Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 65 Az előbbiekbeu ismertetve vannak Lauterburg mérnök főbb alapeszméi, a lefolyó vízmennyiségnek csapadékból számítás utján való meghatározásáról. Elvitázhatlan tény, hogy a Svájczban követett módon lehet egy erre szolgáló kiterjedt észlelési állomás-hálózat adataiból egyszerű számítással számos becses eredményt nyerni, melyek főleg az árvédelem és árvíz előre jelzésének igen nagy szolgálatára lehetnek. De másrészt kitűnik e vizsgálatok természetéből, hogy azokat sokáig, terjedelmesen és nagy gonddal kell teljesíteni, főleg összetettebb vízhálózatnál, hol az egyes tényezők alakulására ható körülményeket csak igen terjedelmes és alapos vizsgálódások után lehet oly mérvben meghatározni, hogy a velük megejtett számítás kielégítő pontos eredményt adhasson. a A liadeui meteorológiai és hitlrografiai központi hivatal. I. Baden nagyherczegség vízrajzi viszonyai. A badeui nagyherczegségnek legnagyobb része a Rajnának és tekintélyesebb mellékfolyóinak termékeny völgyébe esik. A Rajnának a badeni nagykerczegségbe eső része a folyónak középszakasza, tehát épen azon szakasz, mely a szabályozás tekintetében a legtöbb tanulmányt, elfajulása elleni védekezése pedig a legtöbb erőmegfeszitést igényli. A Rajnának a badeni nagyherczegségben folyó szakasza átmenetet képez a torrens jellegű hegyi folyótól a lassú esésű síkság folyójához; itt is, mint minden hasontermészetü folyó - nál, a folyó egész fejlődése folytonos és nagymérvű átalakulásból és folytonos kanyargással kapcsolatos mederelfajulásból áll. A kanyargó folyó folytonos partszakadásai egész községeket és városokat pusztítottak el, melyek még nehány század előtt a történelemben szerepeltek, de most már nyomuk sincs; másrészt pedig az elfajult medrek eliszapolása új területeket teremtett, de a völgy nagy részét el is mocsárositotta. A Rajnának hatalmas és havasokkal telt vízgyűjtő területénél fogva az árvizek nagy magasságra emelkednek, a tavaszi olvadások, de igen sokszor a nyári és őszi áradások alkalmával is olykor borzasztó pusztításokat visznek véghez. A Rajna számos mellékfolyója is, melyek Badenben erednek, és melyek közt néhány igen tekintélyes nagyságú, a Rajnához hasonló viszonyokat mutatnak, annak árviztömegeit nagy mértékben szaporítják és a veszélyt nagyobbitják. Alig múlt el évtized, melynek egy vagy több, némelykor katasztrófaszerü árvize ne lett volna. E mellett az elfajult meder miatt még a kisebb árvizek is partszakadások által nemcsak falvakat és városokat pusztítottak el, de az árvíz ellen emelt gátakat megtámadva, általános árvízveszélyt teremtettek és költséges töltésbelebbezéseket tettek szükségessé. Természetes, hogy ezen viszonyok a Rajnán, hol már századok előtt a polgárosodás és az intenzív kultúrának a városokban központjai voltak, korán szülték a védelem és ezzel kapcsolatos folyamszabályozás eszméjét. II. A badeni hidrograíiai hivatal keletkezése és czélja. A Rajna badeni szakaszának folyton változó természete és annak folytonos átalakulásai voltak indító okai annak, hogy a vizépitészettel foglalkozó szakemberek figyelme önkéntelenül eme változások tanulmányozására irányittatott, és ezzel a hidrológiai tanulmányozások fontosságát szembetűnővé tették. Előbb a szakkörök és az ezekben megindult mozgalom továbbterjedésével az érdekeltség, és végre a törvényhozás körében mindinkább tért hódított azon eszme, hogy előbb a szabályozandó folyó összes vízrajzi viszonyait kell alaposan ismerni, hogy ennek alapján a szabályozási munkálatoknak raczionális alapok és elvek szolgáltassanak. Ezen eszmék elterjedéséhez hozzájárultak a nyolczvanas évek elején a Rajna mellékén beállt nagy árvizek pusztításai, melyeknek mintegy kényszerítő hatalma alatt 1883. év elején a badeni vízrajzi hivatal „Centralbureaux für Meteorologie und Hydrographie“ czime alatt életbe lett léptetve. A hivatalnak a szervezés alkalmával előirt czéljai röviden a következőkben foglalhatók : A folyton változó Rajua és hasontermészetü mellékfolyóinak viz-, meder- és egyébb összes viszonyaiból, főleg az évtizedek óta meglevő vizállási és felvételi adatokból azon fejlődési viszonyokat kipuhatolni, melyek a Rajna ezen szakaszát jellegzik. Továbbá a csapadékviszonyok tanulmányozása által a vizlefolyási viszonyokat megismerni, melyek a folyószabályozás, árvédelem és árviz előre jelzés szempontjából fontosak, végül az eredményekből a jövő szabályozások részére helyes alapot teremteni. III. A badeni vízrajzi hivatal szervezete és feladatai. A badeni vízrajzi hivatal 1883-ban történt szervezése alkalmával a szervezet alapeszméje, a meteorologiai és vízmérési szolgálatnak egyesítése és a hidrológiai munkálatokkal való összekapcsolása volt. Az azelőtt külön működő meteorologiai szolgálat, a vízmérési és hidrológiai teendőkkel együtt egy külön osztály hatáskörébe tétetett át, mely osztály a badeni vízügyek előadójának Honsell építési főtanácsosnak vezetésére bízatott. A hivatal szervezetének szabályaiban megjelölt főfeladatok a következők voltak: 1. A badeni meteorologiai állomások vezetése, azok felügyelete, az eredmények gyűjtése, feldolgozása és kiadása. 2. Az időjárást jelző hivatal teendőinek ellátása. 3. A badeni folyókon létező vizmérczék jegyzésének felügyelete, gyűjtése feldolgozása, sokszorosítása és kiadása. 4. A badeni nagyherczegség viz- és útépítési főigazgatósága által az egyes műszaki kerületi hivataloknál elrendelt hidrometriai és hidrograíiai munkálatok vezetése. 5. A meteorologiát és hidrografiát érdeklő levelezések a bel- és külföld elöljáróságaival.
