 1884. évi 13698. számú rendelet folytán kiadott pótutasitást olyképen, hogy a dunai felvételek folytatásához az 1888-ik év végéig már a következő i munkaterv volt szem előtt tartandó. VII.
