Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

A HÁRMAS KÖRÖS GYOMAI SZAKASZÁN VÁRHAfÖ ÁRVIZMAGASSÁG KIPÜHATOlIsA. :J.1 ugyanazon napon nem egyenlők, hanem egymástól különbözők a mint t. i. az egyik folyó völgyében nagyobb esőzések voltak, mint a másikban. A lefolyó vizek hatásának kipuhatolásánál tehát nem volna helyes eljárás, csupán csak az egyik folyó víz­tömegét, vagy vízállását vetni egybe a gyomai szakasz víztöme­gével, illetve vízállásával; hanem szükséges mind a négy folyó víztömegeit vagy vízállásait együttesen venni tekintetbe, mert ezek együttesen gyakorolják azt a hatást, mely alantabb a gyo­mai szakaszon észlelhetővé válik. — Még pedig a víztömegek egybevetésénél szükséges a négy folyó összes víztömegét vetni egybe a gyomai szakasz megfelelő víztömegével; — a vízállások egybevetésénél pedig leghelyesebbnek láttuk a négy folyó vízál­lásainak oly közepesét venni alapul, melynél a Fehér, Fekete és Sebes Körösök vízállásai — mint egymás közt egyenértékűek — egészen, a Berettyó vízállása pedig (víztömegének megfelelő arányban) csak Уз-ad részben szerepel. Az igy nyerendő összeg­nek V-t-ed része tekinthető a négy folyó vízállásainak közép ma­gasságául ; vagyis: az illető folyók kezdőbetűi alatt az illető folyók vízállásait értvén: a négy folyó vízállásainak közép ma­gassága Уз b -j- s f к -|- fh, 4 mely a gyomai szakasz vízállásaival egybevethető. c) Tekintetbe vétetett még az a körülmény is, hogy a Fehér, Fekete és Sebes Körösök vizei meglepően egyszerre emelkednek, és többnyire egy időben érik el kulminácziójukat Kis-Jenő, Nagy-Zerind és Szakáinál; mig a Berettyó vize többnyire el­késve jelentkezik Berettyó-Ujíalunál, a honnan azonban már a Körösök vizeivel körülbelül egyenlő idő alatt fut le a gyomai szakaszra. — A Berettyó vizének kulmináczióját tehát, mint már előbb is megemlítettük, nem lehet B.- Újfalunál bevárni, hanem azt a vízállását kell kombináczióba hozni, mely ugyan­akkor mutatkozott B.-Újfalunál, mikor a Körösök vizei kulmi­náltak ; mert ezek a Berettyó vizek érkeztek le a Körösök vizei­vel egyszerre Gyomához. — Ugyan ez áll a Körösök vizeire is, midőn kivételesen egyik vagy másiknak kulminácziója előbb vagy utóbb jelentkezett. AB) alatt mellékelt kimutatást mindezek tekintetbe véte­lével 1 méteres rétegű csoportonként állítottuk össze; t. i. mind­azokat a vízállásokat, melyek összegének közepese ^*/з b s fk fh ^ a 0 és 1 méter között vannak, az 1-ső csoportba soroztuk, az 1 és 2 méter közöttieket a 2-ik csoportba és úgy a többieket is a maguk megfelelő csoportjába. E kimutatás adatai — a mennyire a naponkint csak egy­szer leolvasott vízállásokból következtetni lehet — már megfe­lelnek nemcsak arra a kérdésre, hogy a legmagasabb vízállások együttes beállásának és levonulásának esetében Gyománál mily magasságú maximalis vízállás lesz várható? Hanem arra is, hogy a folyók felső szakaszain kulmináló vizek mennyi idő alatt érkeznek le a gyomai szakaszra ? AB) alatti kimutatásban 61 napon át 5 helyen észlelt, összesen 305 vízállás van egybevetve. Az egybevetés eredményeinek könnyebb megérthetésére megjegyezzük, hogy «arányszám» alatt azt az