Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

Nagyméltóságu Minister TJr! Kegyelmes Uram!

A vízrajzi osztály 1886-ik évi teendőiről általam összeállított és a műszaki tanács 906/1886. sz. alatt kelt jelentésével felterjesztett munkaprogrammot, múlt évi május lm 4-én kelt 1218. ein. sz. alatti intézvénynyel kegyesen helybenhagyni méltóztatott.

E munkaprogramm szerint a vízrajzi osztálynak 1886-ik évi teendői a következőkből állottak:

I. A vizmérczék rendezése; nevezetesen a Duna, Tisza stb. folyókuál létező vizmérczék helyszíni megvizsgálásának megindítása, a vizmérczékről törzskönyvek készítése, — a még szükségeseknek mutatkozó vizmérczék felállításáról javaslattétel, és a beérkező vizállási adatok összeállítása.

H. A szabályozás alá vett folyókon kikeresése és kitűzése mindazoknak a szakaszoknak, hol a vizemésztések meg- állapitandók lesznek.

III. A dunai árvizek lefolyási viszonyainak tanulmányozása, különös tekintettel a budapesti folyamszakaszra.

IY. Kipuhatolása a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal közreműködésével, hogy a hármas Kőrös gyomai szakaszán mily magasságú árvizek várhatók annak következtében, hogy ma már a három Kőrös mindegyike töltések közé van fogva és árvizeiket most már nem ömleszthetik szét a lapályokon. Ezzel együtt kipuhatolása annak, hogy a szentesi kormánybiztosság felügyelete alatt épült körösi töltések magasságai mennyiben felelnek meg az ezutánra várható legmagasabb árvizeknek ?

A fenti négy pontban előirt teendőkön kívül:

V. Múlt évi 19,639. sz. alatti rendelettel megbízni méltóztatott a vízrajzi osztályt, hogy a Szolnok-Csongrád-Tisza-bal- parti ármentesitő társulatnak a közép Tisza elfajuló állapotára vonatkozó panasza — helyszínén szerzendő tapasztalatok alapján — megvizsgáltassák.

VI. A műszaki tanács 1512/1886. sz. alatti felhívása folytán pedig: a Balaton vizszinének kezelésénél tekintetbe veendő körülmények és adatok tanulmányoztalak.

VII. Végül a külföldi kidrografiai intézetek szervezetének és eljárásának kimerítő ismertetése megkezdetett.

A vízrajzi osztály mindezen teendőket a legnagyobb buzgalommal és lehető pontossággal igyekezett végrehajtani és múlt évi feladatainak nagy részét meg is oldotta; nevezetesen :

A folyóinkon létező vizmérczék helyszíni megvizsgálását, 0 pontjainak bemérését, és a vizmérczék törzskönyvének szerkesztéséhez szükséges adatok összegyűjtését a Duna és Tisza egész hosszában elvégezte; továbbá: ugyané két folyónál még szükségesnek mutatkozó vizmérczék felállításáról, valamint általában a vizmérczék rendezéséről és a törzskönyvek szerkesztéséről kimerítő javaslatot készített. E javaslat elbírálása, illetve helybenhagyása után e folyó év teendője lesz a már megvizsgált folyókról a vizmérczék törzskönyveit elkészíteni és a már megvizsgált vizmérczékről beérkező viz- állásokat, a javaslat értelmében a vízállások törzskönyvében összeállítani.

Ugyancsak a Dunán és Tiszán kikereste a vízrajzi osztály mindazokat a szakaszokat, hol a vizemésztések megállapitandók lesznek. A kiválasztásnál követett eljárást részletesen leírta és a kiválasztott helyeket megnevezte, egyszersmind javaslatot tett a kiválasztott helyeknek miként való kittizése iránt. E javaslat helybenhagyása után a felmerülő szükséghez képest a jövő teendőjéhez fog tartozni, a vizemésztés felvételére alkalmasnak talált helyeknek helyszíni kitűzése és a vizemésztések megmérése.

A dunai árvizek lefolyási viszonyainak tanulmányozása, különös tekintettel a budapesti folyamszakaszra, meg van indítva; nevezetesen a Nagy-Maros—Duna-Pentele közti folyamszakaszon a Vásárhelyi idejében felvett régi keresztszelvények helyein újból felvétettek a keresztszelvények, mivel nevezett szakasznak csak a fővárosi vonaláról és azon helyeiről bírunk újabbi szelvényeket, hol kotrási munkák történtek; továbbá ugyané szakaszon a tavalyi kisviz színe fixiroztatott és a legközelebbi fixpontokból beméretett. A vízállásoknak tanulmányozását még nem lehetett a múlt évben megkezdeni, mivel előbb a vizmérczék megvizsgálását kellett elvégezni és megállapítani, hogy mely vizmérczékből, mily módosítással lehet az árvizek lefolyásaira következtetni ?

l