Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)

Tartalom

6

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1888. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

d) Soborsinban, mint az állami kezelés alatt álló folyam- szakasz kezdetéhez közel fekvő ponton, e szakasz általános vízviszonyainak jellegzése és az előbbi mérczénél felhozott indokoknál fogva.

e) Branyicskán, a hol a Maros erdélyi vízgyűjtő területéről leérkező majdnem összes vízmennyiség már együtt van, és ezen vizmércze úgy általános vízrajzi, mint árvizjelzési, továbbá tuta- jozási szempontból is igen fontos adatokat szolgáltat.

4. Továbbra is fentartandó és mint másodrendű állami vizmércze kezelendő:

a) Szász-Bégenben a közúti hídon levő vizmércze, mely a Maros legfelsőbb vízgyűjtő területének tövében van, és igen becses adatokat nyújt arra nézve, hogy a gyűjtő terület legfelső vidékein végbement kulturális változások mily hatással vannak a vízviszonyokra.

Ez a vizmércze azonban csak akkor fog czéljának megfelelni, ha:

b) Radnótfán a görgóny-marosi közúti hídon létező vizmércze jövőben is szintén fenn fog tartatni. — Ennek a viz- mérczének fentartása ugyanazon körülményeknél fogva szükséges, mint a szászrégeni, sőt az árvíz tekintetében ennél még fontosabb, mivel a Maros víztömegének nagyobb részét a Gör- gény-Maros hozza.

5. Újból állítandó és mint elsőrendű állami vizmércze kezelendő:

Maros-Ludason, a marosludas-beszterczei vasútnak liid- ján; mivel a Maros erdélyi szakaszán, mely Szász-Régenig 358 ! kilométer hosszú, a szakasz alsó részén fekvő déva-branyicskai elsőrendű vizmércze magában nem elegendő arra, hogy a viz változásaiból az egész szakasz jellegére következtetni és azon tanul- j mányokra elég adatokat nyerni lehessen, melyek általános vízrajzi, vagy netaláni árvizjelzési szempontból később szükségesekké válhatnak; minélfogva a szakasz felső részén is szükséges egy elsőrendű vizmércze, mely legczélszerübben a maros- ludasi vasúti hídon állítható fel.

6. Újból állítandó és mint másodrendű állami vizmércze kezelendő:

a Gyulafehérvár melletti maros-portecsi vasúti hídon, | mivel a két szomszédos állami vizmércze még mindég nagy távolságban — közel 220 kilométerre — van egymástól, közben pedig I az Aranyos, Ompoly és az Egyesült-Küküllő ömlik be, mely utóbbi a felső marosi vízrendszerben domináló szereppel bírván, az esetre, ha a branyicskai és maros-ludasi vizmérczék közé még egy be nem iktattatnék, a vizváltozások tanulmányozása és a később kiterjesztendő árvizjelzési szolgálat igen hiányos lenne.

7. A fennálló társulati vizmérczék közül mint elsőrendű társulati vizmércze fentartandó és kezelendő:

a perjámosi vizmércze, miután az aradi és makói vizmérczék közti távolság oly nagy, hogy az ezen két mérczéről nyert adatok sem az általános vizváltozások jellegzésére, sem az ármen- tesitésre való tekintettel nem elegendők.

8. Ezek szerint a Maros folyón :

a) Öt állami vizmércze (Makón, Aradon, Radna-Lippán, Soborsinban és Branyicskán) továbbra is fentartandó és mint elsőrendű állami vizmércze kezelendő.

b) Két állami vizmércze (Szász-Eégenben és Radnótfán) továbbra is fentartandó, és mint másodrendű állami vizmércze kezelendő.

c) Egy állami vizmércze (Maros-Ludason) újból állítandó, és mint első rendű állami kezelendő.

d) Egy állami vizmércze (Gyulafehérvárnál) újból állítandó, és mint másodrendű állami vizmércze kezelendő.

e) Egy társulati vizmércze (a perjámosi) továbbra is fentartandó és mint elsőrendű társulati vizmércze kezelendő.

f) Rendezés után tehát lesz a Maros folyón:

I-sőrendü állami vizmércze 6 П-od « « a 3

I-ső <( társulati « 1

összesen 10

J).

A Kőrös és Berettyó folyók vizmérezéinek rendezése.

A Körös és Berettyó folyók vizmérezéinek rendezése már megtörtént ugyan 1887-ben, de már akkor ki lett emelve, hogy az 1888-ban őszkor beállandó kisviz fixirozása még némely közbenső helyekre nézve szükséges.

Az 1888-diki kisviz szeptember hó 19-én déli 12 órakor tényleg fixiroztatott is a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal és az illető társulatok által; még pedig mivel ez a kisviz kisebb volt minden eddiginél, nemcsak nehány közbenső helyen, hanem a Berettyó, Sebes-, Fekete-, Fehér-, Kettős- és Hármas-Körös folyók egész hosszában, a szabályozás kezdő pontjaitól a Tiszába ömlésig, egy és ugyanazon időben.

Ezzel a Berettyó és Körös folyók völgyében egy oly összefüggő kisviz vonalat nyertünk, mely minden tekintetben alkalmas arra, hogy a nevezett folyók vizmérezói erre a vonalra helyeztessenek. Nehogy azonban a vizmérések áthelyezéséből eredő leolvasás-különbségek, különösen árvízkor, félreértésekre szolgáltassanak okot, az érdekelt közönség tájékoztatására való tekintetből, az áthelyezés idejétől számított egy évig a leolvasások különbségei, úgy az állami, valamint a társulati vizmérczék észlelői által, a mérczelapokra reá jegyezendők és azonkívül az észlelők és a békésgyulai m. kir. folyammérnöki hivatal részéről a vízállások, úgy az illető hivatalokkal, valamint az érdekelt közönséggel, egy éven át mindég a régi és uj leolvasások közötti különbségek megadásával közlendők.

II.

Vizemésztések mérésére alkalmas szakaszok kijelölése a Dráva, Mura és Maros folyóknál.

Azokon a folyókon, melyeknek helyszíni bejárása a vizmérczék rendezése czéljából 1888-ban szükséges volt, egyúttal a a vizemésztések meghatározására alkalmas szakaszokat is kijelölte, illetve kikereste a vízrajzi osztály, ugyazon elveket tartván szem előtt, melyeket eddig is követett az üy szakaszok kijelölésénél. Azonban valamint a Dráva egész vonalán, úgy a Murá