Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
74 A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. lenebbül azon gyakorlati eredmények és azon tényleges haszon, melyet a hidrografiai működés és tanulmányozás közvetlenül a vízépítés gyakorlatának szolgáltat. A badeni hidrografiai hivatal 1885-ben megjelent terjedelmes tanulmánya a felső Rajna szabályozásának monográfiáját adja. Az alább következőkben ezen monográfia terjedelmesebben azért van ismertetve, mivel annak tárgyalási modora, | sorrendje és vezéreszméi általában olyanok, melyeket más hasonló monográfiáknál, az illető viszonyokhoz átalakítva, szintén lehet alkalmazni. A monográfia a folyó múltjáról, jelenjéről és várható > jövőjéről a lehetőséghez képest tökéletes képet nyújt, mely | úgy a szorosabban vett technikai, mint a gazdasági és kulturális mozzanatokra egyaránt kiterjeszkedik. Meg kell azonban már e helyütt is jegyezni, hogy a felső Rajna szabályozása — melyet e monográfia tárgyal — tisztán mederszabályozás és az elérendő végczél azon bajok megszüntetése volt, melyet az elfajult és folyton kanyargó folyó partszakadások és mederelfajulások által okozott. A Rajna árvizeinek lefolyási viszonyaira a szabályozás természetesen szintén üdvös befolyást gyakorolt, de ez nem volt a szabályozás főczélja. A töltésezések vagyis az ármente- sités érdekei nagyrészt külön vannak válva és munkálataik különállókig vitettek ki. Azért is a monográfia az árvizek viszonyaiban beállt változások és elért eredményekre nem terjeszkedik ki különös fontossággal, a miért is oly folyónál, hol főleg az árvizviszonyok fejlődésére fektetendő a fősuly, a badeni monográfia többi fejezete és tárgyalási modorának megtartása mellett még ez irányban külön volna kibővitendő. a) A felső Rajna-szabályozás monográfiájának czélja. Az országos rendek számára (Landesstände) a szabályozás múltjának, jelenjének és várható jövőjének lehetőleg teljes képét adni, a szabályozásra fordított összegeknek mikép történt felhasználását és a velük elért eredményt kimutatni, végre azon még szükséges munkákat kijelölni, melyek a szabályozás tökéletes befejezésére még szükségesek lesznek. De czélja e monográfiának azon számos vélemények és ellenvéleményekkel szemben, melyek a folyóviszonyok rosszabbodásáról el voltak terjedve, elfogulatlan és alapos vizsgálat alapján határozott véleményt mondani. Ezen czél elérésére szükséges volt a szabályozás okát, czélját és hatását együttesen tanulmányozni, e tanulmányozások eredményeiből azután a jövőre irányeszméket levonni. A tanulmányozás tárgyalási modorának alapeszméje: a múlt és jelen állapotnak, valamint a közben fekvő fejlődési stádiumok összehasonlitása volt. A következőkben közölvék a monográfia egyes fejezeteinek összevont ismertetései, főtekintettel azok tárgyalás modorára. b) A Rajna viszonyai általában: Bevezetésképen a Rajna völgyének általános képe van röviden bemutatva, annak egyes tagozottabb és egyöntetű részeinek jellege és természeti viszonyai leírva. Egyszersmind annak szabályozás előtti képe néhány általános vonásban, hisztóriai érdekesebb adatokkal illusztrálva vau kitüntetve és jelenlegi állapotnak általános képe bemutatva. c) A szabályozás történeti fejlődése. Tárgyalja a Rajna völgyének viszonyait a szabályozás előtt. A Rajna örökké kanyargó folyásának és árvizeinek pusztításai, történeti adatok nyomán, egész a 10-ik századig követhetők. Falvak és városok tökéletes elpusztulásáról, keletkező és eltűnő területek és folyamágakról már a 13-ik század történelme szól. A rajnamenti vidék lakossága évszázadok óta küzd a Rajna romboló hatása ellen. Rengeteg területek elmocsárosodva, müvetlenül állottak, a kulturális és egészségi viszonyok pedig a lehető legrosszabbak voltak a szabályozás előtt. Ezen körülmények nyomása alatt a szabályozás eszméje természetesen már régebben keletkezett és szülte a szomszéd rajnamenti állomásokkal azon évtizedekig tartó tárgyalásokat, melyeket a leírás legrészletesebben ismertet. És ime az 50 év előtt még határozatlan mederrel biró felső Rajna, mely hol itt, hol ott tört magának utat, rombolt és pusztított, ma már majdnem mindenhol rendesen alkotott és védett partokkal bezárt rendes mederrel, a rendszeres hajózás és vele a kereskedelem fejlődésének legfőbb feltételével bir. A folyton fejlődő árviz-gátrendszer pedig a megművelt területeknek és a lakosságnak biztos védelmet és ezzel a kulturális fejlődésnek biztos alapot ad. Ezen fejezet a Rajna-szabályozás kimerítő történetét tárgyalja, kezdve az eszme keletkezésétől (1809) és követve azt annak számtalan átalakulásán keresztül annak keresztülviteléig (1840). A leírás ezen tárgyalások és tervezések megvitatásának ismertetésével nemcsak az ügy hisztorikumát, hanem az eszmék lassankénti tisztulását, és az érdekek csoportosulását is bemutatja oly módon, hogy belőle a jövőre is számos tanulságos következtetést lehet hason körülményekre vonni. A Rajna-szabályozásra vonatkozó legfontosabb okmányok 1840 óta a tanulmányhoz vannak csatolva, miből magának a Rajna-szabályozásnak és a gátrendszernek rohamos fejlődése átnézetesen kitűnik. d) A hidrológiai viszonyok és a szabályozás hatásának tanulmányozása. E szakasz a hidrológiai viszonyok és azok változásának tanulmányozásával foglalkozik. A követett eszmemenet alapjai a következők: Valamely folyó hidrológiai viszonyainak tanulmányozásával legelső sorban ki kell terjeszkedni annak görbületi és helyzeti viszonyaira, keresztszelvényének nagyságára és alakjára, valamint hoszszelvényére. Ezen tényezők egyikének vagy többjének megváltoztatása által azon irányba lehet a folyó fejlődését terelni, mely czéljainknak legjobban megfelel. Ezen változtatható tényezőkön kívül szerepel még a hordalék és vízmennyiség, melyeknek legalább mennyiségében nem lehet változást előidézni. A folyó életének ezen tényezői összesen annak „Regime“- jét adják. A folyó viszonyainak alakulására ható tényezők össze- hatása sokkal összetettebb, semhogy azoknak mathematikai kifejezése teljesen lehetséges lenne. Azért a tanulmányozás legczéliráuyosabb útja az, ha a folyó életében létre jövő minden
