Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 75 lényegesebb tünemények okát keressük, valamint a keresztül vitt munkálatok hatását minden egyes fentemlitett tényezőre tanulmányozzuk és ezek összeségéből a következtetéseket meg- teszszük. Ezen eszmemenetet követve, a felső Rajna hidrológiai tanulmánya a folyó beléletének egyes tényezőit, a szabályozás előtti állapotot tüzetesen ismerteti. A felső Rajnának Baseltől a hesseni határig való részletes helyzetrajza a szabályozás előtti -(1817—28.) évekből mutatja annak szabályozás előtti állapotát, és az azokba rajzolt szabályozási tervvonalakat. Ugyanezen rajzlapok alsó felében ugyanezen részeknek szabályozás utáni állapota foglaltatik, a mi az összehasonlítást a lehető legtökéletesebb módon megengedi. A folyamviszonyok szabályozás előtti állapotának tárgyalásában előbb a mederkanyarulati — szigetképződési — és általán a meder helyzeti alakulásának jellege van leírva. Ezen alakulások főjellege szerint vau a folyó három: felső, közép és alsó szakaszra osztva, és ezek mindegyikének jellege részletesen tárgyalva. A folyó hoszszelvényében tükröződik vissza a folyó eleven erejének folytonos működése és törekvése az egyensúly állapota felé. Az elszélesedésekben lerakodó hordalék alul esés nagyobbodást idéz elő és eszközli ez által e lerakodások tova- mozditását. Az igen mély és sebes helyeknek mélyítő munkája, az azok alján képződő lerakodások folytán kompenzálódik. Ily módon, tekintettel a betorkolló mellékfolyók és azok lerakodásai által előidézett eséstörésekre, a Rajna hoszszelvény- görbéjének általános alakulása a talaj minőségéből és a hordalékból kimagyarázható. A folyó szabályozás előtti állapotának és jellegének fejtegetése után azon kérdésre tér át a leírás, vájjon a szabályozás meg nem történte esetén, az akkori állapotban, mint nyugalmi állapotban, megmaradt volna-e a folyó ? vagy ezen állapot, természetes utón szabályozás nélkül mily irányú fejlődést vett volna ? Ezen ezélból az egész Rajnavölgy geológiai alakulásából a felső rajuai nagy tómedenczék prehisztorikus időkben történt átszakadásától kezdve, érdekes geológiai fejtegetésben mutat- tatik be az egész Rajnavölgy és a Rajua medrének képződése. Ezen érdekes leírás végkövetkeztetése abban kulminál, hogy a szabályozás meg nem történte esetén a felső szakasz ugyan lemélyedett volna magától is, de ezen szakasz torrens és veszedelmes elfajulások által kiváló jellege mindinkább a felső Rajna középső szakasza felé terjeszkedett volna és annak még veszedelmesebb elfajulását okozta volna. Ezen szakasz második része a szabályozás hatásával foglalkozik. Ott, a hol a Rajna egy vadvizes, partokat szakgató, zátony és szigetekkel telt rendetlen folyó tulajdonságaival bírt, ma egy biztosított mederpartokkal, enyhe kanyarokkal és konczentrált középvizzel biró rendes meder képét mutatja. A folyamviszonyokra ható tényezők közül tehát a meder helyzeti és kanyarulati viszonyai, a keresztszelvény alakja és nagysága és a partok alakításában a szabályozás által lényeges és üdvös változás lett előidézve. Az egyes tényezőknek szerepe a szabályozás folytán beállott változással kiilön-kiilön lettek tanulmányozva, és pedig : Az igen számos átmetszések által a folyó lehető kiegyenesedése volt czélozva, az uj meder lehetőleg a régi sodor irányát követte, de átlag 1000 méteres sugáru görbéknél élesebbeket nem volt szabad alkalmazni. A felső Rajnaszabályozás előtt 353 6 km. folyószakasz az átmetszések által 1880. évig 272-8 kmre rövidült. A szabványos meder szélessége felül 200 métertől lefelé 300 méterig nagyobbodik. Ezen meder a középvizeket és a kisebb nyári árvizek egy részét még magába fogadja. Ezen szabályozott medren belül a sodor iránya a kisvagy árviz tartama szerint, különféle változásoknak van alávetve. A kavicszátonyok a folyó eleven erejénél fogva előre tolulnak és vándorolnak 300—600 métert is évenkint. Az új folyammeder képződéséről szóló igen érdekes fejezet alapos tanulmányozás alá veszi külön a kis-, közép- és nagyvizekre nézve azon összefüggést, mely az egyes vízállásoknál beálló hordalék mozgása, a keresztszelvény alakulása és az azt követő kanyarulati fejlődések közt, a számos tapasztalatból kifolyólag niegállapittatott és melynek sok következtetése általános érdekű és alkalmazású. Az árvízi szelvény és ártéri szélességekben határozott mértéket betartani a Rajnán sem volt lehetséges. Báravédgát rendszer aránylag nagy kiterjedésben és nagy összefüggő hosszakban van alkalmazva, azért az még sem teljesen összefüggő rendszer. Bár megvolt a törekvés már a szabályozás kezdete óta, a szabályozott mederrel közel párhuzamos és meghatározott szélességű éttérrel vonalozni a töltést, azért az ártér mégis helyenként egész 4000 méter széles. A tanulmány ezen viszonyok feltüntetésére az ártéri szélességeknek (nálunk is szokásos) rajzát mutatja be és azok alapján tett következtetéseinek végeredményeként konstatálja, hogy a felső Rajnán eszközölt szabályozás, a mi a természetes árterek elgátlását illeti, még igen rendetlen viszonyokat hagyott fenn. A számos átmetszés és egyébb szabályozási müvek össze- batását legélénkebben a hoszszelvény alakulása mutatja. Miután azonban a mederfenék szabályozása előtti állapotról teljes hossz- szelvény-felvétel rendelkezésre nem állt, azért ezen alakulás egyedül a szabályozás előtti időszaki vízállásokból volt tanulmányozható. E tekintetben a hidrografiai osztálynak, a VIII-ik fejezetben említett, régi vízállások feldolgozásáról szóló tanulmánya már is rendkívül hasznos anyagot szolgáltatott. A mederszelvény alakulásának hü tükre a kisviz lévén, a szabályozás előtti 1882-ig terjedő időszak 10—10 évi közökre osztatott. Ezen időközökből kikerestettek oly hosszabb ideig tartó állandó kisvizek átlagai, melyek lehető alacsony voltuk mellett a nyugalmi állapotot (Beharrungszustand) jellemzik és melyek egy kiválasztott közel állandó viszonyok közt maradt mérczén, lehetőleg ugyanazon vízállást mutatják. Ezen külön 10 évi időszakok kis vizállásainak táblázatos összehasonlítása a szabályozási előttivel tisztán mutatja: a kisvizeknek és ezzel a mederfenéknek fokozatos sitlyedését. Ugyanez grafikailag is keresztülvive, a szabályozási előtti kisviztől, mint tengelytől a különböző 10 évi időszakok fent jellemzett kisvizeinek emelkedését a tengelytől felfelé és sitlyedését a tengelytől lefelé rakva, az egyes helyeken beállt sülyedés haladását és mérvét érdekesen illusztrálja, egyszersmind a kisvizek általános sülyedését feltűnően mutatja. 10*
