Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 71 8. Azon átalakítási képletet, melylyel a vizmérczéről feljegyzett adatok redukcziója a jelenlegi 0 pontra és visszafelé eszközölhetők. 9. Esetleges megjegyzések, melyek a mércze időközbeni megsemmisülése, helyreállítása stb. körülményekre vonatkoznak. Ezen jegyzőkönyv összeállítása az összes badeni rajna- mérczékre a legnagyobb részletességgel keresztülvitetvén, ez által az összes észleleteknek, melyek majd egy évszázadot ölelnek fel, redukcziója és felhasználása lehetségessé vált. A mércze-törzskönyv. A régibb vizállási adatok rendezése és a mérczék О pontjainak tökéletes megállapítása után a mércze törzskönyv („Tabellarische Uebersicbt der amtlich beobachteten badischen Pegel“ czim alatt) lett szerkesztve, melyben a mérczékre vonatkozó legfontosabb adatok vannak bevezetve. Ezen törzskönyv berendezését illetőleg a következők jegyzendők meg: A folyótávolságok a főfolyószakasz kezdőpontjától vannak számítva. A mellékfolyók távolsági rovatában, a felső szám a mércze távola a mellékfolyó torkolatától, az alsó a mellékfolyó torkolatának távola a szakasz felső kezdetétől. Az általán legmagasabb viz vastagon, az általán legkisebb viz kettős aláhúzással van megjelölve. A vízállásokban nyári vizek alatt: április—szeptember, téli vizek alatt: október—márczius van értve. Fel vannak sorolva az utolsó három évtized 1852—81-iki adatokból számított nyári, téli és évi közepek. Ezenkiviil egy rovat tartalmazza az eddig volt általán legnagyobb és legkisebb vízállás közti különbözetet. A sorrendre vonatkozólag megjegyzendő, hogy előbb a Rajnának felülről lefelé következő mérczéi, azután a mellékfolyók, úgy a hogy betorkollanak, vannak bejegyezve. A meglevő régi adatok feldolgozása. A mérczék főadatainak és változásainak rendszeres össze- állitása után következett az 1881-ig tartó, majdnem 80 évre terjedő igen nagyszámú régi vizállási feljegyzések átszámítása és azok feldolgozása. Tekintetbe véve azon körülményt, hogy a régi vízállások feldolgozása főleg a folyó jellegző fejlődésének kipuhato- tolása czéljából történnek és igy nem volna czélirányos minden nap vízállására kiterjeszkedni, azért az itt követett módszer, mely az egyes fejlődési időszakok vizállási adatait összefoglalva azokat átnézetesen csoportosítja és igy a tulaj- donképeni czélt, az összehasonlítást rendkívül megkönnyíti, határozottan helyesnek és czélirányosnak mondható. Miután némely mérczén hosszabb, másokon rövidebb idő óta történik az észlelés, az adatok előbb úgy csoportosíttattak, hogy ez bizonyos hosszabb időszakra (1852—1881-re) valamennyi mérczéről meglevő vizállási adat az egyik csoportba és az esetleg igen régi (1851 előtti) időkből, de nem valamennyi mérczéről meglevők a másik csoportba soroztattak. Mindkét csoport adatai táblázatilag és átnézetes grafikonban lettek feldolgozva. Egy ily táblázat tartalmazza: Minden év és az év minden hónapjára a közép, legkisebb és legnagyobb vízállást. Az évi legkisebb és legnagyobb vízállás aláhúzott, illetve vastag számmal van megjelölve. A 30 évi időszak három külön 10—10 évi alcsoportba osztatott. Úgy ezen három külön 10 évi, mint az egész 30 évi időszakról, az egyes havi legkisebb, közép és legnagyobb vízállásoknak 10, illetve 30 évi közepei számíttattak ki. Az összeállított táblázat teljes áttekintést ad az egyes hónapok, évek és évcsoportok vizállási viszonyairól és kapcsolatba hozva az ugyanezen évek 'és évcsoportok csapadékviszonyaival, egyrészt a kettő közti összefüggést mutatja, de másrészt az egyes évcsoportok átlag értékei megadják azon fejlődés képét is, melyen a folyó évek során át keresztül ment, miután e fejlődés a vízállásokban biven visszatükröződik. A fentihez hasonló módon vannak azon mérczék vízállásai is feldolgozva, melyekről 1851 előtt vannak meg a vizállási adatok. A vízállások csoportosításának egy másik, igen érdekes és gyakorlatilag fontos neme: a vízállásoknak évszakok szerinti összeállítása. Úgy a nyári és téli évszak vízviszonyainak jellegzésére, valamint azoknak a nyári és téli csapadékokkal való összehasonlítására, de másrészt igen számos belvizlevezetési és öntözési, zsilipküszöbök magassági kérdésére, fontos a vízállás téli és nyári átlagainak és szélső értékeinek külön kimutatása. A táblázat tartalmazza külön a hat nyári (április—szeptember) és külön a hat téli (október—márczius) hónapokra, a nyári évszakra a közép és legnagyobb, a téli évszakra pedig a közép és legkisebb vízállást az illető nap megnevezésével. Az egyes évekre kimutatott ily évszaki értékekből tiz évi középértékek vannak képezve úgy a maximum-, mint a minimum- és középértékekből. A tiz évi átlagértékeken kívül 1852—81-ig terjedő harmincz évi középértékek vannak a fent jelzett évszaki értékekből képezve. Végre egy együttes táblázatban az összes vizmérczékre ki vannak mutatva a fentebbiekben elsorolt csoportosítások főbb eredményei. Ezen összesített táblázat tartalmazza a felső Rajna főbb vizmérczéiről az 1852—1881 évi időszakról: 1. A havi közepeket és ezek maximumát, valamint minimumát. 2. A nyári vízállás közepét. 3. A téli vízállás közepét. 4. Az évi középvizállást. 5. A nyári maximális vizet. 6. A téli legkisebb vizel. Az előbbiekben ismertetett vizállási csoportosítások és összeállítások táblázatilag a számértékeket közük. Ugyanezen sorrendben vannak ugyanezen csoportosítások eredményei, a jobb átnézetesség kedvéért, grafikailag is vizállási diagrammokban feldolgozva. így a baseli mércze 1852—81-ig terjedő vízállásainak eredményei a következő módon vannak feldolgozva. Lépcsőzetes vonal alakjában három különböző jelzésű vonalban vannak a havi minimum-, közép- és maximum-vízállások felrajzolva. A nyári, téli és évi közép viz pedig áthaladó külön vonallal van jelölve és a számok beirva. Ugyanezen lapon azonkiviil a legjellegzőbb kis- és nagyvizek be vannak rajzolva
