Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
62 A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 5. A csapadékok mennyisége, a csapadékos napok és időszakok számának és csoportosításának kimutatása. 6. A csapadék-eloszlás térképének (izohietikus térkép) megszerkesztésére szolgáló felvételek. 7. Törzskönyv készítése, melyben az összes folyókról összegyűjtött adatok általános kimutatása foglaltatik. Y. Kísérletek. A hidrografiai működés keretébe fel vannak véve az egyes különös szempontokból teendő kísérletek is, még pedig úgy nagyban, mint kicsinyben. A nagyban való kísérletek általános észleléseken alapulnak, a részletes kísérletek pedig az egyes kiválasztott észlelési szakaszokon teendő részletes megfigyeléseken. Ezeken az esőmérő- és meteorologiai állomások sűrűbbek és észlelései gyakoriabbak, esetleg önműködő és feljegyző csapadékmérők alkalmaztatnak. A vízállások gyakrabban és sűrűbben, esetleg önjegyző mérczékkel folyton jegyeztetnek. Az észlelés alá vett területeken különösen kiszemelt szabályos folyószakaszokon a lefolyó vízmennyiség különböző vízállásoknál megméretett, és a talált eredményekből a vízmennyiségek táblázata és görbe vonala megszerkesztetett. A részletes kísérletekre szolgáló területeken a meder, valamint a vízgyűjtő terület összes viszonyai lehetőleg részletesen vétettek fel, úgyszintén a létesített talajjavítások, levezető csatornák, gazdasági művelés, talajvíz és egyéb körülményekben beállt változások részletesen ki vannak puhatolva. VI. A svájczi hidrometriai hivatal szervezete. A hidrometriai hivatal szervezetének alapeszméje: A teljes felelősség minden észleletért és az eredmény feldolgozásáért. A külső észlelések eredményei feldolgozás előtt mindig átvizsgáltatnak és összehasonlítás utján kiigazittatnak. A kiadványok, kiadás előtt, külön szigorú tudományos bírálat alá •vétetnek. Úgy a személyzet, mint a kiadványok, valamint az egész szolgálat működése tudományos ellenőrzés alatt állanak. Az észlelések eredményei havonként, az összegezett és csoportosított eredmények pedig báromhavonkónt és félévenként tétetnek közzé. VII. A hidrometriai hivatal működése. A hidrometriai hivatal első teendője a meteorologiai, de főleg az esőmérési állomások számának szaporítása volt. Ez irányban a mozgalom a svájczi természettudományi társulat meteorologiai bizottságából indult ki és 1880-ik év végével Svájcz északi részében már 90-re emelkedett az esőmérő állomások száma. A meteorologiai és esőmérő állomások a svájczi meteorologiai központi hivatal vezetése és felügyelete alatt állanak, kivéve azon állomásokat, melyek a részletes kísérletek, vagy tisztán hidrológiai tanulmányozás szempontjából a hidrometriai hivatal által külön állíttattak fel. VIII. A meteorologiai és csapadék-észlelések. A meteorologiai állomásokon észlelteinek naponként háromszor a: Nedvességmérő, Hőmérő, Légsulymérő, Szélirány és erősségmérő. Felhőzet és vonulási iránya. Az idő jellege. A csapadék mennyisége, minősége és tartama. Ezek táblázatosán kimutatva, minden hó végével a központi hivatalba küldetnek, a hol azok feldolgozás alá kerülnek. Az esőmérő-állomásokon a táblázatokban a következő adatok jegyeztetnek : A naponként reggel 7 órakor, az esőmérőtartalmának megmérése által nyert csapadékmennyiség mm.-ben, mely az előtte való nap rovatába jegyeztetik. Igen nagy csapadéknál még este 7 órakor is történik egy mérés, melynek eredménye külön jegyeztetik fel. A csapadék minősége és az egyes csapadékmennyiségek leesésének ideje és tartama is lehetőségig pontosan bejegyeztetnek. Az észlelésekben történt rendellenességek, hibák stb. külön megjegyeztetnek. A hó végével a táblázat a központba beküldetik. Az esőmérő-állomások összes felszerelése az esőmérőből áll. Az esőmérő szerkezete hasonló a nálunk használtakhoz, egy esőfelfogó és gyűjtőből áll, melyek egymásba kapcsolva egy földbe ásott czölöpön nyugvó, háromszögletű asztalkára erősitvék. A gyűjtő edény egy külön hüvelylyel körül van fogva, mely az elpárolgás megakadályozására szolgál. A felállításra nézve megjegyeztetik, hogy a földszin felett egy méter magasságban, szabad, nyílt helyen fáktól és épületektől lehetőleg távol állíttatnak fel az esőmérők. Havazás esetén a felfogó tölcsér eltávolittatik és a gyűjtő edénybe esett hó megolvasztása után megméretik. A meteorologiai észleletek eredményei a nálunk is szokásos mődon dolgoztatnak fel. Csakhogy ezenkívül az egyes évek csapadékviszonyai — izohietikus térképen — egyenlő eső- mennyiségü görbékkel vannak világosan kitüntetve, a mi a hidrológiai tanulmányozást nagyon megkönnyíti. IX. A vízállások feldolgozása. A beérkezett vízállások a hidrometriai hivatalban átvizsgáltatnak, kiigazittatnak és a vízgyűjtő terület csapadékaival
