Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
6 A VÍZRAJZI osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről. 4 olyan mércze-állomás, hol jelenleg a magántulajdonban levő mérczékről magánosok által jegyeztetnek a vízállások ; a hol tehát az állam költségén szintén új mérczék állitandók fel; 7 olyan mércze-állomás, hol jelenleg sem állami, sem magán-mérczék nem léteznek, de általános fontosságuknál fogva egészen új mérczék felállítása szükséges; végül 17 olyan mércze-állomás, hol már jelenleg is vannak állami mérczék, melyek továbbra is fentartandók. Ellenben a jelenleg fennálló állami vizmérczék közül el lenne hagyandó az elsőrendüek közül 7 mércze, mely szám az egészen újonnan szervezendő mércze-állomások számával megegyezvén, tulajdonkép több elsőrendű állami vizmércze-állomás a Dunán nem lenne, mint jelenleg is van. Javaslatba hozatott továbbá: a Tiszán összesen 27 elsőrendű vizmércze, melyek az állam által lennének fentartandók, nevezetesen : 4 olyan már is létező állami{ mércze-állomás, hol a vizmércze jelenleg nem az állam tulajdona, és igy vij állami mércze állitandó fel; 4 olyan már létező magánmércze-állomás, hol azok helyett az állam által uj mérczék állitandók fel; 5 olyan mércze-állomás, melyek az állam által egészen újból szervezendők ; végül fentartandók továbbra is a már fennálló régi állami mérczékből 14. Ellenben el lenne hagyandó a jelenleg fennálló állami vizmérczék közül az elsőrendüek sorából 5 mércze, mely szám | szintén megegyez az egészen újonnan szervezendő mércze- állomások számaival, és igy a Tiszánál sem lenne jövőre több elsőrendű állami mércze-állomás fentartva, mint eddig volt. b) A vizmérczék 0 pontja jövőre is arra a magasságra helyezendő, mely ez ideig általán véve gyakorlatban volt, t. i. a Dunán az 1834-dik, a Tiszán az 1842-dik évi kis- vizszin magasságára. A jelenleg fennálló vizmérczék, melyek nem ezen magasságon állanak, általában visszahelyezendők úgy, hogy 0 pontjaik az elfogadott kisvizszin vonalában legyenek. Azonban a Dunán a drenkovai és orsovai mérczék 0 pontjai kivételesen nem változtatandók meg két okból: 1- ször az alduuai hajózás szempontjából a megszokás miatt; 2- szor azért, mert 1856, illetve 1838-tól kezdve e két mérczé- ről a rendszeres feljegyzések állandóan a jelenlegi 0 pontra vonatkoznak. A 0 pontok tengerszin feletti magasságait illetőleg leg- czélszerübb lenne azokat a katonai fixpontok kottái szerint ; állapítani meg, de mivel a katonai fixpontok tengerszin feletti magasságai még nincsenek véglesen megállapítva: egyelőre j a régi folyamszabályozási kották szerint állitandók fel a viz- j mérczék 0 pontjai, de nem egy, hanem több ismert jóságu fixpontból kiindulva. c) A vizmérczék szerkesztésükre nézve háromfélék, úgymint: Úszó vizmérczék, melyeknél a beosztott lécz egy uszótestre vau erősítve és azzal együtt egy vezetékben függélyesen mozog. Álló vizmérczék azok, midőn a mérczelap függélyesen j van valamely szilárd tárgyhoz erősítve, és Fekvő vizmérczék, midőn a mérczelap a folyó partjának lejtőjére van fektetve, mely esetben a beosztás a lejtő foka szerint más és más. Költségkímélés tekintetéből jövőre is, mint eddig, általában csak a két utóbbiról lehet szó. Mindkét rendszerű vizmérczénél az alépítményt, a melyre a mérczelap ráerősittetik, a helyi viszonyok határozzák meg, és igy általában csak magára a mérczelap minőségére tétetett javaslat; még pedig tekintettel a tartósságra javaslatba hozatott, hogy az elsőrendű mérczéknél a mérczelap zománczozott öntöttvas legyen, mely nagyobb tömegben gyártva sokkal csekélyebb költségtöbbletbe kerül, hogy sem az — a famérczékkel szemben — tekintetbe jöhetne. b’ekvő mérczéknél, a mennyiben a lejtőt más helyi körülmények határozzák meg, öntöttvas helyett kovácsoltvas-lemez vagy vaslécz volna használható, melyen a követelt nagyobbközü beosztás kivágásokkal vagy kiálló szegekkel volna megjelölendő. Bármily anyagból készíttessék azonban a mérczelap, mindenkor lényeges és elengedhetetlen kellék gyakorlati szempontból, hogy minden vizmércze-állomáson, a mércze közelében egy állandó magassági fixpont határoztassék meg és ott, hol erre elég alkalmas s könnyen feltalálható pont nincs, oda e czélból egy nagyobb méretű kő vagy vas fixpont helyeztessék le. d) A vizmérczék és vízállások jegyzésére nézve általában szükséges: a vizmérczék történetének és a vízállásoknak gyűjteményes s áttekinthető összeírása, amaz a vizmérczék, emez pedig a vízállások törzskönyvének rendszeres vezetése által érhető el. A vizmérczék törzskönyvében minden vizmérczére vonatkozólag a múltban történt, s jövőben történő minden változás, mely a mércze helyére s 0 pontjára vonatkozik, továbbá mindazon adatok, melyek a mércze állapotára s ezek folytán a leolvasásokra befolyással bírnak, bejegyzendők és nyilvántartandók. A vízállások törzskönyvei a vízállások gyűjteményes összeírására szolgálnak, és pedig az elsőrendű állami mérczékre nézve külön könyv vezetendő a dunai, és külön a tiszai vízállások bejegyzésére, azonkívül külön a mellékfolyók egy- egy csoportjára is, a másodrendű és árvízi mérczék adatai szintén külön könyvbe vezetendők be. A vizmérczék és vízállások törzskönyveinek vezetése a vízrajzi osztály feladata és a vizállások törzskönyveinek lapjai a vízrajzi osztály évi kiadványaiban rendesen közlendők. A vizállási adatok — a törzskönyveken kivlil — még áttekinthető rajzokban is kitűntetendők, melyeket az illető folyammérnöki hivatalok állítják össze évenkint és csoporton- kint úgy, mint eddig. e) A vizmérczék fentartása, valamint közvetlen ellenőrzése — mint ez ideig is — annak a folyammérnöki vagy állam- éjjitészeti hivatalnak legyen a feladata, melynek területén van. Ebből kifolyólag a mérczén történő minden oly változás beálltával, mely a leolvasásra bármily tekintetből is befolyással van, kötelessége az illető hivatalnak a mércze magasságát idejekorán ellenőrizni, de az ilynemű változások beállta nélkül is szükséges az elsőrendű mérczéknél a 0 pontnak magasságát minden 2 évben egyszer lemérni és a nagyobb változásokat a vízrajzi osztálynak bejelenteni. /) A vizállások jegyzése a mércze-állomáson lakó felvigyázó által, vagy — ilyennek nem létében — egy e czélból megbízott egyén (mércze-jegyző) által teljesítendő, és pedig az elsőrendű mérczéknél naponkint kétszer olvasandók le és
