Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
66 A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 6. Oly tudományos munkálatok teljesítése a meteorologia és hidrografia terén, melyek különösen Badenre birnak kiváló fontossággal. 7. A német birodalom és a külföld hason hivatalaival való szoros érintkezés és kiadványainak egymásközti kicserélése. Ezen pontozatokban azonban a működésnek csak tág körvonalai vannak adva és miként a következő fejezetből kitűnik, a hivatalnak nemcsak teendői és hatásköre fejlődött rohamosan, hanem annak úgy tudományos, mint főleg gyakorlati eredményei évről évre fokozottabb mérvben igazolták lét- jogosultságát és hatáskörének folytonos terjedését. A hivatal személyzete, mely kezdetben a vezető építési főtanácsos és annak meteorologiai kérdésekben tanácsul szolgáló egyetemi tanáron kivtil egy mérnök, egy segéd, egy rajzolóból állt, a rohamosan szaporodó teendők folytán 1886-ban már a főnök és említett tanácsoson kiviil öt mérnök, egy meteorologiai asszisztens, öt rajzoló, egy litográfus és még néhány ideiglenesen berendelt segédmérnökből állt. IV. A badeni hidrografiai hivatal fejlődése. A badeni hidrografiai hivatal minden évben terjedelmes évi jelentést, azonkívül fontosabb tanulmányairól időnként külön terjedelmes kiadványokat tesz közzé. E kiadványok élénken tükrözik vissza működésének gyors fejlődését. Az első év teendői a meteorologiai szakban a következők voltak: Az egész szolgálat rendszeresítése, az észlelések ellenőrzése, az állomásoknak a központi hivatallal való gyorsabb és pontosabb közlekedése, az állomások időnkénti ellenőrzése, hogy az adatok megbízhatóságáról tudomást lehessen szerezni, a hidrografiai szempontból igen fontos csapadékmérő-állomások szervezése iránt terjedelmes javaslatok készítése, a meteorologiai és csapadékmérő-állomások kezelésére részletes utasítások kidolgozása. A meglevő meteorologiai adatok rendszeres feldolgozása és összeállításából kezdődött a csapadékviszonyok általános tanulmányozása. Ugyanezen irányban haladt a hivatal működésének második évében a meteorologiai szolgálat továbbfejlesztésében. Ugyanekkor állíttattak fel az esőmérő-állomások (számra nézve 26) a folyók gyűjtő területének jellegző pontjain. A tulajdonképeni hidrológiai munkálatok közül a működés első évében felemlitendők a vizmércze-jegyzések rendszeresítése, felügyelése és pontos beküldése, azok felülvizsgálás után havonkinti és évenkinti feldolgozása és sokszorosítása iránt tett intézkedések. Az első év lényeges eredményét a vizmérczeügy rendezésére tett előmunkálatok, valamint a meglevő vízállások feldolgozásának és a gyűjtő területek összeállításának megindítása képezte. A második évben a meglevő előtanulmányok alapján a mércze 0 pontjának és az egész mérczeügynek rendezése, a mérczének a vasúti precziz lejtméréssel való összekapcsolása teljesítetett. Ekkor kezdett a hivatal az árvíz előre jelzésének ügyével, és az erre szolgáló utasítások kidolgozásával foglalkozni. Ugyanezen évben a hivatal müködéskörébe egy egészen új, gyakorlatilag rendkívül fontos kérdés tanulmányozását vonta be, mely hivatva van szabályozási kérdésekben elvi fontosságú eredményeket szolgáltatni. Nevezetesen az utolsó években sok oldalról hangoztatott azon vélemény, hogy a folyóvizek szélsőséges viszonyainak, az igen kis vizeknek egyrészről és a rögtönös nagyvizeknek másrészről, oka inkább a gyűjtő területek gazdasági állapotában beállt változásokban, mint magában a folyómeder alakulásaiban volna keresendő. Ezekkel hozattak kapcsolatba a belvizlevezetési és öntözési, valamint a hajózási bajok és ezek orvoslásául az erdőirtásokkal szemben a raczionális erdő- gazdaság és a kopár hegyoldalok befásitása ajánltatott. Mindezekkel szemben csak a tapasztalat és a ténylegesre czélzó külön észleletek adhatnak helyes és elfogulatlan Ítéletet. A badeni hidrografiai hivatalnak e téren úttörő, bár még kezdetleges működése, mely általános érdeklődést keltett, abban állt, hogy mindezen viszonyok alapos kikutatására egy kisebbszertt külön kísérleti területet és folyót választott ki, azt lehető kimerítően felvétette és tanulmányoztatta A folyó és gyűjtő területének összes viszonyai, a geológiai, rétegzési, lejtőségi, erdőségi és megmüvelési viszonyok, az erdőirtások befolyása a lefolyó vízmennyiségekre és a hordalékra, a terület vizfelszivódása, a mocsarak képződése és lecsapolásának következményei ezen területen belül a legnagyobb részletességgel vannak tanulmányozva. Bár az erre vonatkozó tauulmányok csak jelenleg vannak folyamatban, eredményeik fontossága iránt már most sem lehet kétség. Működésének harmadik évében kezdte a hivatal a régibb vízállások összeállítását és közlését, úgyszintén akkor lett a Rajna-szabályozás monográfiája egybeállitva és a tulajdonképeni folyótanulmányozás, úgy a Rajnán, mint mellékfolyóin megkezdve, a melylyel a hidrografiai hivatal a tökéletesebb működés stádiumába lépett. Hogy a hidrografiai hivatal előbb vázolt működése és eredményeinek gyakorlati értéke mennyire győzte meg a mérvadó törvényhozási és érdekelt köröket, legjobban kitűnik abból, hogy a Rajna és mellékfolyóinak tamdmányozására kiküldött birodalmi bizottság Berlinben 1885-ben nemcsak a badeni szakaszon, hanem az egész Rajna árvizeinek tanulmányozásával a badeni hidrografiai hivatalt mint az erre leg- hivatottabb közeget bizta meg. A hivatalnak már eddigi eredményei a gyakorlatban számos vízügyi és szabályozási kérdésnél elvi fontosságú határozataival igen lényeges szolgálatokat tettek. De kiterjedettebb mérvben és hathatósan csak ezután fogja eredményeit a gyakorlat értékesíthetni. Miután ugyanis a hivatal a műszaki vízügyi igazgatás körébe be lett vonva és annak fontos és számot tevő tényezőjévé vált, ez által eredményeit a magasabb műszaki fórumoknál közvetlen hasznosságuvá fogja tenni, e mellett reményű a hivatal, hogy eredményei vízügyi kérdések tudományos tanulmányozása iránt az általános érdeklődést tágasabb körben is fel fogja kelthetni és ez által is a vízügyeknek lényeges szolgálatokat fog tenni.
