Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1888. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. / nak némely helyén, nemkülönben a Marosnak bonniaktól az erdélyi határszélig terjedő, még töltésekkel el nem látott és nyílt árterekkel bíró szakaszain, ott, a hol oly teljesen zárt szelvényű medret találni nem lehetett, mely a víztömegeknek egészen a legmagasabb vízállásokig való meghatározására alkalmas lett j volna, be kelletett érni oly helyekkel is, a hol a víztömeg a magas középvizig mérésre alkalmas zárt szelvényben folyik. — j Egy másik, számba veendő körülmény az volt, hogy a szóban j levő folyók szabályozatlan voltánál fogva oly szakaszok, melyek jelenlegi irány- és szelvény viszonyaiknál fogva vizemésztési mérésekre alkalmasoknak látszanak, a folyó változásai következtében belőlük egyik-másik idővel elfajulhat és említett czélunkra alkalmatlanná válhatik. Ennélfogva a folyók ilyen részein több, alkalmasnak látszó szakasz jelöltetett ki, melyek közül ha egyik- | másik el is találna fajulni, a kijelöltek közt még mindég fog ■ maradni mérésre alkalmas szakasz. A kijelölt vizemésztési szakaszok a következők: a,) A Dráván. 1. Az eszéki közúti hid fölött levő, a folyó 20—22. kilo- méterje közt fekvő szakasz, középviz magasságáig. 2. A «Pali» csárdánál, a 72—73. km. közt, —a közepes árvizek magasságáig. 3. A folyó 86. kilométerje körül, — a közepes árvizek magasságáig. 4. A «Zátony» pusztánál, a folyó 140—141. km. közt, — a közép-viz magasságáig. 5. A barcsi vasúti állomás mellett levő 148—150. km. közti szakasz, — az árvíz magasságáig. 6. A «Loncsár» pusztánál, a 176. és 178. km. közt, mely í szakasz jelenleg, valamennyi közt legrendesebb meder-alkotásánál fogva, vizemésztés mérésre a legalkalmasabb, még pedig közel a legnagyobb árviz magasságáig. 7. A zákányi vasúti hid fölött a 228. és 229. km. közt fekvő szakasz, — a középviz magasságáig. b) A Murán. i 1. Aletenyei közúti hid alatt, 600—1000 méterre terjedő szakasz. 2. A mura-szerdahelyi közúti hid alatt levő szakasz. c) A Maroson. 1. A makói hid alatt, a balparti felsőtorontáli ármentesitő társulat töltéseinek 22,600 és 23,000 m. közt fekvő szakasza, — | a legnagyobb árviz magasságáig. 2. A szemlaki magas partnál, a balparti töltés 6000 méterjénél levő szakasz, — a legnagyobb viz magasságáig. 3. Arad városnál, a csónak átjárótól lefelé a Winkler-féle bőrgyárnál levő szakasz, — a legnagyobb viz magasságáig. 4. A mikalakai vasúti hid fölötti és Kékes alatti szakasz, — a nagyviz magasságáig. A. A glogovácz-mondorlaki község határához közel levő szorulatnál. 6: A radna-lippai közúti hid alatt levő szakasz, — nagyviz magasságáig. 7. A Lippovicza községnél, illetve a fölötte fekvő szorulatnál, — a legnagyobb viz magasságáig. 8. A Zám fölötti hegyszorulatnál. 9. Burzsuk falunál, a Komp átjárónál levő szakasz. 10. A Maros-Illye fölötti Szakamás nevű községnél, a kőburkolattal ellátott partvédezetnél. 11. A branyieskai vasúti hid alatt, a komp átjáró körül fekvő szakasz. 12. A Mirizsló község feletti egyenes szakasz. 13. A marosludas-budatelkei vasút Maros-Ludas melletti hídja fölött fekvő egyenes szakasz. 14. A Maros-Bogátnál levő úgynevezett II. sz. vasúti hid alatt fekvő egyenes szakasz. III. Vizsebességmérések a Tiszában. A. Mérések a Tisza alsó szakaszán. A vizsebességnek közvetetten megmérését — mint azt tavalyi jelentésemben már volt szerencsém előadni— 1887-ben indítottuk meg a Tisza alsó szakaszán Tisza-Kürthtől kezdve Titelig, főczélul azt tűzvén ki, hogy ezen szakasznak — vizműtani szempontból — nevezetesebb helyein s különböző vízállásoknál, megállapíthassuk a Tisza másodperczenkinti víztömegét. Ezen főczél mellett szem előtt tartottuk azokat az eshetőségeket is, midőn valamely oknál fogva közvetetlen sebességméréseket a folyón végrehajtani nem lehet. Erre való tekintettel a mederszelvény és a vizszinesés felvételével, közvetett módon is végeztünk vizsebesség-méréseket a czélból, hogy a Tiszára alkalmazható, oly sebességi képlet — illetve állandó tényező — birtokába jussunk, melylyel számítás utján is meghatározhassuk a viz sebességét akkor, midőn azt közvetetlenül meg nem mérhetjük. Egy másik további czélunk, melyet ezen sebességméréseknél — mintegy mellékesen — el akartunk érni, az volt, hogy biztos tájékozást nyerjünk abban a kérdésben, vájjon oly esetekben, midőn a sürgősség, vagy más egyéb körülmények csak a viz felszínének sebességét engedik megmérni, vonhatunk-e biztos következtetést a megmért felszíni sebességből a keresett középsebességre egyáltalán ? és mekkora hibát követünk el abban az esetben, midőn ezen számításra a múlt évi jelentésben közölt, úgynevezett Exner-féle képletet használjuk ? Ezek és ezekhez hasonló kérdések szem előtt tartása mellett folytattuk a sebességmérést 1888-ban ott, a hol azt 1887-ben, a beállott téli időjárás miatt, abba kellett hagyni. Hátra voltak ugyanis a vizemésztési görbék kiegészítésének azon adatai, melyek a közép vízállástól az ismert legnagyobb vizszinig terjednek; vagyis: végzendők voltak a mérések körülbelül j-lm. vízállástól kezdve a tavaszszal beállandó legmagasabb vízállásig, a tavaszi vízállás magasságától függvén, hogy a teljes mérés első cziklusa ez évben be fog-e fejezhető lenni vagy sem.
