Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 61 hegyi patak, tavak és medenczékkel együtt érdekes, de sok ] tanulmányt igénylő vizszerkezetet alkotnak. A nagy esésii és torrens folyók, nagy záporok után, tekintélyes áradásokat okoznak, hóolvadás idején pedig az áradások gyakran gyors és katasztrófaszertt jelleget vesznek fel. Ily körülmények közt természetes, hogy a védelem és előzetes gondoskodás eszméjével az árviz előre jelzése szükségének eszméje is önként fejlődött. Ebből és hasonló szempontokból kiindulva, a hidrológiai tanulmányozás legfontosabb része itt is a csapadék és lefolyó viz mennyisége közli viszony megállapítására volt irányozva. í Csakhogy Svájczban e megállapítás egy határozott rendszer szerint és általános érvényű alapeszmékből kiindulva, gyakorlatilag leszármaztatott számítási utón történt. Ez eszmék (Lauterburg mérnök eszméi) alább közöltéinek. П. A svájczi hidrometriai hivatal felállítása. A svájczi hidrometriai megfigyelések rendszeresítése, illetve egy erre szolgáló külön hivatal felállításának eszméje Lauterburg svájczi mérnöktől ered, ki ez eszmének a svájczi természettudományi társulatban lelkes előharczosa volt és a kinek sikerült is az érdekelt köröket az eszme fontosságáról már 1866—1870 körül meggyőzni. A hidrometriai hivatal a svájczi természettudományi társulat által lett életbeléptetve és hat éven át Lauterburg volt a különálló és önállólag működő hivatalnak vezetője. 1872 óta e hivatal a svájczi építési felügyelőségbe olvasztatott be és ezzel önálló hatáskörének és gyakorlati jelentőségének nagy részét elveszítette; de szervezetének alapja mai alakjában is az, mely Lauterburg által meg lett alkotva, és melynek főbb vonásai lentebb úgy közölvék, a mint azok az önálló hivatal működése számára megalkotva, 1872-ig gyakorlatban voltak. III. A svájczi hidrometriai hivatal czélja és működési programmja. A hidrometriai észlelések szervezetének szabályzata, a hidrometriai hivatal feladatait a következő általános ponto- zatokban foglalja össze: 1. A vizek (forrás, patak, folyók, tavak, gletscherek) állásainak és vízmennyiségeinek észlelése. 2. A vízállások és a vízgyűjtő terület légköri állapota közti viszonyra vonatkozó észlelések gyűjtése és feldolgozása. Az észlelések czélja: a) Pontosabb s bővebb adatokat szolgáltatni, számos közhasznú ipari és közgazdasági kérdés megoldásához, főleg a gyakorlati vízépítés terén. Ezekhez tartoznak a helységek és földterületeknek, árvizek és partszakadások elleni védelme és biztosítása a mezőgazdasági, ipari, vízhasznosítási, valamint a hajózási kérdések. A mindinkább terjedő vizügygyel kapcsolatos egészségügyi kérdések (talajvizkérdés) stb. b) A hidrografiai és természettani rokonkérdések tudományos fejlesztése. A hidrometriai mérés a víznek különféle halmazállapotban való mérésével, mint csapadékvíz (hó, eső) folyó vagy álló viz foglalkozik. Tanulmányozás alá vétetnek: A viz- és csapadékviszonyoknak a hőmérséklet változásaival való összefüggése. A viz vegyi alkatrészei, összetételei és a jégképződésnek viszonyai. Az elpárolgásnak, a folyók, források és talajvíz táplálásainak viszonyai. A vízviszonyoknak a növényzetre ható befolyása. A b) alatti kérdések másodlagos fontosságunknak vétetnek. Legelső sorban tanulmányoztatnak gyakorlati fontosságuknál fogva: a csapadékok és belőlük keletkezett vizek eloszlásának és változásának viszonyai. Mindezen észleléseknek vég- czélja azonban nemcsak azoknak egyszerű feljegyzése és összeállítása, hanem elegendő adat létében oly számítási alap és módozat megállapítása, mely jövőben a vizváltozások előzetes kiszámítására használható legyen. Ezekre a számításokra és e czélból gyűjtendő adatokra nézve mérvadó szempontok a következők: 1. Mely számítások szolgáltathatnak a vizépitészet jelen állásában a gyakorlatnak elegendő biztos eredményeket? 2. Tekintettel a vízviszonyokra, mely számításokra van főleg a gyakorlatnak és a tudománynak szüksége? Ezekből kiindulva és szem előtt tartva a gyakorlati czélt, a véghezvitt mérések vonatkoznak: a források és folyóvizek vízmennyiségeire, a beszivódás, elpárolgás, elszivárgás és a vegetáczióra való befolyásra. Ezekből úgy határoztatnak meg a viszonyszámok, hogy azok nem általános érvényűek, hanem minden esetben az illető terület viszonyaihoz alkalmazkodnak. E czélok elérésére, fontosságuk sorrendjében, a következő adatok határoztatnak meg: A kis-, közép- és nagyvizeknél lefolyó vízmennyiségek ; nemkülönben egyes rendkívüli csapadékok alkalmával, vagy igen nedves időszakok rendkívüli árvizeinél lefolyó vízmennyiségek. E meghatározások vagy mérés, vagy számítás utján történnek. Az előbbeni vagy direkt mérés (szárny, Darcy cső stb.), vagy keresztszelvény és esés mérésből, az utóbbi pedig csapadékokból számítja a lefolyó víztömegeket. Továbbá meghatároztatnak a hordalék és annak lerakodó mennyisége, valamint a viz iszap és szerves anyag tartalma. A csapadékból számítás utján nyert lefolyó vízmennyiségnél a különféle alakban lehulló csapadékon kivlil még az elpárolgás, beszivárgás, forrástáplálás, vízhasznosítás és a talaj alkotása is tekintetbe vétetik. IV. Felvételek, táblázatok és kiadványok. A fenti czélok elérésére szükséges felvételek és műveletek : 1. A folyók vízgyűjtő területei. 2. A vízgyűjtő területek hossz- és keresztszelvényei. 3. A vizgyüjtő területek geológiai viszonyai, tekintettel főleg azok vizátbocsátó, vagy át nem bocsátó voltára. 4. A hegyi és lejtőségi, valamint művelési (kulturális) viszonyok.
