Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
4 Л vízrajzi osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről. Úgyszintén nem lehetett a Duna vízmennyiségének megállapítását sem a múlt évben megkezdeni, mivel előbb ki kellett a vizemésztésre alkalmas helyeket választani, a minek megtörténtével e folyó évben már úgy a dunai vízállások összehasonlítása, valamint a Duna vizemésztésének megállapítása befejezhető lesz a dunai árvizek lefolyási viszonyainak tanulmányozása czéljából. A Kettős- és Hármas-Kőrös vizmütani felvételei, melyek e folyók fejlődésének későbbi tanulmányozkatása végett voltak szükségesek, a gyulai kir. folyammérnöki hivatal közreműködésével végre vannak hajtva. A gyomai szakaszon várható árviz-magasságot azonban még néni lehetett megállapítani, mivel az ahhoz szükséges magasabb vizek tavaly őszszel nem jelentkeztek. A Szolnok-Csongrád-Tisza-balparti ármentesitő-társulatnak a közép Tisza elfajuló állapotára vonatkozó panasza kimerítően megvizsgáltatott, és a talált eredmények „A közép Tisza fejlődése“ czim alatt részletesen ki vannak mutatva. A Balaton vizszinének kezelésénél tekintetbe veendő körülmények és adatok részletesen tanulmányoztattak és az elért eredmények alapján, a Balaton vizszinének jövendő kezelésére nézve javaslat tétetett. Végül: a külföldi hidrogratiai intézetek közül a csehországi, svájczi és badeni intézetek szervezeteit és eljárásait a vízrajzi osztály részletesen megismertette. Ez nem tartozott ugyan a vízrajzi osztály tavalyi teendői közé, de felette czél- szerünek tartottam a külföldi hasonczélu intézetek szervezetének és eljárásának tanulmányozását, illetve megismertetését, hogy belőlük mindazt, a mi nálunk is haszonnal alkalmazható, megismerjük és esetleg alkalmazzuk. A fentiekben röviden elősorolt vizsgálatok és tanulmányoknál követett eljárások módozatait és a múlt évi munkásság eredményeit külön mellékletekben kimerítően megismertetvén, ezeknek kivonatait a következőkben van szerencsém mély tisztelettel előadni. I. Vizmérczék rendezése a Dunán és Tiszán. A folyóvíz felszínének folytonos változásában, vagyis az áradás és apadásban tükröződik vissza a folyóvíz egész életműködése, miután mindama változások, melyek a folyó medrében végbemennek és a melyek a folyóra és annak úgyszólván életjelenségeire bármi tekintetben hatással vannak, — végeredményükben — a vízállásokban mutatkoznak. E körülmény teszi a folyók tanulmányozásánál legelső és legfőbb szükséggé a vízállások folytonos s összefüggő ismeretét. Nem terjeszkedve ki e helyen a vízállások statisztikai gyűjtésének rendkívül fontos és a gyakoilati életben messze kiható hasznosságának részletezésére, a vízállások állandó jegyzése általán véve nélkülözhetetlen: a folyón történő minden védelmi, szabályozási, hajózási s más hasznosítási munkálatok tekintetéből; de a dolog természeténél fogva a vízállások feljegyzésének haszna csak úgy lesz elérhető, ha az évek hosszú során át folytonosan és lelkiismeretesen gyüjtetik. A vizmérczék nagy fontosságánál fogva történt, hogy hazánkban is az e század első felében megindult folyamszabályozási, illetve vizmütani felvételeket — úgy a Dimán, mint a Tiszán azoknak rendszeres felállításával kezdték meg; ezek a vizmérczék azonban több körülmény közreműködése folytán egész a legutóbbi időkig többé-kevésbé hézagos adatokat nyújtanak; de még az ekként begyült, különben igen becses adatok sem voltak eddig rendszeresen összeállítva, illetve feldolgozva. A múlt évben felállított vízrajzi osztálynak lett egyik feladatául kitűzve: a vizállási adatoknak összeállítása és rendszeres feldolgozása, s általában a vizmérczékre vonatkozó adatok gyűjtése úgy a múltban, mint jövőre nézve; sőt tekintve a tárgy nagy fontosságát, már az első évi teendők közé felvétetett : a meglevő mérczék törzskönyvéhez szükséges adatok összegyűjtésének megkezdése, s a még felállítandó vizmérczék iránti javaslattétel. Ennek megfelelőleg az elmúlt év folyamán a vízrajzi osztály legelsőbben a Dunán és Tiszán jelenleg már létező vizmérczéket vizsgálta meg a helyszínén, és az ezekre vonatkozó adatokat összegyűjtötte; melyekből a következők tűntek ki: 1. A létező vizmérczék számát tekintve, oly vizmérczék, melyekről a vízállások ez idő szerint rendesen jegyeztetnek, fennállanak : A Dunán: az állam tulajdonában ....................................25 állami közeg által észlelt magánmércze ... 4 nem állami közeg által észlelt mércze . . . 11 összesen 40 vizinércze. A Tiszán: az állam tulajdonában .....................................19 állami közeg által észlelt magánmércze . . 4 nem állami közeg által észlelt magánmércze . 9 összesen 32 vizmércze. Azonban a mérczék helye, illetve a mércze-állomások egymástóli távola igen változó; a mennyiben a folyó némely szakaszán igen siirüu, másutt pedig igen távol vannak az egyes állomások egymástól; de ettől eltekintve, a vizszin-esés változásainak sem felelnek meg mindenütt a mércze-állomások jelenlegi helyei. 2. A vizmérczék kezelésének hiányai, melyek még ez idő szerint is, de még inkább a múltban, bizonytalanná teszik az észlelés adatait, általánosságban a következők: a) A meglevő vizmérczék legnagyobb részénél, a kis- vizek észlelésére, esetről esetre ideiglenesen levert lécz szolgál ; minthogy kis vízállásnál — különösen a Tiszában — több mércze már szárazon marad; ezenkívül a legnagyobb vizek leolvasása is több állomáson ilyen pótléczen történik. b) Csökkenti a vízállások feljegyzéseinek használhatóságát ama körülmény is, hogy — egynéhány főbb mércze kivételével — a mércze 0 pontjának mikor és mily módon való változásai — a fennállás óta — nem tudhatók kellő biztossággal. c) A lejtősen fekvő vizmérczék általánosságban nem a beosztásoknak megfelelő lejtőben feküsznek, és több mellék- állomáson a függélyes vizmérczék is ferdén vannak felszegezve,
