Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
12 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1888. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 7. Tisza-Püspökinél, vagyis a Zagyva torkolat afölött legközelebb eső és sebességmérésre alkalmas olyan helyen, mely a Zagyvára tekintve ugyanazon fontossággal bir, mint a szabolcsi szelvény a Bodrogra nézve, végre 8. Tisza- Vezsenynél azon czélból, hogy a Zagyva vizével megszaporodott Tisza emésztését megkapjuk, mintegy összekötő kapcsot nyervén a Tisza alsó szakaszán már befejezett és a felső szakaszon most végzendő sebességmérések között. Mindezen helyeken azonban az elmúlt őszszel csak egy mérést lehetett végezni, minek oka egyrészt abban rejlik, hogy a Tisza alsó szakaszán véghezvitt összes mérések eredményeinek kidolgozása tetemes időt vett igénybe és az osztály egész munkaerejét szeptember 15-éig igénybe vette, másrészt pedig október végén, midőn a mérés mind a nyolcz helyen egyszer keresztül vitetett, a hideg időjárás oly korán állott be, hogy egy második mérési sorozat megkezdése már lehetetlen volt. A Felső-Tiszán végzett mérések eredményei a következő táblázatban vannak feltüntetve: Kimutatás a Tisza felső szakaszán 1888-ban véghezvitt sebességmérések eredményéről. a '03 N 02 A mérés Vizállás m. Az átfolyási k. A talált Jegyzet 'O О helye ideje 1888 szelvény területe m* közép sebesség m. m. p.- kinti víztömeg m3 i Mező-Vári. okt. 21. —1-34 176-00 0-232 41-00 A mérés a meder fenekéig terjedő észleié2 Tivadar ... okt. 23.-0-78 107-70 0-397 46-47 sekkel történt « « « 3 Vásáros-Namény okt. 25. —0-76 154-50 0-424 65-50 « « <( 4 Szabolcs ... __ okt. 28. —0-63 205-60 0-321 65-90 « « « 5 Tisza-Eszlár okt. 30. —0-65 899-60 0113 101-46 A mérés csak a viz 6 Palkonya nov. 1. —o-as 295-00 0-361 106-50 felszínén történt A mérés a meder fene7 Tisza-Püspöki nov. 6. —0-75 588-30 0199 117-14 kéig kiterjed A mérés a viz fel8 Vezseny ... ... nov. 9. —0-74 318-40 0-378 120-48 színén történt <( « « Felemlitendőnek tartom, hogy, ha a Tisza felső szakaszában a felsorolt 8 helyen a viz sebessége mindenféle vízmagasság mellett ismeretes volna is, még teljesen kimerítő tanulmányt a Szolnokon felüli egész Tisza szakaszra nem nyújthatnánk, mert nemcsak, hogy a Mező-Várin felül beömlő Borzsa, Batár és a mára- marosi mellékfolyók hatása külön-külön nem volna még kipuhatolható, hanem a viz raktározásának mérvére vezető kutatások sem volnának a nagy közök miatt kívánatos pontossággal meg- ejthetők. Ez okból szükséges leszen, a mennyire a viszonyok megengedni fogják, legalább a nagy viz mennyiségének megmérését még a következő helyeken végezni úgymint: Tekeházán vagy 7’.- Újlaknál, hogy a máramarosi hegyekből lejövő maximalis vízmennyiséget megkapjuk. Csapnál, Т.-Dobnál, T.-Derzsnél pedig a raktározás mérvének részletesebb meghatározása végett. A Tisza meder-alakulásának nyilvántartása. A vízrajzi osztálynak 1887. évi működéséről tett jelentésemben volt szerencsém előadni mind azokat a munkákat, melyeket Tisza meder-alakulásának, illetve: fejlődésének nyilvántartása czéljából végre kell hajtanunk. E munkák végrehajtása, — tekintettel a rendelkezésre álló erőre és pénzadományra — eredetileg 4 évre volt 1887-ben tervezve; az 1888-dik évi árvizek után azonban a Tisza-meder felvételének és nyilvántartásának szükségessége annyira előtérbe nyomult, hogy a 24.147/888 minist, számú rendelet alapján e tárgyban megtartott értekezlet a nyilvántartási munkák gyorsítását szükségesnek találta s egyszersmind kívánatosnak jelentette ki azt, hogy a 4 évre előirányzott munkák, ha csak lehetséges, 3 év alatt végeztessenek el. Az ezen értekezleten tett javaslatokat a volt közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister úr ö nagyméltósága elfogadván, 1888. évi junius 30-án kelt 28.370. sz. alatti rendeletével a vízrajzi osztályt oda utasította, hogy: 1. A Szolnoktól lefelé teljesített vizsebesség-méréseket a Szolnok feletti szakaszra is terjessze ki, illetve: ily méréseket ott is, mihelyt az alkalmas vízállások bekövetkeznek, késedelem nélkül teljesítessen. 2. A tiszai szelvénylapoknak, a kataszteri térképtárak közegei által, leendő lemásoltatása végett érintkezzék az egyes kataszteri térképtárak igazgatóságával, — és hogy végül: 3. A Tisza jobb és bal partja mentén összesen 300 drb fixkövet helyezzen el. A mi az 1. alatti vizsebesség-méréseket illeti, azokat illetőleg egyszerűen hivatkozhatom az ezen jelentés П1. szakaszában mondottakra, a hol az 1888-dik évi sebesség-mérések elő vannak adva. Azonnal áttérek ennélfogva a fenti magas rendelet 2-dik pontjára, mely szerint a Tisza folyó helyszinrajzának elkészítéséhez szükséges kataszteri szelvénylapok a kataszteri térképtár személyzete által voltak lemásolandók. E végből a vízrajzi osztálynak egyik mérnökét kiküldtem a kassai, budapesti és temesvári térképtárakhoz a lemásolandó szelvénylapok kijelölése végett; de daczára annak, hogy a fenti magas rendelet vétele után haladéktalanul intézkedtem a másolási munkák megkezdése iránt, mégis azoknak 1888-ban körülbelül csak 50 százaléka készülhetett el. A mi végül a fixpont-köveknek elhelyezését illeti, van szerencsém jelenteni, hogy a fixpont-kövek helyeinek meghatározása előtt a vízrajzi osztály egyik mérnökével beutaztattam a Tisza mindkét partját Tisza-Ujlaktól Szolnokig, egy másik mérnökkel pedig Szolnoktól lefelé a torkolatig, hogy a helyszínén szerzett tapasztalatok alapján határozhassuk meg, hol volnának a fixpont-kövek legczélszerübben elhelyezendők ? A beutazások eredményeiből kitűnt, — a mi egyébiránt nagy valószínűséggel volt előre látható — hogy az egyenlő távolságokra osztott helyeken nem szükséges mindenütt kőből készült fixpontot elhelyezni; vannak ugyanis a Tisza partján fekvő egyes IV.
