Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 73 Tartalmazza: a csapadék valószínűségét az illető évcsoportokra és pedig az egyes hónapi, évi és évszaki csapadék valószinüségét, külön minden állomásra és végre valamennyi állomás átlagát. 9ik táblázat. Tartalmazza: a csapadék sűrűségét egy napra, hóra és évre, és pedig különböző csoportok szerint külön minden állomásra és végre valamennyi állomás közepére. Ezen elsorolt táblázatokban a csapadék-észleletek sokoldalú feldolgozása által oly átnézetes eredmények lettek szolgáltatva, melyek a csapadékviszonyokat jellegző minden tényezőt magukba foglalva, a tanulmányozást igen könnyűvé teszik. Első sorban a csapadék helyzeti eloszlása lett nemcsak Badeure, hanem az egész Rajna völgyére tanulmányozva. E czélból az 1879—83. év évi középcsapadékaiból a helyszinrajzba az egyenlő évi csapadékot kijelölő görbék (Isohyeták) rajzoltattak be. Ezen igy nyert csapadékgörbékből látható volt, hogy hol központosul a legnagyobb csapadék és hogy a helyzeti, vagy magassági és egyéb viszonyok mikép befolyásolják a csapadék elosztását. A csapadék időszerinti eloszlásának tanulmányozása, főleg ott, hol régibb észlelések is vannak, arra volt irányitva, hogy az igen száraz és igen nedves évek és évcsoportok egybefoglaltassanak és hogy azok csapadék-mennyiségei a vízállásokkal összehasonlittassanak. Látni lehetett továbbá, hogy egyes vidékeken, egyes hónapokban és évszakokban, a csapadék hányadrésze az egész évi csapadéknak ? Ezen eredmények grafikus táblázatokkal is vannak illusztrálva a jobb átnézet kedvéért. Ezen kimutatásokból az egyes csoportok csapadékeloszlásának jellegző alakulása kitűnik. Részletes tanulmányozás alá vétetett az esőmenuyiségnek évszakok szerinti százalékos eloszlása az egyes csoportokban. Az 1879—83. évek csapadékadataiból továbbá külön a négy évszakban a csapadékok vidékek szerinti eloszlása van tanulmányozva. E czélból a gyűjtő terület négy helyzetrajzában a tél, tavasz, nyári és őszi csapadék eloszlása (Isohyetikus térkép) egyenlő csapadékgörbék berajzolása által van kitüntetve. A csapadék-görbék 50—50 milliméter magasságú csapadékokra vannak különféle vonalozással megjelölve. Ezekből látható, hogy az egyes évszakokban hol és miként oszlik el a csapadék ? A csapadéknak ezen évszaki eloszlásából kitűnik továbbá, hogy milyen maximalis zónák körül van annak zöme ? a miből azután az is látható, hogy az egyes évszakokban a vízgyűjtő terület melyik részéről várható nagyobb táplálék, hol lényegesebb az egyik és hol a másik évszak csapadéka ? Ezen csoportok mindegyikében mutatkozó különös jelenségek okai bőven vannak fejtegetve és kutatva. Hogy a csapadékok maximumai és minimumai az évnek mely szakában vagy hónapjában állanak be? ez annál bizonyosabban és jellegzőbben tűnik ki, minél több évről vannak az illető állomásról észleletek. E czélból az igen hosszú észlelésekkel (Mannheim, Karlsruhe) biró állomások sok évi észleléséből a havi közepek kiszámíttattak és grafikailag felrakattak, ezekből már határozottan látni, mely hónapok azok, melyekben a maximum vagy minimum beáll ? Minél kevesebb az észlelési évek száma, annál elmosó- dottabb ezen jelleg, mert az esetleges körülmények befolyása annál nagyobb. De a csapadékok eloszlására nemcsak a sok évi közép, hanem az is jellegző, hogy egy-egy napi eső a gyűjtő területen mikép oszlik el ? E czélból 4 helyzetrajzba a tél, tavasz, nyár és ősz egy- egy napjára az egyenlő esőzésü (Isohyetikus) görbék a gyűjtő területbe berajzoltattak. Az e görbékből látható eloszlás okai és jellege pedig tanulmányozva és megmagyarázva van. Ezen tanulmányozásoknak sok igen lényeges és főleg a várható árvizekre fontos következtetése volt. Egyes szabályozási és belvizlevezetési kérdésekre fontosak az eddigi általán legnagyobb napi csapadékok és vizeknek mikori bekövetkezése, mire nézve a fent említett táblázatokból szintén következtetések voltak vonhatók. A csapadék valószínűsége és sűrűsége, mely a reá vonatkozó táblázatok szerkesztésével együtt fenntebb magyarázva volt, szintén minden fontosabb állomásra rendszeres kombi- nacziók és magyarázatokkal ellátott külön fejtegetések tárgyát képezi. A csapadéktanulmány végső szakasza a vízgyűjtő terület csapadékmennyisége és a gyűjtő folyók vízállásai közti viszonyt tárgyalja. A közvetlen összefüggés a csapadék és vízállás közt a hegyi folyóknál tisztábban tapasztalható, mint a síkságon. De már a hegyi folyóknál is, főleg azonban a síkság folyóinál, a csapadék és vízállások közti különbség számtalan más faktortól, első sorban a forrás és vízgyűjtő terület geológiai alkotásától függ. A badeni hidrografiai hivatal ezen összefüggés kipuhato- lására eddig még különös gondot nem fordított. Grafikai kimutatásokban vannak 1879—83. évről a havi középcsapadék mennyiségei és a vízgyűjtő területről leérkező vízmennyiséget mutató vizmércze havi középvizállásai közti összefüggés láthatóvá téve. Az egyes csapadékdus éveknek összes hónapjairól — főleg a mellékfolyókról — összeállított grafikai kimutatás, mely naponta adja a csapadék mennyiségét és vízállást, tisztán mutatja e kettőnek összefüggését. A csapadékok grafikai kimutatása a hőmérséklet vonalával adja a hóolvadásokkal kapcsolatos lefolyási viszonyok képét. IX. A felső Rajna szabályozásának monográfiája. A badeni meteorologiai és hidrografiai hivatalnak fentebb ismertetett munkálatai egyrészt a hidrografia egyes ágazatainak külön kifejtését foglalják magukban, másrészt azonban mintegy előmunkálatait képezik a hidrografiai tanulmányok azon tökéletesebb neméhez, melyeknek czélja a folyó és vízgyűjtő terület összes viszonyainak megismerése után azokat egybeállitva és összevetve, annak tökéletes monográfiáját megalkotni. A hidrológiai tanulmányozás végczélja ily szabályozási monográfiákban kulminál. Ezekben lépnek előtérbe legközvet10
