Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
72 Л KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. és az eddig volt általáu legnagyobb és legkisebb viz közti magasság külön kitüntetve. Ebhez hasonló módon van ez minden mérczére nézve keresztülvive. A vízállás grafikai kimutatása egy másik igen érdekes alakjában a régi, 1852 előtti vizállási adatok is az 1881-ik évig terjedőkkel együttesen összefoglalva, fel vannak dolgozva. így vaunak például a mannheimi vizmércze 1801—81-ig terjedő észlelései feldolgozva. Minden évről csak a legjellegzőbb vízállásokat tartalmazza, még pedig az évi legnagyobb, közép és legkisebb víznek magasságait 3 vonal alakjában külön összekötve. Ezen háromféle vonal szintén 10—10 évi csoportokba osztva, mindháromnak tiz évi közepei kitüntetve. Ezen összeállítás az egész 80 év vizállásviszonyainak általában, valamint az egyes évtizedek vízállásainak főjellegzését és a vízviszonyok fejlődését igen tanulságosan mutatja. VIII. A csapadékviszonyok tanulmányozása. A csapadékviszonyok tanulmányozására szolgáló első teendő a meglevő meteorologiai, főleg csapadékészlelési, régibb adatok megbízhatóságának kipuhatolása, azok átszámítása és feldolgozása volt. E mellett tekintettel kellett lenni azon műszerek szerkezetére is, melyekkel a régibb észleletek tétettek és az adatokat az észlelés módjához képest gyakorlati utón át kellett redukálni. Badenben a jelenleg használatban levő és az újonnan szervezett állomások esőmérőjének szerkezete a következő: 0 02 m2 területű felfogó edény, mely alól gyűjtő edénynyel bir. Azon számos tapasztalatból, melyek a különböző magasságban a föld szine felett levő esőmérők adataiból nyerettek, a legczélszerübbnek a földszin fölött 1*5 méter magasságban levő felfogó edény bizonyulván be, az új állomások mind ily berendezést kaptak. A régibb adatok felhasználására, illetve azok redukálására pedig azon tapasztalatok és viszonyszámok használtattak, melyek a különböző magasságban levő esőmérő edények eredményeiből levonattak. Az észleletek feldolgozásánál az 1870-ik évtől kezdődő észleletekre voltak főtekintettel, miután ezen években valamennyi állomásról egyöntetű eljárás szerint és rendszeresen történtek az észlelések. A csapadékadatok feldolgozásának végczélja főleg oly általános átlagértékek nyerése volt, melyek eltekintve a helyi viszonyoktól, inkább a területcsapadék viszonyainak általános jellegzésére szolgálhassanak. Az adatok csoportosítása azon különféle szempontokból történt, melyekre valamely terület csapadékviszonyainak tanulmányozásánál tekintettel lenni kell, ilyenek : Az egyes havi középcsapadékoknak az évi középcsapadékokhoz való százalékos viszonya. A csapadék valószínűsége egy hóra, vagy évre, vagyis azon szám, mely kifejezi, hogy az évnek, vagy hónak hány napjára esik egy csapadékos nap. A csapadék sűrűsége, vagyis az egy napra eső csapadék átlagos magassága. A napi, havi és évi csapadék maximuma és minimuma és azok viszonya. Az előbbiek alapján számbeli és grafikai kimutatások, végre pedig csapadékeloszlási (Isohyetikus) térképek szerkesztése. Az előbb emlitett szempontok mindegyikéből kiindulva, egyes táblázati csoportokban lettek az 1870—83-ig terjedő összes csapadékészleletek feldolgozva. Ezen feldolgozásnál az 1870—83-ig terjedő időszak alcsoportokba lett osztva és pedig úgy, hogy előbb a) 1870-től 1883-ig, azután b) 1874-től 1878-ig, azután .c) 1879-től 1883-ig terjedő időszakokra lettek az adatok csoportosítva. Ott, hol igen régi észlelések álltak rendelkezésre, (péld. Karlsruhe 1778óta), ott szintén több alcsoport képeztetett, mely: a) 1778—1883-ig, b) 1841—1883-ig, c) 1870-1883-ig, d) 1874—1878-ig, e) 1869—1883-ig terjed és igy ezen évcsoportok jellegzését adja. Az adatok feldolgozása a következő táblázatokban történt: 1- ső táblázati csoport. Tartalmazza : minden állomásra külön az egyes évek és hónapok, havi és évi részletesen kimutatott csapadékát. A legnagyobb és legkisebb havi csapadékkal, úgyszintén a legnagyobb és legkisebb évi csapadékkal birt évnek neve és értékei külön feltűnő jelzéssel vannak ellátva. A havi és évi csapadék értékekből, a fent emlitett a)-tól c)-ig, úgy a)-tól e)-ig terjedő csoportokra, átlag értékek vannak kiszámítva, melyek ezen évcsoportok jellegzésére igen fontosak. 2- ik táblázati csoport. Tartalmazza: az eddig észlelt általán legnagyobb és legkisebb havi és évi csapadékokat, minden állomásra külön az illető év megnevezésével. Ugyanezen táblázat mutatja az év egyes hónapjaiban, valamint az egész évben eddig észlelt maximális és minimális csapadékmennyiség közti differeucziát. 3- ik táblázat. Tartalmazza: valamennyi állomást egy táblázatba foglalva, minden állomásnak havi és évi közepét, téli, tavaszi, nyári és őszi középcsapadékát. Ezen közepek pedig bizonyos évcsoportok adataiból vannak képezve a—c)-ig illetve a—e)-ig. 4- ik táblázat. Tartalmazza: valamennyi állomásról egy együttes táblázatban azon százalékszámokat, melyek megmutatják, hogy az egyes állomásokról az illető havi, évi és időszaki átlagértékek hány százalékát képezik az egész évcsoport évi átlagának. 5- ik táblázati csoport. Tartalmazza: minden állomásra külön, minden évre és az év minden hónapjára külön rovatban az illető év és hónapban volt legnagyobb napi csapadékokat; az általán legnagyobb napi csapadék külön kitüntetésével. 6- ik táblázati csoport. Tartalmazza : minden állomásra külön táblázatban az év egyes hónapjaiban, és az egész évben volt csapadékos napok számát és ezen számoknak évcsoportok szerint alkotott átlagértékét. 7- ik táblázati csoport. Tartalmazza: az egyes állomásokra nézve az egyes hónapok csapadékos napjainak középszámát, úgyszintén az évszakok és egész év csapadékos napjainak középszámát {a, b, c évcsoportok szerint) csoportosítva. 8- ik táblázati csoport.
