Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
48 A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE. az átmetszések képződése hátrább maradt a tokaji és szegedi szakasznál és minden esetre kívánatos volna oda törekedni, hogy e hátramaradás jövőre megszűnjék. De hogy ezt öntudatos czélszerüséggel teltessük, előbb ismernünk kell azokat az okokat és helyi körülményeket, melyek azt eredményezték összegükben, hogy a közép Tisza fejlődése e két tekintetben leghátrább maradt. Midőn azonban ez okok után kutatunk, több oly hézagokra találunk eddigi adatainkban, melyek előbb kitöltendők volnának újabb terjedelmes felvételekkel, mielőtt biztos feleletet adhatnánk a felvetett kérdésre. De ezeknek a felvételeknek majd csak akkor fog az ideje elérkezni, mikor az egész Tisza fejlődése részletes és kimerítő tanulmány alá fog vétethetni. Addig pedig, mig e sok időt és munkát igénylő felvételek a vízrajzi osztály által meg fognak ejtetni, meg kell elégednünk azzal a csekélyebb mérvű tájékozással is, melyet képesek a már meglevő adatok is nyújtani. A Il-ik rajzlap 2-ik ábrájából kitűnik, hogy a 0 és + 5 méter alatti keresztszelvények középmélysége: A tokaji szakaszon a 3-ik és 4-ik szelvények, vagyis Vörösmart körül, továbbá a 16-ik szelvénynél Tokaj felett, a 21-ik szelvénynél Dada előtt, a 27-ik szelvénynél Szederkény körül, a 31 ik szelvénynél Keszinél, a 33. és 37-ik szelvények közt, azaz Ároktőtől lefelé a tokaji szakasz végéig fogyott a szelvény középmélysége. Ezek közül a 3., 4., 21., 27. és 31-ik szelvényeknél semmi különös feltűnő helyi körülmények nem látszanak. A 16-ik szelvényben tapasztalt mélységfogyás azonban összefüggeni látszik azzal a helyi körülménynyel, hogy e szelvénynél a jobb oldal nyílt ártérnek van hagyva és e szelvény alatt ömlik be a Bodrog a Tiszába (IV-ik rajzlap). A 33. és 37-ik szelvényeknél szintén az a körülmény vehető észre, hogy a jobb oldalon nyílt és igen széles ártér van hagyva. A szolnoki szakaszon fogyott a szelvények középmélysége a 0 és 2 szelvények közt, vagyis a szakasz kezdete és Puszta-Domaháza közt, továbbá a 6-ik szelvénynél Abádszalók és Kis-Köre közt, a 9-ik szelvénynél Tisza-Bura és Süly közt, a 16-ik szelvénynél Puszta-Balla felett, a 4-ik szelvénynél Tisza-Várkony alatt, a 64k szelvénynél Mai tfő felett, a 81 ik szelvénynél Tisza-Földvár alatt, a 13’-ik szelvénynél Tisza- Kürt alatt, végül bár a 0 viz alatti középmélység 5—11 centiméternyit mélyedt, de a +■ 5 méter viz alatti szelvény mélysége egy méternél többet fogyott a 16’ és 17 ’-ik szelvényeknél, azaz Tisza-Sastól a szakasz végéig. Ezen szelvények közül a 6., 9., 16., 4’, 8’ és 13’-ik szelvényeknél az eddigi adatokból semmi különös helyi körülmény nem titnik ki, ellenben a szakasz kezdetén levő 0—2 szelvényeknél a jobb oldalon igen széles nyílt ártér van hagyva, úgyszintén a 64k szelvénynél is a jobb oldal nyílt ártér, a 16’—17’-ik szelvényeknél pedig mindkét oldalon széles, nyilt ártér létezik. A szegedi szakaszon fogyott a szelvények középmélysége a 2—5-ik szelvények közt Csongrád és Szegvár közt, a 9-ik szelvénynél Külső-Anyás mellett, a 14—16-ik szelvények közt Algyő és Tápé közt, a 18G és 22-ik szelvények, azaz Rácz- keresztur és Szanád közt, a 28-ik szelvénynél Petrovoszelló