Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 73 Tartalmazza: a csapadék valószínűségét az illető évcso­portokra és pedig az egyes hónapi, évi és évszaki csapadék valószinüségét, külön minden állomásra és végre valamennyi állomás átlagát. 9ik táblázat. Tartalmazza: a csapadék sűrűségét egy napra, hóra és évre, és pedig különböző csoportok szerint külön minden állo­másra és végre valamennyi állomás közepére. Ezen elsorolt táblázatokban a csapadék-észleletek sok­oldalú feldolgozása által oly átnézetes eredmények lettek szol­gáltatva, melyek a csapadékviszonyokat jellegző minden tényezőt magukba foglalva, a tanulmányozást igen könnyűvé teszik. Első sorban a csapadék helyzeti eloszlása lett nemcsak Badeure, hanem az egész Rajna völgyére tanulmányozva. E czélból az 1879—83. év évi középcsapadékaiból a helyszinrajzba az egyenlő évi csapadékot kijelölő görbék (Isohyeták) rajzoltattak be. Ezen igy nyert csapadékgörbékből látható volt, hogy hol központosul a legnagyobb csapadék és hogy a helyzeti, vagy magassági és egyéb viszonyok mikép befolyásolják a csapadék elosztását. A csapadék időszerinti eloszlásának tanulmányozása, főleg ott, hol régibb észlelések is vannak, arra volt irányitva, hogy az igen száraz és igen nedves évek és évcsoportok egybefog­laltassanak és hogy azok csapadék-mennyiségei a vízállások­kal összehasonlittassanak. Látni lehetett továbbá, hogy egyes vidékeken, egyes hónapokban és évszakokban, a csapadék hányadrésze az egész évi csapadéknak ? Ezen eredmények grafikus táblázatokkal is vannak illusz­trálva a jobb átnézet kedvéért. Ezen kimutatásokból az egyes csoportok csapadékelosz­lásának jellegző alakulása kitűnik. Részletes tanulmányozás alá vétetett az esőmenuyiségnek évszakok szerinti százalékos eloszlása az egyes csoportokban. Az 1879—83. évek csapadékadataiból továbbá külön a négy évszakban a csapadékok vidékek szerinti eloszlása van tanulmányozva. E czélból a gyűjtő terület négy helyzetrajzában a tél, tavasz, nyári és őszi csapadék eloszlása (Isohyetikus térkép) egyenlő csapadékgörbék berajzolása által van kitün­tetve. A csapadék-görbék 50—50 milliméter magasságú csapa­dékokra vannak különféle vonalozással megjelölve. Ezekből látható, hogy az egyes évszakokban hol és miként oszlik el a csapadék ? A csapadéknak ezen évszaki eloszlásából kitűnik továbbá, hogy milyen maximalis zónák körül van annak zöme ? a miből azután az is látható, hogy az egyes évszakok­ban a vízgyűjtő terület melyik részéről várható nagyobb táp­lálék, hol lényegesebb az egyik és hol a másik évszak csapa­déka ? Ezen csoportok mindegyikében mutatkozó különös jelen­ségek okai bőven vannak fejtegetve és kutatva. Hogy a csapadékok maximumai és minimumai az évnek mely szakában vagy hónapjában állanak be? ez annál bizo­nyosabban és jellegzőbben tűnik ki, minél több évről vannak az illető állomásról észleletek. E czélból az igen hosszú észle­lésekkel (Mannheim, Karlsruhe) biró állomások sok évi észle­léséből a havi közepek kiszámíttattak és grafikailag felrakat­tak, ezekből már határozottan látni, mely hónapok azok, me­lyekben a maximum vagy minimum beáll ? Minél kevesebb az észlelési évek száma, annál elmosó- dottabb ezen jelleg, mert az esetleges körülmények befolyása annál nagyobb. De a csapadékok eloszlására nemcsak a sok évi közép, hanem az is jellegző, hogy egy-egy napi eső a gyűjtő terü­leten mikép oszlik el ? E czélból 4 helyzetrajzba a tél, tavasz, nyár és ősz egy- egy napjára az egyenlő esőzésü (Isohyetikus) görbék a gyűjtő területbe berajzoltattak. Az e görbékből látható eloszlás okai és jellege pedig tanulmányozva és megmagyarázva van. Ezen tanulmányozásoknak sok igen lényeges és főleg a várható árvizekre fontos következtetése volt. Egyes szabályozási és belvizlevezetési kérdésekre fon­tosak az eddigi általán legnagyobb napi csapadékok és vizek­nek mikori bekövetkezése, mire nézve a fent említett tábláza­tokból szintén következtetések voltak vonhatók. A csapadék valószínűsége és sűrűsége, mely a reá vo­natkozó táblázatok szerkesztésével együtt fenntebb magyarázva volt, szintén minden fontosabb állomásra rendszeres kombi- nacziók és magyarázatokkal ellátott külön fejtegetések tárgyát képezi. A csapadéktanulmány végső szakasza a vízgyűjtő terület csapadékmennyisége és a gyűjtő folyók vízállásai közti viszonyt tárgyalja. A közvetlen összefüggés a csapadék és vízállás közt a hegyi folyóknál tisztábban tapasztalható, mint a síkságon. De már a hegyi folyóknál is, főleg azonban a síkság folyóinál, a csapadék és vízállások közti különbség számtalan más faktortól, első sorban a forrás és vízgyűjtő terület geoló­giai alkotásától függ. A badeni hidrografiai hivatal ezen összefüggés kipuhato- lására eddig még különös gondot nem fordított. Grafikai kimutatásokban vannak 1879—83. évről a havi középcsapadék mennyiségei és a vízgyűjtő területről leérkező vízmennyiséget mutató vizmércze havi középvizállásai közti összefüggés láthatóvá téve. Az egyes csapadékdus éveknek összes hónapjairól — főleg a mellékfolyókról — összeállított grafikai kimutatás, mely naponta adja a csapadék mennyiségét és vízállást, tisztán mutatja e kettőnek összefüggését. A csapadékok grafikai kimutatása a hőmérséklet vona­lával adja a hóolvadásokkal kapcsolatos lefolyási viszonyok képét. IX. A felső Rajna szabályozásának mono­gráfiája. A badeni meteorologiai és hidrografiai hivatalnak fen­tebb ismertetett munkálatai egyrészt a hidrografia egyes ága­zatainak külön kifejtését foglalják magukban, másrészt azonban mintegy előmunkálatait képezik a hidrografiai tanulmányok azon tökéletesebb neméhez, melyeknek czélja a folyó és víz­gyűjtő terület összes viszonyainak megismerése után azokat egybeállitva és összevetve, annak tökéletes monográfiáját meg­alkotni. A hidrológiai tanulmányozás végczélja ily szabályozási monográfiákban kulminál. Ezekben lépnek előtérbe legközvet­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom