Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

32

A HÁRMAS KÖRÖS GYOMAI SZAKASZÁN VÁRHATÓ ÁRVIZMAGASSÁG KIPIJH ATOLÁSA.

Alig szükséges megjegyezni, hogy ez adatok nem absolut biztosságnak, mivel a vízállásoknak naponkint csak egyszeri feljegyzéseiből erednek, és igy a vízállás valóságos kulminácziója esetleg fél nappal korábban, vagy későbbeu állhatott be, mint a mely időről szól a feljegyzés; azonban minél több feljegyzés áll rendelkezésre, annál inkább kipótolódik ez a hiányosság. De bárha a leérkezési idők nem is absolut biztosak, mégis világosan kitűnik belőlük, hogy az alacsonyabb viz árhullámjának kulminácziója gyorsabban halad lefelé, mint a magas vizeké, nyilván azért, mert az alacsonyabb viz szükebb mederre lévén szorulva, tömegéből semmit sem hagyhat hátra valamely félreeső helyen, és igy összes tömegével halad lefelé; mig ellenben a magas viz tömegének egy része az elvágott meder-kanyarokban, és a hul- lámtéreken elterülvén, oly mértékben és addig, mig szétterülése tart, előhaladásában hátramaradást szenved és igy a folyó alsó helyeire csak később érkezik le, elkésésével a kulmináczió befejezését is késleltetvén.

e) Ha a gyomai kulminácziónak nem egyedül csak a legmagasabb pontját, hanem annak Va méteres vastagságát tekintjük, és azt keressük, hogy ez a Va méteres magasság mennyi ideig tartott, úgy találjuk (BJ melléklet H. kimutatás) hogy általában véve a magasabb vizek V2 méter vastagságú kulminácziója tovább tartott, mint az alacsonyabb vizeké; még pedig :

Megnevezés

Hány eset közül

minimum

maximum

átlag

nap

A 0 és -f- 1 m. közti vízállásnál

2

4

9

6-5

« 1 « 4- 2 « « «

i6

3

9

5-9

«-(-2 1 + 3 • « «

7

4

и

7-1

« 4- 3 méteren felül

6

4

20

9-0

Megjegyezzük, hogy 61 árhullám közül csak 31 árhullámnál volt megállapítható a Va méteres vastagságú kulminácziónak időtartama; mivel a többi esetekben az árhullámok egymást vagy már utolérték, mielőtt az előbbi árhullám Va méterrel leapadt volna, vagy pedig a következő árhullám már nem emelkedett fel Va méternyire az előbbi vízállás felett.

d) Az arányszámok azt bizonyítják (B) melléklet H. kimutatás) a mit egyébiránt, már a b) pont alatt elmondottakból is lehetett sejteni, hogy minél alacsonyabb vizek indulnak meg felülről, annál nagyobb arányban kell, hogy leérkezzenek a gyomai szakaszra, a nagyobb vizekből pedig — nagyságuk arányában — több és több maradoz hátra a hullámtereken, és igy kisebb arányban mutatkoznak Gyománál.

Ugyanis:

a 0 és -{-1 m. közti vízállásnál az arányszám 2’94

a +1 « +2 (i «

«

«

«

2-31

a +2 « -)-3 « «

«

«

<(

1-96

a +3 méteren felül

«

((

«

1-51

azaz minél nagyobb a felső vizek magassága, annál kisebb arányban mutatkoznak Gyománál.

e) Az arányszámoknak árhullámok szerinti kimutatásából az tűnik ki, (B) melléklet Ш. és IV. kimutatás) hogy 1884/7. években 3 méteren felüli vízállásra csak az I—IV-dik árhullámnál emelkedtek fel a vizek, a többi árhullámok pedig kisebb vízállásoknál mutatkoztak, a melyek minthogy veszélyt nem okoznak, a további konbinácziókból kihagyattak.

f) Az tűnik ki továbbá, (BJ melléklet III. és IV. kimutatás) hogy az I-ső árhullám legtöbbnyire kisebb magasságra emelkedett Gyománál mint a II. és III. árhullámokkal érkező vizek. E jelenség oka abban rejlik, hogy az első árhullám üres medret talált, mig a következő árhullámok többnyire előbb érkeztek le Gyomára, még mielőtt az előbbi árhullám víztömege egészen lefolyt volna Gyománál, és igy nagyobb magasságra is kellett emelkedniük.

g) Tekintetbe véve, hogy:

a Berettyó maximális vízállása 1881. évi márcz. 15-én: 4-40 m.

a Sebes-Körös « « 1887. « május 22-én: 4Ю6 «

a Fekete-Körös « « 1881. « márcz. 31-én: 6'79 «

a Fehér-Körös « « 1887. « május 22-én: 6'22 «

volt, tekintve továbbá, hogy a legmagasabb vízállások együttes beállásának esetében az összes vizek közép vízállása : 440

~ + 4-06 + 6-79 + 6-22

— __ 4-64 m

4

lenne és feltéve, hogy ennek a maximális vízállásnak megfelelő víztömeg az I-ső árhullámmal érkeznék Gyomára, akkor az (B) melléklet IV. kimutatás) 1 '49 arányban mutatkoznék Gyománál, vagyis: ez esetben 4'64 X 1 '49 = 6‘91 méterre emelkednék a vizszine; ha pedig a II-dik árhullámmal érkeznék: 4*64 X 1 ‘55 = 7*19 méter magasságot érne el Gyománál; miután pedig az eddigi legmagasabb vízállás Gyománál 6‘57 méter volt, a várható maximális vizszin emelkedés első esetben 34, második esetben pedig 62 centiméter lenne.

Ezen számoknak azonban bizonyos mértékben tulnagyok- nak kell lenniök, mivel a B) melléklet IV-dik kimutatásából világosan kilátszik, hogy az arányszámok annál kisebbek, minél magasabbak a vízállások; a 4 méteren felüli vízállásnál tehát kisebb arány számok jönnének létre, mint a 3 és 4 méter közti vízállásnál létre jöttek, és ennélfogva kisebb magasságok állnának be a maximális vizek együttes beállta esetében, mint a mennyi itt kiszámíttatott.

4. §.

Megállapítása annak az aránynak, a melyben a szóban levő folyók felső szakaszairól másodperczenkint lefolyó víztömegek megfogynak, mig a gyomai szakaszra leérkeznek.

A dolog természetéből önként következik, hogy a vízállásokból levont következtetések csak akkor volnának biztosaknak tekinthetők, ha az egyenlő magasságú vízállásoknak a szóban levő folyók mindegyikénél egyenlő magasságú víztömegek felelnének meg; ámde ez a Körösökről sem mondható, annál kevésbbé a Berettyóról. Tulajdonképen mindegyik folyónak minden vízállásánál előbb megkellett volna állapítani azt az arányt, a melyben annak a vízállásnak megfelelő víztömeg áll a többi folyók- nál ugyanakkor észlelt vízállások tömegeivel szemben; ámde ez eljárással szerfelett kombinálttá vált volna az egész kutatás, és ennek kikerülése végett csak a Berettyó vízállása redukáltatok egy harmadra, feltételezve, hogy a Berettyó vízállásainál körülbelül csak egyharmada foly el annak a víztömegnek, mely ugyan