alatt és a 38-ik szelvénynél Rudolfsgnád mellett. E szelvények közül a 9. és 28-ik számú szelvényeknél mutatkozó fogyása a középmélységeknek nem látszik összefüggésben lenni az eddig ismert adatokkal. A 2. és 5-ik számú szelvények közti mélységfogyás azonban összefüggeni látszik azzal a körülménynyel, hogy a Kőrös beömlése alatt fekszik és a mélység megfogyását valószínűleg a Kőrös hordalékának lerakódása okozza. A 14—16-ik szelvények a Maros beömlése felett feküsz- nek és úgy látszik, mintha a Maros beömlése feltartaná a Tisza vizének lefolyását és az ebből származó sebesség csökkenés miatt ejtené le a Tisza iszapjának egy részét e szakaszon, a 18u—22-ik szelvények a nagy fejlődésben levő vedresházi 90-ik számú hosszú átmetszés alatt feküsznek és valószínűleg a Maros hordaléka is itt rakódik le, a 90-ik szánni átmetszésből elmosott földtömeg egy részével együtt, a 38-ik szelvénynél a jobb oldalon széles nyilt ártér van. Azoknak a keresztszelvényeknek helyi körülményeiből tehát, melyeknél úgy a 0 mint a -f- 5 méter alatti középmélységek, nagyobb kosszaságokban, fogyást mutatnak, úgy látszik eddigi adataink szerint, hogy azok összefüggésben állnak a mellékfolyók beömlésével és a nyíltnak hagyott árterek tulnagy szélességeivel. De miután a középmélységek egymagukban nem döntők a szelvények fejlődésének megítélésére, szükséges még kutatás alá vennünk a 0 és + 5 méter vízállások alatti keresztszelvények területeinek változásait is. Ezekre nézve pedig úgy találjuk, hogy A tokaji szakaszon fogytak a keresztszelvények területei a 3. és 4. szelvények közt, vagyis Vörösmart körül, továbbá a 27. szelvénynél Szederkény körül, a 34—36 szelvényeknél, azaz Dorogma és Tisza-Füred közt. Összehasonlítva a fogyásban levő szelvényterületek helyeit azokkal a helyekkel, hol a középmélységek fogytak, úgy tapasztaljuk, hogy nem mindenütt fogyott a szelvény területe ott, a hol a középmélység fogyott. Csupán azokat a szelvényeket tekintve pedig, hol a középmélységgel együtt a terület is fogyott, a hol tehát a meder fejlődése legkedvezőtlenebbnek mutatkozik: az eddigi adatokból a 3., 4. és 27. sz. szelvényeknél semmi különös helyi körülményt észre nem vehetünk, melylyel a kedvezőtlen fejlődést összefüggésben levőnek lehetne gondolni. Csupán a 34., 35. és 36. szelvényeknél tlinik fel az, hogy itt a jobb oldalon igen széles hullámtere van a Tiszának. A szolnoki szakaszon fogytak a keresztszelvények területei az 1. és 3-ik szelvényeknél, azaz a szakasz kezdete és Tisza- Szőllős közt. A 2. szelvénynél mutatkozott ugyan egy kis területbővülés, de mivel e szelvényben a középmélységek megfogytak, e szelvény területének csekély bővülése figyelmen kívül hagyható. Fogyott továbbá mindkét keresztszelvény területe a 10’-ik szelvénynél Uj-Kécske felett, a 16’ és 17’ szelvényeknél, vagyis Tisza-Sastól a szakasz végéig szintén fogyás mutatkozik. E szakaszban is azt tapasztaljuk tehát, hogy nem mindenütt fogytak a szelvények területei, a hol azoknak középmélységei megkevesbedtek. Csupán azokat a szelvényeket tekintve, hol a szelvény- területek a középmélységekkel együttesen megfogytak az 1—3 valamint 16’ és 17’-ik szelvényeknél, azaz a szakasz kezdetén és végén a Tisza jobb oldalán igen széles hullámtereket találunk.
