Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ES ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETESE. 76 Az egyes helyeken igy kimutatott lényeges jelenségek mindegyike azután az azokat szülő okokra nézve alapos vizsgálat tárgyává tétettek. Egy átnézeti hoszszelvényben a fentemlitett szabályozás előtti és jelenlegi kisvizek berajzolva, a mederfenék sülyedé- sét és a kisvizesésviszonyok változását mutatja. Ennek a kisvizesés viszonyai változásának, mint lényegesen fontos külön tényezőknek tanulmányozására a szabályozás előtti kisvizesése, kilométerenkénti centiméterekben, egy tengelytől van az illető szakasznak közepén emelt függélyekre felrakva és görbével összekötve. Ezen esésgörbe a fentemlitett siilyedés és emelkedés grafikonja, valamint a szabályozás előtti és utáni kisviz hoszszelvények, egy oly tökéletes képet nyújtanak a folyamfenék változásáról, melynél tökéletesebbet alig lehet kívánni, és a melyből határozottan constatálható volt, hogy a folyó feneke a szabályozás óta általában mélyedéit és annak esési törései kiegyenlődésben vannak, tehát határozottan a nyugalmi állapot felé közeledik. Hasonló utón és fejtegetésekkel, a 10 évi időszak évi közepeinek összehasonlításából, szintén azoknak, főleg a felső szakaszban beállt lényeges sülyedései voltak kimutathatók. Miután a szabályozási tervezet főleg a meder és nem az árvizlefolyási viszonyok javítása szempontjából lett készítve, azért a tanulmány az árvizviszonyok mikénti változására nem terjeszkedett ki részletesen. De már az előbbiekből is látható, hogy a meder kellő fejlődésének helyein, a kis- és középvizeken kívül a siilyedés a nagyvizszinekre is kiterjedt. A Rajna kiegyenesitése folytán gyorsabban leérkező árhullámok a mellékfolyók árhullámaival most sem találkoznak kedvezőtlenebbül, mint azelőtt, miután a mellékfolyók hasonló kiegyenesitése folytán, azok árhullámjai szintén viszonylag gyorsabban érkeznek le, összetalálkozásuk tehát nem kedvezőtlenebb. A hidrológiai tanulmányozás utolsó szakasza azon kérdéssel foglalkozik, hogy miután a Rajnán a mederfenék alakulásában az egyensúlyi állapot még eddig teljesen be nem állt, a szabályozás hatása ezentúl mikép fog alakulni és a mederviszonyokat mily irányban fogja tovább fejleszteni? Az erre vonatkozó fejtegetések a már eddig elért viz- szinsülyedés és mederalakulások alapján és a mederfenéknek eddig is észlelt közel egyenletes mélyedéséből és az esésgörbe előre haladó kiegyenlítődéséből indulva ki, kimutatják, hogy ezen viszonyok általában ezentúl is hasonló alakulásra engednek következtetni. Az eddig elért folyamkiegyenesedés és vizszinsülyedé- sen kívül — mely a mederkiképződésnek csalhatatlan jele — a szabályozásnak azon főczélja is el fog éretni, hogy a folyammeder irányának állandósítása által azon rengeteg összegek meg lesznek takarithatók, melyeket a kanyargós folyó örökös támadásai elleni partvédezetek és az árvizgátak biztosítása végett, az örökös partszakadások szükségessé tettek. E mellett a rendetlen meder elzárt kanyarjainak gyors feliszapolódása által nagy területek fognak a megmüvelhetés- nek átadatni. Az árvizgátak biztosítása tekintetében pedig, melyeknél a nagymérvű partszakadások, folytonos töltésbelebbezéseket, áthelyezéseket és védmüveket tettek szükségessé, nagy összegeket emésztettek fel és még sem nyújtottak ez iránt állandó biztosságot, a szabályozott medernél ezen veszélyek a lehető minimumra lesznek és vannak nagyrészt már most is szorítva. Az előbbiekben elsorolt hidrológiai tanulmányozások eredményei végül egy végső magvas összeállításban vannak rövid kivonatban ismételve. Kiemeltetik egyszersmind, hogy az eddig rendelkezésre álló hidrológiai észlelésekből még egészen tökéletes tanulmány és teljesen biztos következtetések még nem voltak minden irányban adhatók. A hidrografiai hivatal feladata leend jövőben a jelzett irányban tovább haladni, és az észleletek tökélyesbülése, valamint szaporítása által a következtetések alapját és ezzel azok biztosságát is növelni. e) A szabályozás eszközei, módjai, a használt építmények szerkezete és hatása. A rajnaszabályozási monográfia többi terjedelmes fejezetei a szabályozási módok és építmények szerkezeteire, továbbá azoknak költségeire és az elért eredményekre vonatkoznak. A tanulmány ezen része mindazon építési módokat és szerkezeteket tartalmazza, melyek a Rajnaszabályozás kezdete óta használtattak. Leírja azok használatát és működési módját, valamint azok czélszerltségét. Kitünteti azon szabályozási módok czélszerütlenségét, melyeket a tett tapasztalatok folytán elejtettek. Kiemeli azokat, melyek czélszertteknek bizonyítván, ezentúl is használandók lesznek. Az építmények mindegyik neme (partbiztositás, átmetszés, párhuzamnál stb.) terjedelmes fejezetekben külön vannak tárgyalva és eredményük nemcsak az ottani viszonyokra, hanem általános érvénynyel bírnak. f) A szabályozás költségei. A monográfia ezen fejezete a Rajnaszabályozás költségeivel és annak tényleges hasznával foglalkozik. Ezen szakasz tárgyalási módja annál érdekesebb, mivel valamely folyó szabályozása által okozott költségek összes kimutatása egyáltalában nem könnyű feladat. De másrészt azon direkt és indirekt hasznot kimutatni, melyet a folyó szabályozás nyújtott, szintén nehéz, de háladatos feladat, főleg az érdekeltek és a nagy közönséggel szemben; mivel az ily szabályozásoknak haszna rendesen csak azok direkt és közelfekvő eredményei után Ítéltetvén meg, sokkal csekélyebbeknek látszanak, mint a minők azok tényleg. Az összes eredményt és hasznot alaposan és indokoltan kimutatni, ezen rajnai tanulmánynak egyik főczélja volt. A költségkimutatás első pontja az általános költség előirányzati összegeit mutatja ki. Eleinte a terv értelmében 1825-től a Baden nagyherczegség területén 50 év alatt befejezendő egész Rajnaszabályozásra összesen 15.000,000 márka lett volna fordítandó. Az együttes rajnaszabályozási terv készítésénél egy előleges teljes költségelőirányzat egyáltalán összeállítva nem volt, miután maga a munka természete és az arra ható számtalan tényező az eziránti kombinácziókat igen bizonytalanná tette volna. Hivatalos adatok nyomán ki vannak mutatva azon költségösszegek, melyeket a Rajnaszabályozásra 1817-től 1884-ig felhasználtak. És pedig azon költségek, melyek úgy magának a Rajnának tulajdonképeni szabályozására, valamint azok is, melyek az árvizgátak kijavítására és uj árvizgátak építésére kiadattak.
