Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
60 A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. A leirt — 0'35 és + 5'38 méter vízállás közti 20 mérésből meg lett azután a víztömeg görbéje határozva. A függélyes tengelyre t. i. az egyes mérések vízállásai rakattak fel, a vízszintes tengelyre pedig a megfelelő víztömegek. Az igy eredményezett görbe vonal egy rendes felső fokú parabolától a pontosság mérvéhez képest többé-kevésbé eltér, melyek közepei egy parabola vonallal összeköttettek; e parabolának egyenlete: Q = £ (H + 1-45)* ... bol H — a vízállás, S és x állandó, az állandók az észlelések eredményeiből határoztalak meg. De miután a vízállás és víztömeg közti viszony a nagy- és kisviznél természetszerűleg más, a görbe tulajdonsága is e két vízállásnak megfelelő darabon egymástól különbözik. A víztömegek görbéje két egymásba simuló és külön egyenlettel biró parabolából áll. Az ezen parabolákból lemért, vagy az egyenletekkel kiszámított víztömeg a direkt mérés eredményeitől kisebb vízállásnál 27Л, nagyobbaknál l°/0 eltérést mutatnak ; a mi azonban a gyakorlat igényeinek tökéletesen megfelel. A mérések eredményei a -f- 5'38 méter vízállásig terjedvén, a víztömeg említett kiszámítása e határig teljesen biztos, de miután a legnagyobb viz 10'35 méter volt Tetschen- nél, ennélfogva a + 5'38 méter és ezen legnagyobb vízállás közti víztömegek addig is, mig az erre vonatkozó mérések a legközelebbi nagy árvizeknél megejthetők lesznek, az eddig ismert szabály szerint határoztalak meg. A mi a hidrografiai bizottság által a mellékfolyókon végzett viztömegméréseket illeti: ezekről a hivatalos kiadványokban eddig nincs jelentés téve; de Harlacber tanárnak a műszaki folyóiratokban közzétett (Allgemeine Bauzeitung 1886) igen érdekes közleményeiből kitűnik, hogy ezen mérések már serényen folynak. Nevezett közleményekben Harlacber tanár a számos mérés eredményeiből és a gyakorlat igényeiből kiindulva, azon meggyőződésnek ad kifejezést, hogy nem szükséges árvízkor nagy költséggel járó teljes szelvény sebességméréseket tenni, hanem elegendő a felszíni sebességet erre szolgáló külön mérésekkel alkalmas helyen (például hidaknál) megmérni és az egyes függélyek felszíni sebességét, 0‘85 elfogadott arány számmal szorozva, az eredményt a függély középsebességének venni. Ily módon kevés költséggel lett már eddig is a Moldova számos mellékfolyójának vize különböző vízállásoknál megmérve és a fentihez hasonló görbék megszerkesztve. Ha igy valamennyi folyóról a vízállások és víztömegek összefüggését jelző görbék meg lesznek szerkesztve, akkor a vízállások távirati megsürgönyzésével az alsó állomások vízállása már napokkal előre lesz közölhető, és igy árvízkor az árvédelem, kisvizkor pedig a hajózásnak rendkívül becses szolgálatot fog tenni. Ily előre jelzések már jelenleg is történnek a beszerzett adatok alapján, és már eddig is igen lényeges szolgálatot tettek főleg a hajózás tekintetében, melynek az Elbán gyakran kell küzdeni a kisviz miatti nehézségekkel. VII. A kiadványok. A csehországi hidrografiai bizottság eddigi működésének főbb mozzanatait és eljárásait, valamint eredményeit külön kiadványokban tette közzé. E kiadványok egy része az egyes fontosabb hidrografiai műveletek eredményeit közli; másik része pedig a minden évben („Hidrometriai észleletek“ czim alatt) megjelenő évi jelentés, mely a lefolyt év csapadékait és vízállásait tartalmazza. Ezek közzététele és terjesztésének czélja, egyrészt a nagy közönséggel megismertetni, hogy az egyes folyó és az egész ország hidrológiai viszonyai mikép állanak és fejlődnek, másrészt számos egyénnek és testületnek tudományos, de főleg gyakorlati czéljaira becses és hiteles adatokat szolgáltatni. A hidrografiai bizottságnak keletkezése óta 1886 végéig 10-re megy az általa közzétett kötetek száma, ezek közt a gyűjtő területek és vizsebességi mérések eredményeinek, valamint a mérczerendezés ügyének egy külön kötet van szentelve. A minden évben megjelenő „Hidrometriai észleletek“ tartalmazzák : 1. Abban az évben a mérezék állapotán, számán és észleleteiben tapasztalt változásokat. 2. Egy általános leírásban közli arról az évről a viz- állas, jégjárás és csapadékviszonyoknak általános jellegzését, az előfordult árvizek vagy rendkívüli kisvizek, vagy oly körülmények megemlítését és általános tárgyalását, melyek a lefolyt évben különösen a folyóvíz viszonyainak fejlődésére jellegzők voltak. 3. A fő- és mellékfolyók valamennyi vizmérczéje naponkint vízállásainak táblázati kimutatását, melyeknek szerkezete I. alatt meg volt emlitve. 4. Az egyes lényegesebb folyók gyűjtő területén létező esőmérő-állomások adataiból számított napi középcsapadék-mennyi- ségek táblázati kimutatásai, azok havi és évi minimum, közép és maximum értékei, a mint az IV alatt részletesen le van írva. 5. Grafikai táblázatok, melyek szerkezete IV alatt részletesen meg van ismertetve; tartalmazzák az egyes folyók vízgyűjtő területeinek napi csapadék közepeit és alatta az ezen területekkel korrespondáló mércze vízállásait. A fő- és mellékfolyó minden vizmérczéjének grafikai vonalát, és egy főhelyen, az olvadási viszonyok jellegzésére, a maximum, minimum és közép hőmérséklet vonalát. A mint a fentebbiekből látható, a csehországi hidrografiai bizottság eddigi működését főleg a csapadék és lefolyó vízmennyiségek közti összefüggésre és a vízállás előre jelzésére irányozta, mig a mederfejlődés kutatása teljesen háttérbe szorult. Az alkalmazott sebességmérő műszerek és módok kitűnőek és általánosan használhatók. Kitűnőek és bármely viszonyok közt alkalmazhatók továbbá a vízállás és csapadék grafikai táblázatának berendezése és az azokban követett eszmemenet. Mig a vízállások táblázat szerinti összeállítása és egyes mérezék szerinti csoportosítása, tisztán ugyan és elég tájékoztátóan, de összeségében nem adja a lefolyási viszonyok oly átnézetes képét, mint mikor azok együttesen vannak összeállítva. B. A svájezi hidrometriai hivatal. I. Svájcz hidrografiai viszonyai. Svájcznak különleges vízrajzi helyzete, a gyűjtő területek közel fekvése és nagy kiterjedése, a számos vadvíz,
