Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE.

69

Ezen általános rendelet szerint az árvizek észlelése az áradás mérvéhez képest naponkint többször történik; úgymint:

1. Háromszor: reggel, délben, este.

2. Négyszer: reggel, délben, este, éjjel.

3. Tizenkétszer: minden két órában.

Hogy az egyes mérczeállomásokon mely vizállásnál kezdődjék a többszöri leolvasás, azt az egyes tartományi és kerületi folyamépitési hivatalok részletes utasításai adják, melyek úgy vannak megállapítva, hogy azok értelmében a felülről érkező árvizek, vagy esőzés folytán várható vizszin-emelkedések beállta előtt kezdődjenek már a sűrűbb feljegyzések. Különös figyelem fordítandó a kulmináczió beálltának és tartamának pontos feljegyzésére.

A feljegyzések centiméterekben történnek, hullámzás esetében a középérték jegyzendő be. Feljegyzendő ezenkívül az időjárás, szél, csapadék stb., valamint az, hogy a viz tiszta vagy zavaros-e, habzik-e és egyéb körülmények, jégjárási viszonyok, valamint az egyszeri vagy többszöri kulmináczió időtartama.

A jegyzet rovatban ezeken kívül az olvadási viszonyok, különös tünemények, gátszakadások és minden fontosabb jelenség bejegyzendő.

A leérkező árviz-jegyzésekről egy grafikai kimutatás készíttetik az illető folyammérnöki hivatal által, mely a nálunk eddig használthoz hasonló, minden egyes mérczére egy lapot tartalmaz, csakhogy kisebb alakú és minden napra 12 rovatot (2 órai időtartamra) tartalmaz, mi által az árvizhullám pontosan berajzolható.

A nehány helyen létező önrajzoló mérezéknek grafikonja hiteles másolatban beküldendő.

Ezen általános utasítás alapján az illető tartományi, vízügyi felügyelőségek külön részletes utasítást adtak ki.

Az ily részletes utasításnak egy példányából, mely a badeni nagyherczegségre szól a következők emelendők ki:

Az utasítás általában a fenti általános utasítás bővített elveit tartalmazza.

ügy a Rajna, mint a mellékfolyók egyes mérczéinek mindegyikére külön ki van téve, hogy mely vizállásnál kezdődik a többszörös vizjegyzés és mily mértékben fokozódjék ? Kezdve a rendes napi 3-szori feljegyzéstől a 2 óránkinti jegyzésig. Es pedig a felső mérczéken már kisebb 0 feletti állásnál és kisebb vizemelkedésnél. A nagyobb áradás után is még 2 napig folytatandó a részletes feljegyzés, apadáskor fokonként visszatérve a rendes napi 3-szori leolvasáshoz.

Ezenkívül néhány állomáson, melyek az árvíz előre jelzésére fontosak, már az árviz előre jelzésekor, még mielőtt az ott helyben lényegesen kezd mutatkozni, kezdendő meg a többszörös leolvasás.

Az árviz beállta előtti és utáni 8 napi rendes vizállási jegyzetek is az árvizállás jegyzékéhez hozzáirandók.

Előre kell gondoskodni a mérczejegyző helyetteséről, a ki őt a 12-szeri leolvasás esetén helyettesítse, illetve felváltsa.

A beérkező árvizállási jegyzeteket a kerületi felügyelőségek átvizsgálják, láttamozzák és beküldik a központi intézetnek.

Az árviz előre jelzése.

A badeni hidrografiai központi hivatal által 1884 ben egy terjedelmes és részletes árvizjelzési utasítás dolgoztatott ki,

mely a badeni nagyherczegség építési főigazgatósága által valamennyi építési felügyelőséggel, szakaszmérnökkel, vizmércze- jegyzőkkel és valamennyi érdekelt terület hatóságával közöltetett.

Ezen árvizjelzési utasítás azon elven alapul, hogy úgy a Rajna maga, mint mellékfolyóinak lényeges mérczeállomásai- ról árviz esetén az áradás mérvéhez képest, az alsó vidék érdekelt technikai és közigazgatási közegei táviratilag értesit- tessenek, és pedig kezdve a naponkénti egyszeri értesítéstől háromszori, veszély idején pedig még többszöri értesítésig.

Az utasítás részletesen minden folyóra és minden folyó- nak mérczéjére külön megjelöli azt a vízállást, melynél a távirati jelentés megkezdendő, továbbá tartalmazza a jelentés alakját s azon módokat, melyek szerint a táviratok expediál- tatnak és részletes kimutatást arról, hogy az egyes állomásokról kiket és hányszor kell értesíteni naponkint?

Távirati állomás hiányában a jelentések küldönczökkel küldetnek el.

Ez eljárás szerint a főfolyó és mellékfolyóinak minden mércze-állomásáról az alsó állomásokhoz határozott és minden eshetőséget magában foglaló részletes utasítás alapján történik a távirati jelentés és az igy érkezett hírek a közel fekvő helységek elöljáróságaihoz továbbittatnak.

Egy külön magyarázó része az utasításnak az árvizjel- zés hasznos voltáról szól, egyszersmind a rajnai árvizek általános okairól és körülményeiről, úgymint a hóolvadásról, esőzésekről és az ezek folytán beálló áradások nagyságáról általános tájékozást nyújt.

Az árvizjelzés tekintetében különösen fontos főbb mér- czékről külön-külön tájékoztató leírást ad, hogy mily körülmények és mily okok folytán szoktak az egyes mérczéken az áradások jelentkezni ? mily magasság és tartamban szokott az árhullám lefolyni és mily állásnál a mederből kilépni?

Ott, a hol mellékfolyók torkollanak be a mellékfolyók áradásának a főfolyón való hatására nézve példákkal illustrált felvilágosításokat tartalmaz.

Az árvizhullámok leérkezésére nézve szintén a főfolyó és mellékfolyó árhullámaira külön felvilágosításokat foglal magában az utasítás.

Az eddig létezett rendkívüli nagy árviz hullámai leérkezése idejének illusztrálására egy külön táblázatban vannak azon idők közölve, melyek alatt az árvizek árhullámai egyik mér- czétől a másikig érkeztek. Egyszersmind az árviz tartamának veszélyességét előtlintetendő, közölve van az egyes helyi körülményekre való tekintettel, azon tartama az árvíznek, melyen túl az már veszélyes jelleget ölt.

Az árvizek magassága és azok mikori jelentkezésére, valamint az egyes mérczék vízállásainak egymásközti összefüggésére nézve az utasítás három tájékoztató táblázatot foglal magában:

1. A Rajna összes mérczeállomásain 1872-től 1882-ig észlelt nevezetesebb árvizek magasságai, azok ideje, az eddig észlelt legmagasabb vízállás, annak éve és napja.

Az egyes árvizek és az 1882-iki igen nagy árviz közti százalék átlagszáma.

2. A nevezetesebb árvizekről minden egyes árvíznek összes feláradása az egyes mérczéken, valamint ezen egyes árhullám-magasságok közepe, azok csoportosítása nyári és téli árvizek szerint.

3. A nagyobb mellékfolyóknak 1. és 2. alatti adatait tartalmazó táblázata.