Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
70 A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. Az egész utasítás, mely már az eddig észleltek alapján is elég pontos és megfelelő adatokat szolgáltat, kétségkívül árvízkor igen nagy szolgálatokat tehet, a midőn is a veszély nagysága szerint kellő tájékoztatást nyújt és az árvizjelzésekre és értesítésekre határozott utasításokkal szolgál. Tehát a teeudő intézkedések idejére és mérvére nézve a veszély idején az annyira kívánatos helyes tájékozottságot megadja. VII. A vizmérczék rendezése, azok törzskönyvének szerkesztése és a régibb vízállások feldolgozása. A vizmérczék rendezése. A bevezető sorokban említve volt, hogy a hadeni hidro- grafiai központi hivatal megalakulása után 1883-ban egyik főfeladatául a vizmérczeügy rendezését és a meglevő vizállási adatok feldolgozását tűzte ki. Az 1884-ben külön megjelent tanulmány (Beiträge zur Hydrographie des Grossherzogthum Badens I. Heft) tartalmazza az eziránt tett kutatások és munkálatok eredményét. A leírás tárgyalja a mérczék ügyének történeti fejlődését és azon rendszereknek különböző átalakulásait, melyeken azok keresztül mentek. A mérczék rendszerének többszöri megváltoztatása után végre 1870-ben a Bajna-szabályozás elkészültével egy végleges mérczerendszer lön megállapítva. A megállapítás mérvadó alapeszméi a következők voltak: Miután a szomszédos rajnamenti tartományokban a vizmérczék nem voltak határozott rendszer szerint felállítva és igy nem kellett egy már meglevő rendszerhez az egyöntetűség czéljából csatlakozni, azért a választás teljesen szabad volt. Miután továbbá a Rajna medre a szabályozás hatása alatt még mindig képződésben van és feneke még mindig nincsen megállapodva, azért is a legelőnyösebb rendszernek az találtatott, hogy: a mérczék 0 pontjai oly magasságban helyeztessenek, mely a folyónak kiképződés után várható kiegyenlített fenék átlagos görbéjének felel meg. A folyam vizszine és feneke pontosan felvétetett és abból annak átnézeti hoszszelvénye meg lett szerkesztve, ezen hoszszelvénybe a fenék kiegyenlítő görbéje, mint folytonos görbe vonal lett berajzolva, rendesen közel párhuzamosan, a kisviz színével. Oly helyeken, a hol a fenék változásaiból már jelenleg is fejlődésének kétségtelen tendencziája meg volt állapítható, ott ezekre való tekintettel lett a folyam- fenék görbéje megállapítva. A mérczék 0 pontjai ezen fenék magasságában vannak elhelyezve, ha tehát majdan szabályozás folytán a fenék ki- egyenlődése és nyugalmi állapota be fog állani a mérczék vízállásai az ottani átlagos vízmélységet fogják adni. A főfolyóboz hasonlóan lettek a mellékfolyókon is a 0 pontok a kiegyenlített normál fenék magasságába helyezve. A mérczék maguk két egymásra derékszög alatt összekötött vaslemezből állanak. Ezen lemezek 5—5 centiméter távolokban 6 cm. hosszú négyszögalaku lyukakkal bírnak. A fél és egész méter beosztás felszögecselt rudacskákból áll. Ezeu mérczék lehetőleg partfal, zsilip vagy egyéb viz- épitmény szilárd falaiba vannak beeresztett csavarokkal erősítve. Ott, a hol ilyenek nincsenek, kőre vagy egy bevert czölöpre vannak erősítve. A mércze 0 pontja egy közelfekvő biztos fixponthoz belejteztetett és ezen lejtezés, valamint a fixpont helyzetének és magasságának részletes leírásáról külön hiteles jegyzőkönyv állíttatott ki, mely az illető kerületi vízépítési felügyelőségnél letéteményeztetett. Néhány főmércze mellett alkalmas helyen táblák vaunak felállítva, melyen a mércze 0 pontjának tenger feletti magassága fel van írva. A mérczék rendezésének alkalmával a mérczék száma a Rajnán kevesbítve lett; a feleslegesek elhagyattak és inkább a fontosabbak tartattak meg. Ebből határozottan látható azon intenczió, hogy inkább kevesebb lényeges pontokon, de sűrűbb és részletesebb jegyzések történjenek. A rendezés után a mérczék száma lett: I. A bodeni tón ..........................................3 főmércze II. A Rajnán ........................................30 „ III. A mellékfolyókon...............................19 „ összesen 52 főmércze ezen kivül még számos árvizmércze van. Baseltól lefelé a hesseni határig a Rajnán a főmérczék következő távolokban vannak: a felső szakaszon átlag 11'6 kilométer a középső „ „ 11*6 „ az alsó „ „ 9'0 „ Részletes utasítások a mérczekezelés és leolvasásra jelenleg vannak kidolgozás alatt. A fentebbiekben röviden megemlített történeti kutatásokat a badeni hidrografiai hivatal a legnagyobb részletességgel tette hivatalos okmányok alapján azon czélból, hogy a 60—-80 évi vizállási jegyzések, melyek a Rajua legtöbb mércze-állo- másáról rendelkezésre állanak, a folyó viszonyainak tanulmányozására felhasználhatók legyenek. Ezen 60—80 évi vizállási jegyzésekben rendelkezésre álló rendkívül értékes és hidrológiai szempontból megbecsülhetetlen adatok azonban csak úgy voltak kellő megbízhatósággal használhatók, ha az egyes mérczék helyzetét és 0 pontjainak változásait az idők folyamán a legnagyobb pontossággal követve, ez által a jelenlegi 0 pontra redukálni lehetett. Az ezen czélra történt részletes vizsgálatok egy külön jegyzőkönyvben foglaltattak össze, melynek czime: „A rajnai vizmérczék változásának kipukatolására tett vizsgálatok és eredményei“. Ezen könyv tartalmazza : 1. A mércze folyó számát 1852 előtt. 2. A mércze folyó számát 1852—76-ig. 3. A mércze folyó számát 1877 óta. 4. A mércze-állotnás nevét. 5. Részletes leírását a mércze helyének, berendezésének, beosztásának, 0 pontja helyzetének, úgy a hogy az az egymásután következő időszakokban létezett és pedig az egyes időszakok folyó számai szerint tételenként összefoglalva. 6. A feljegyzések kezdetét és tartamát (mióta és meddig?) 7. A jelenlegi 0 pont magasságát.
