Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

A vízrajzi osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről.

о

mely körülmény 1—2 decimeter különbséget is okoz a mércze egész hosszában.

3. A vizmérczék 0 pontjául a Dunán az 1834-ik évi, a Tiszán pedig az 1842-ik évi kisvizszin volt annak idejében megállapítva. Idővel azonban úgy a Dunán, mint a Tiszán ezeknek a 0 pontoknak magasságai nem lettek mindenütt betartva.

Az idők folytán beállott kisebb-nagyobb változások a következő okoknak tulajdoníthatók:

a) A közbejött kisebb vízállás miatt a mércze 0 pontja lejebb tétetett.

b) Áthelyezés alkalmával a távolság nem vétetett tekintetbe.

c) A mércze kijavítása vagy kicserélése alkalmával történt hiba később nem lett kijavítva.

cl) A kisebb magassági különbözetek pedig a mércze sülyedésében, ferdeségében, vagy a fixpontok különbözőségében lelik magyarázatukat.

4. A vizmérczék 0 pontjainak magasságára nézve általánosságban az a kérdés merül fel, hogy a folyó hoszszelvényé- ben mely vonalra, vagy mely már téuyleg létezett és ismert vizszinre helyezzük a mérczék 0 pontjait?

E kérdésnél, a mi viszonyaink között, következő vonalak jöhetnek szóba:

a) A legnagyobb vizszin.

b) A várható fenékvonal.

c) A legkisebb vizszin, és

d) Az 1834., illetve 1842-iki Vásárhelyi-féle kisviz.

A legnagyobb vizszintő), mint 0 ponttól lefelé való leolvasásnak előnyeit és hátrányait mérlegelve, kitűnik, hogy eltekintve a nagyvizszin-vonal főelőnyeitől, melyek azonban a kisvizszin által is elérhetők, habár nem is oly közvetlenül, hátrányai miatt, 'de különösen azon körülmény folytán, hogy ez a gyakorlattal és a megszokással ellenkezik, a mi a hajózásnál különösen tekintetbe veendő, a nagyviz- szin magassága nálunk nem fogadható el a vizmérczék 0 pontjául.

De a várható fenékvonal sem fogadható el a vizmérczék 0 pontjául, különösen azért, mivel folyóink, legkivált a Tisza, még fejlődésben vannak és elég adatunk nincs hozzá, hogy a várható és kiegyenlített fenékvonalat előre meghatározhassuk.

Úgyszintén az eddig tapasztalt legkisebb vizszin sem fogadható el 0 pontul; mivel folyóink nagy fejlődése folytán valószínűleg még nagy változások fognak beállani a kisvizek magassági és esési viszonyaiban, és a legkisebb vizszin elvéhez mereven ragaszkodva, csakhamar egy másik kisebb viz- szint kellene a 0 pontok vonalául felvennünk; de különben is sem a Dunán, sem a Tiszán nem voltak a kisvizek újabb időkben rendesen felvéve, hanem csak a mérczékről voltak leolvasva, a melyek pedig nem eléggé megbízhatók.

Legczélszerübb tehát továbbra is megtartani a szabályozás megkezdése előtt megállapított — úgynevezett Vásárhelyiféle — kisvizszint a vizmérczék 0 pontjául; vagyis a Dunán az 1834-ik, a Tiszán pedig az 1842-ik évi kisvizszint. Nevezetesen a következő okok teszik ezt czélszeríivé:

o) Mind a két megnevezett kisvizszin a szabályozás előtti időkben vétetvén fel, a rajtuk alapuló vizmérczék adatai legközvetlenebbül mutatják a folyó medrének fejlődését, vagy elfajulását, és minden változást, a mit a folyó működése és a szabályozás hatása a mederben előidéz.

ß) Úgy a múltban, mint ez idő szerint is, a vizmérczék adatai az 1834., illetve az 1842-ik évi vizszinekkel vannak általában véve összefüggésben. E vizszineknek megtartásával tehát az eddigi észlelések legkevésbé fognak változást szenvedni.

y) A közönség már szokva van az eddigi vizmérczék adataihoz; a mi úgy a nagy, mint a kis vízállásnál, amott a védekezés, itt a hajózás szempontjából igen lényeges előny. Végül

d) Eendszeresen fixirozott más kisvizszin ez ideig még nincs megállapítva.

5. Általános javaslat a dunai és tiszai vizmérczék rendezéséről. A Duna és Tisza folyóban fennálló vizmérczék helyszíni bejárása alkalmával tapasztalt hiányok megszüntetése czéljá- ból: a vizmérczék számára és beosztására, valamint szerkezetére és kezelésére nézve általánosságban a következők javasoltalak:

a) A vizmércze-állomások száma. Valamely folyóban a vízállások észlelt adatai az illető vizszinesés vonalát annál pontosabban adják, minél sűrűbbek az észlelési helyek, vagyis a vizmérczék. Azonban a gyakorlati kivihetőség és költségkímélés tekintetéből, vagyis: hogy mely vizmérczék, illetve mércze-állomások tartandók fenn, vagy hagyandók el a régiek közül? és hogy hol állítandó fel új mércze-állomás? a következők szolgálhatnak irányadóul:

Úgy helyezendők el a vizmérczék, hogy a kisvizszin- esés változásainak megfeleljenek, azaz a kisvizszintörés pontjainál állitandók fel.

Továbbá vizmérczék állitandók a folyó jellegének nagyobb változásainál; a szabályozási vonalon felül a folyó oly helyén, a honnan az alsó szakaszon bekövetkező áradás még elég korán jelezhető, és a mellékfolyók beömlésénél.

Tekintetbe veendő azonkívül, hogy a mérczék lehetőleg egyenlő távolságban legyenek egymástól, hogy lehetőségig a községekben legyenek felállítva, hol helyben lakó mércze- jegyző alkalmazható, és hogy lehetőleg kevésbe kerüljön az észlelés és fentartás.

E körülményeknek a Dunán és Tiszán a mellékelt kimutatásban foglalt vizmérczék felelnek meg, melyek mint általános jelentőségű elsőrendű vizmérczék tekintendők, és mint ilyenek kell, hogy az állam tulajdonát képezzék.

Az ezeken kívül létező, inkább csak helyi jelentőségű mérczék másodrendű mérczéknek nevezhetők. Ebbe tartoznak : a jelenleg létező állami mérczék közül azok, melyek az elsőrendű mérczék sorából kihagyattak, de fentartásuk továbbra is kívánatos, továbbá azok: melyek az illető folyamszakaszon folyamatban levő szabályozás miatt egy bizonyos ideig szükségesek, vagy észlelésük külön költségbe nem kerülnek, úgyszintén azok az állami vizmérczék, melyek a folyó valamely szabályozási szakaszán, részletes tanulmány végett, vagy hajózás szempontjából felállittatnak; végül minden magánmércze, a melyről a vízállás rendesen jegyeztetik.

Ezen két osztályzaton kívül vannak még az árvízi mérczék, melyekről csak bizonyos esetekben, különösen a nagy- viz beálltával jegyeztetik a viz állása.

Ezek előbocsátása után javaslatba hozatott:

a Dunán összesen 34 elsőrendű vizmércze, melyek az állam által fentartandók, nevezetesen:

6 olyan mércze-állomás, hol az állam jelenleg nem a saját mérczéjéről jegyezteti a vízállást, és igy az állam költségén új mércze állítandó fel;