arányt értjük, a melyben a felső szakaszok vízállásai állnak a gyomai szakasz vízállásaival, vagy is azt a számot, a melylyel a felső szakaszok közép vízállásait szorozni kell, hogy belőlük a gyomai vízállást megkapjuk. A «Va méteres kulmináczió időtartama» alatt azt az időt értjük, a mely idő alatt a vízállás magasabb volt, mint a kulini- nálásnál Уя méterrel alacsonyabb vízállás. «Árhullám» alatt azt a víztömeget értjük, mely egy bizo­nyos ideig tartó esőzés folytán a begyek közül megindul és végig hömpölyög hullámszerűen a folyóban. Külön árhullámnak azt vettük, melynek hatása a gyomai vízállásban is észrevehető volt. A kisebb árhullámokat figyelmen kívül hagytuk, és csak azokat vettük tekintetbe, a melyek Gyománál több mint 2 méter magas vízállást eredményeztek. Egy ártömeghez tartozó I-ső, II-dik sat. árhullámoknak azokat vettük, melyek Gyomára oly időben érkeztek, mikor az árhullám vize ott még nem apadt le 2 méteren alól. A szóban levő 4 folyó vízállásainak és ezek egymás közti, valamint a gyomai vízállásokkal való viszonyainak szemmel lát­hatóvá tételére elkészítettük а II., Ш., IV., V. és VI. alatt mellé­kelt 1881, 1884, 1885, 1886 és 1887-dik évi vízállások grafi­konjait. Egyebekre nézve bővebb felvilágosítás nem lévén szükséges, most már áttérünk a 305 vízállás egybevetéséből levont eredmé­nyek megismertetésére. Az 1884/7 évi vízállások időszerinti kimutatását (В. mel­léklet) tekintve, úgy az arányszámoknál, valamint a kulminá- cziók leérkezési idejénél és a Va méteres kulminácziók időtarta­mánál a legnagyobb szabálytalanság látszik létezni, melyből semmit sem lehet következtetni. — Tovább kellett tehát kutatni, és hogy a különböző magasságú vízállások közti viszony kitűn­jék, 1 méter magasságú rétegenként csoportosítottuk a kulmi­náló vizeket, ezen kívül árhullámonként is rendeztük, melyekből már kitűnik, hogy az egyes rétegek és árhullámok számadatai ámbár ingadozók, de csak bizonyos határok között, sőt az egyes csoportok átlagos értékeit tekintve, lehetetlen észre nem ven­nünk, hogy mindazokban bizonyos törvényszerűség nyilvánul. A vízállások jegyzeteiből és a B) alatt mellékelt kimutatás­ból különösen a következők tűnnek ki: a) A vízállások jegyzeteiből kitűnik, hogy a felülről jövő egy és ugyanazon magasságú, de rövid tartamú vizek alacso­nyabb, — hosszabb tartamú vizek pedig nagyobb magasságra emelik Gyoma körül az egyesült vizek felszínét. b) A kulminácziók Gyomára érkezésének idejét illetőleg «Az átlagok ismétlése» (B. melléklet II. kimutatás) ad felvilágo­sítást, melyből kitűnik, hogy noha az egyes kulminácziók egy­mástól nagyon eltérő időkben érkeztek le Gyomára, mégis, ha az egyes vizrétegek átlagait tekintjük, lehetetlen bizonyos törvény­szerűséget észre nem venni, mely úgy fejezhető ki, hogy a ma­gasabb vizek kulminácziói lassabban érkeznek le Gyomára, mint az alacsonyabb vizeké. Ugyanis 1884/7-dik években a 0 és + 2 méter közti vízállá­sok átlag körülbelől 2'2 nap alatt jutottak le Gyomára, a +2 és +3 méter közti vízállások 2‘8 nap alatt, — a +3 méteren felüli vízállások pedig 3'7 nap alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom