Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 83 A tanulmányi állomások többszörös leolvasása, az illető szakaszmérnök által határoztatik meg. A vízállásokon kívül a viz állapota (tiszta, zavaros, iszapos, nagyon hordalékos) továbbá a jégviszonyok kitüntetendők. A rendes napi vízállásokon kívül a következők jegyzendők be: Minden áradás maximuma, annak beállta és tartama, mikor lépett ki a folyó medréből? És mikor tért abba vissza? Valamint az elárasztott területek nagyságára és az áradás veszélyességére vonatkozó megjegyzések. Azon körülmények felemlitése, melyek a vizszin változására befolyással bírtak, zsilipek, duzzasztó gátak kinyitása stb. Azon napok felemlitése, mikor hó esett és annak körülbelüli vastagsága. A hóolvadás beállta, a jégjárási viszonyokra vonatkozó megjegyzések, zajlás, torlódások és az azokkal összekötve volt tünemények. Nagy szárazság és azzal összeköttetésben levő nevezetesebb körülmények, úgy a halak pusztulása, bűzös párák keletkezése stb. Árvíz alkalmával, oly esetben, mikor a rendes mérczén leolvasni nem lehet, egy fixpontból eszközlendő mérés utján lesz a vízállás mérve és bejegyezve. Ha a folyó be van fagyva, külön lesz a jég- és külön a vízállása feljegyezve. A mércze rendszeres fentartásáért az illető mérczejegyző felelős, ki a beállt változásokat a szakasz mérnökének bejelenteni köteles. A mércze helyzetén a hidrometriai szolgálat tudta és beleegyezése nélkül változtatni nem szabad. A vízállások bejegyzése egy vizállási lapon történik, mely a következőket tartalmazza: A folyó, vizmércze és departement neve, az év és hónap, a mércze 0 pontjának magassága, azon magasság, melynél a viz a mederből kilép. A táblázat a következő rovatokat tartalmazza: A hó, nap, a reggeli 7 órai leolvasás. Az árvízi vízállásokra három külön rovat reggeli, déli és esti vízállás. A rendkívüli vízállásokra külön rovat, a viz állapotára szóló megjegyzések rovata. A vízállások öt napi csoportokra vannak osztva és a havi közép ki van számítva. A havi vízállások lapjának egy példánya a központi hidrometriai szolgálatnak küldetik be, egy példánya pedig a mércze- jegyzőnél marad. Köteles továbbá a mérczejegyző akár a műszaki, adár adminisztratív szolgálat vezetőjének felszólítására a havi jegyzékek egy példányát beküldeni. A vizállási lapokon kiteendő a mércze változásaira vonatkozó esetleges körülmények, valamint az, hogy a 0 viz a legkisebb vízzel egyezik-e vagy attól eltér ? Ш. A VÍZMENNYISÉGEK mérése. A vízmennyiségek mérésével ez ideig a hidrometriai szolgálat maga nem foglalkozott. Ezen méréseket a folyammérnöki (Navigation) szolgálat közegei végzik és csak az eredmények lesznek a hidrometriai szolgálat által felhasználva. A mérczéknek a folyammérnöki hivatalok által történő végrehajtásának oka azoknak kellő személyzet és rendelkezésre álló műszereiben, valamint főleg abban keresendő, hogy nagyobb vizek alkalmával, midőn ezen mérczék nagy fontossággal bírnak, a folyammérnöki közegek, kik a helyszínén vannak, azt sokkal gyorsabban és czélsze- rübben végezhetik. Ezen mérésekről tehát csak annyiban lehet e helyen szó, a mennyiben azok eredményeinek pontossága a tett következtetésekre befolyással van. A Francziaországban gyakorlati szempontból véghez vitt sebességméréseknél egyátalán nem járnak el azon pontossággal és részletességgel, mint az más országokban szokásos és inkább kisebb pontossággal megelégszenek, de minél több helyen és vízállásnál tesznek méréseket. így a mérések legszokásosabb módja a felületi sebesség mérése, melyek 0'8 része mint középsebesség van elfogadva. A felületi sebességek mérése legnagyobbrészt úszókkal és Darcy csővel eszközöltetik. — Ezen bár kevésbbé pontos, de a gyakorlatot kielégítő méréseknek, miután mindenütt ugyanazon módszer szerint végeztetnek, ha magukban véve nem is pontosak, megvan azon előnyük, hogy relatíve egyenlő pontossággal birnak, összehasonlíthatók és a számításokban összevethetők, ami a hidrológiai és árvizjelzési kérdések legnagyobb részénénél gyakorlatilag elegendő. Oly pontosságú mérések, mint a milyenek akár a Rajnán, vagy Elbán és jelenleg hazánkban végeztetnek, Francziaországban aránylag igen kevés számban (kivéve a Garonnet) teljesítetnek. A külső hivatalok által teljesített mérések eredményeit a központi hidrometriai szolgálat is felhasználja. VIÜ. FEJEZET. Belgrand működése és müvei. A szajnavölgyi hidrometriai és árvizjelzési szolgálatot megismertetni nem lehet a nélkül, hogy megteremtője és fejlesztője Belgrand működésének és müveinek egy külön fejezetet ne szánjunk. Nem csak a szajnavölgyi hidrometriai szolgálat alapítása, hanem a hidrológiának mint rendszeres tudománynak megteremtése, és egy összefüggő rendszerbe való hozatala kétségkívül Bel- grandnak érdeme. A francziaországi folyókon berendezett hidrometriai és árvizjelzési szolgálatok alapjában mind a szajnai hidrometriai szolgá- j lat, illetőleg Belgrand alapeszméi után teremtettek meg. Belgrandnak érdeme kettős: gyakorlati és tudományos. — I A gyakorlatban egy oly hidrometriai és árvizjelzési szolgálatot rendezett be, mely már kezdetleges állapotában is oly tökéletes volt, hogy utódjai a szolgálat fejlesztésében az ő nyomdokain haladhattak és alapelveit teljes érvényében fentarthatták ; tudományos tekintetben pedig a Szajnára vonatkozó tanulmányok és becses munkák egész sorozatát adta, melyek mindegyike, szakszerű szempontból, úgy tartalma mint modora tekintetében «clas- sikuse-nak mondható. Belgrand uj eszmékben gazdag tanulmányai, melyeket 11*
